MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 27. - 1952. május 29.

1951. június 8.

Ugy néz ki a helyzet, hogy beadják a megrendelést a Jűíderosztáiynak, keresse meg azt az elvtársat, akit be lehet állítani. Nem ugy történik, hogy a kerületben ott van a Párt és "Asmegszervezeti osz tály, amely elsősorban hivatott volna intézni az általuk ismert legjobb káderek felhozását, de nem igy van, hanem benyújtják a megrendelést a kaöerosztálynak s az oldja meg a kérdést. Nincs a pártbizottságnak összehangolva, összedolgozva a kádermunkája, a kérdés ugy néz ki, hogy a kádermunka a káderosztaly feladata és a többi osztályoknak egészen más a feladatuk. Igy a káderek kiválasztása egy elég szük körben mozog, rendszerint az a helyzet, hogy a káderes ismer egy üzemen belül, vagy egy kerületen belül 2o-3o elvtársat - s ebben a körben forog lényegében a káderkiválaszt á.a is. Az előbb elmondottakat alátámasztom azzal, hogy az elmúlt 3 héten beszéltünk a III. IV., VII., IX. kerület és az H,M. kaőeresével munkájukról ,A beszélgetés folyamán kiderült, hogy pld. a vidékre küldendő 35o •Irtára előkészítésében a többi osztályok lényegében semmit sem segitettek. A kádereseknek egyedül kell őket kiválogatni, előkészíteni, Xi

nnak ellenére, hogy a pártbizottságok politikai munkatársainak 9o/a-a főleg az agit.prop. és szervezési osztályon dolgozik. Ugy nézett ki, az elvtársak megkapták a számot elkezdtek gondolkodni azon, kit javasolhatnának, Maximum eljutottak addig, a titkárnak elmondták mennyi javaslatot kell tenni. A titkár tudomásul vette, de nem segített séta Ő sem a pártbizottság többi osztálya a kérdés operativ megoldásúban. Hiba az is, hogy nem ismerik a saját munkatársaikat az elvtársak, a káderes 2o-3o elvtársat, a kerületi titkár a titkároknak kb. 5o%-át ismeri. Egy példa arra, hogy titkáraink néni ismerik, nem tudnak róla., hogy áll egyes kádereknek a kérdése. A vidéki javaslatok miatt felhívtam a II. IV. ás VIII.kerületi titkár elvtársakat, akik nem is tud-., nak arról, hogy lemaradás van náluk. Ilyen körülmények között nem is lehet jü a kádermunka. A káderes nem tudja egyedül megoldani a káderek kiválasztásinak, nevelésének előléptetésének kérdését. A kádermunka az egész ^ártbizotts-g elősrangu feladata, áz elv az, hogy a titkár legyen az első káderes, de az életben nem igy.van. Pld. a káderfejlesztési terv teljesítése- ahogy ezt az elmúlt^hetek kiérté kelése mutatta - a Budapesti Pártbizottságtól lefelé nem lett teljesítve . harmadik megállapítása a K.V. határozatának, az iskolai kiválogatásnál mutatkozó liberális magatartás, az éberség nagyfokú hiánya. A Pártiskolákra nem a Politikai bizottság határozata szerint meghatározott, legfontosabb és legjobb kádereket küldik, hanem nagyszanban olyanokat, akik nem ütik meg a mértéket, ezért a párt iskolai hallgatók jelentékeny részét a rossz kiválogatás és helytelen iskoláztatási politikai miatt nem tudják megfelelő funkcióba állítani, pld. a 2 hónapos iskoláról löoo hallgatóból 449-et lehetet titkárnak beállítani. Annak ellenére, hogy a Párt határozata szerint ezekre az iskolákra elsősorban alapszervi titkárokat kell küldeni. Emiatt igen nagy a fluktuáció és 1949-ben „esválasztott vezetőségi tagoknak kb. 25'ib-a kicserélődött. Negyedszer megállapította a K.V. határozata, hogy a pártszervezetek nem irányitói - káder nevelés szempontjából _ a saját területükön folyó kádermunkának. Nem ellenőrzik, nem irányítják pld. a személyzeti osztályok munkáját. _ ./. Ifeteo* LEVÉLTÁR