MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 27. - 1952. május 29.
1951. április 14.
A BudapD sti Pártbizottság osztályainak vezetői látják a Világosságban a Budapesti Pártbizottság agitációs és propagandisztikus, szervező fegyverét ^ s foglalkoznak is a Világosság kérelmeivel, problémáival. Nem nondnbito ugyanez el a Pártbizottságnak azokra a munkatársaira, akik lenn^árnak az üzemekben, szervezetekben nap* mint nap ászreveszik és felhozzák a párthatározatok, kormányrendeletek végrehajtásánál mutatkozó legfrissebb budapesti jelenségeket és kezdeményezéseket* Ha ezek az elvtársak a Világosság különböző rovatai, munkatársai figyelmét időben felhívnák ezekre a jelenségekre, őket olykor be is vonnák egy-egy kérdés megvizsgálásába, ugy elérhetnénk, hogy mégjobban 'javítsunk a budapesti profilon. Ugyancsak nem sikerült érvényt szereznünk annak a határozatnak, amelyik szerint a Világosságban időről-időre a Budapesti Pártbizottság egy-egy fontosabb határozatát leközlik és ezzel is segitséget adnak a pártszervezetek munkájának megjavításához. . A budapesti üzemek termelő munkája, termelési problémai aránytalanul szerepeltek a lapban és ennek oka az , hogy a termelési cikkek terjedelmén, a termelési cikkek sorszámán hosszú ideig nem változtattunk akkor, sem, mikor már uj pártrovatunkon keresztül is mind több termelési problémát tárgyaltunk meg. Amikor üzemekben, hivatalokban körkérdést intéztünk a dolgozókhoz, mi az amit hiányolnak a lapban és mi az amit sokainak, majdnem minden válaszban ott szeropelt, hogy sokalják azoknak a termelési kérdéseknek tárgyalását, melyekkel a Szabad Nép és a Népszava amúgy is egész részletesen foglalkozik. Az eddigi tapasztalatok alapján és a budapesti profil jobb kialakítása érdekében ajánlatos a termelés ; rovására több helyet adni a tanács, város-politikai közlemények és a kulturrovat szánára is. A budapesti jelleg kezdeti érvényesülése mutatkozik a Világosság hasábjain á kritika jelentkezésében is. A lap jóformán valanenynyi száma közöl kritikai cikket a termelés, a pártmunka, a kulturális tevékenység különböaő területéről. Ez a kritikai munka azonban még nem elég pontos és még nem elég sokoldalúan leellenőrzött ahhoz, hegy teljes hatást tudjon elérni, mert nem egyszer egy-két apró pontatlanság miatt alkalmat ad a kibúvókra. Ugyancsak hibája még kritikai tevékenységünknek az is, hogy egyes esetekben öncélú, nem érződik belőle egyértelműen a kommunista kritika legfőbb célja, a segíteni akarás.
