MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) augusztus 1. - 1953. február 7.

1952. augusztus 1.

Visontai elvtársnő; /VIII.ker.PB.titkára / Néhány szóval szeretném felvetni,, hogy a kerületi pártbizottságnál és az alapszervek munkájában hogyan mérhető le a tömegekkel való kapcsolat javulása. Az elmúlt negyedévben a munkaverseny szervezése egy hónapi munkát vett igénybe, amig a dolgozók 8 5$-át be tudtuk állitani a versenybe. Most az augusztus 2o.-i versenynél a dolgozók 84$-át vontuk be lo nap alatt. Ugyanekkor indult a koreai műszak, ahol a dolgozók igen jól kivették részüket, - egybekapcsolva a koreai gyűjtéssel. Mindhárom feladatot szervezeteink egészségesen el tudták végezni. A koreai műszaknál kihoztuk, hogy munkájukkal bebizonyították, az uj normák jók és ezekkel meg lehet a régi béreket keresni. Mikor megvizsgáltuk, mi volt az a segitség, amelyen keresztül alapsz övezeteink gyorsabban be tudták indítani a versenyt, bebizonyosodott, hogy s szakszervezeteink komoly segítséget nyújthatlak a munkaverseny szervezésében. Felvetettük a vállalatok felé, hogy meg kell indítani a további harcot, még fokozottabban kell bevonni a szakszervezeteket, be kell vonni a művezetőket. Szélesebb területre kell kiterjeszteni a munkaversenyt. Hajói visszük ezt a munkát, hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a következő negyedévben a nagyüzemekben sikerülni fog a terv teljesítése. Ugyanakkor, amikor folyik az agitáció, mozgósítják az üzemben a dolgozókat a terv teljesítésére. Van oUyan üzemünk, ahol naponta kiértékelik az eredmén^/eket, - milyen feladatok vannak hátra, hogyan szervezzék meg még jobban munkájukat. Ez rendkívül jó hatással van a dolgozókra. Az Egyenruhagyár minden dolgozója tudja,, hogy állnak az augusztus 2o.-i felajánlás teljesítésével. Az agitáció másik oldala: ugyanebben a gyárban hiba van. Nem tudják mozgósítani az ifjúságot a honvédelemre, akkor, amikor ők maguk is ezzel foglalkoznak. Az utóbbi időben azonban van javulás. Igen komoly hiányossága a kerületnek, hogy nem elég jól ismerjük fel az ellenség aknamunkáját. A klerikális reakció munkáját lebecsültük, ugy kezeltük, hogy az csak a területen jelentkezik. Nem folytattunk ellenük kemény harcot az üzemekben, pedig soraink közé is betört. A MÁVAG. egyik választmányi tagja egyházi esküvőt kötött. Amikor megkérdeztük, miért csinálta, nem akarta elismerni, hogy hibát követett el. Odaállította elénk azt a kérdést, hogy mi változott meg rajta azzal, hogy ő egyházi esküvőt kötött. Természetesen megmondtuk, hogy feladat az elvhüséget, az ellenség megszabta neki, hogy mit csináljon és ő csinálta. A MÁVAG. választmányi ülése kizárta soraiból. Ez az eset nagy hatással volt a választmány tagjaira és mi ott követtü el a hibát, hogy nem vittük tovább, nem mutattuk meg a párttagnak, milyen hibák származnak abból, ha nem harcolunk teljes erőnkből a kle-