MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1949. augusztus 31.

Mindkét fajtája, ugy a tényleges teljesítményei alapuló norma le­vonása, mint a normacsalás, normalazitásnak a megfizetése, komoly károkat okoz nemzetgazdaságunknak és akadályozza a munka teljesít­ményének a fokozását. Szert kell a'vállalatvezetőknek, párt és szak­szervezeteknek, műszaki vezetőknek, mindkét megnyilvánulás ellen a legkövetkezetesebben harcolni. Elvtársak! Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy Pártunk Központi Vezetőségének ismételt figyelmeztetése adacára, még mindig előfordulnak ezek a súlyos hibák, a munkafegyelem és a bérezés kö­rül? Lehetségessé válik nálunk azért, mert igen sok munkás vállalat­v ezetőnek és műszaki vezetőnek rossz a viszonya a szocialista épí­téshez. A vállaiátvezető, a műszaki vezető á termelés parancsnokai és ők pártunktól, népünktől azt a megtisztelő; feladatot kapták, hogy a szocializmus építésének felelős posztján állva megszervezzék a termelést, biztosítsák termelési terveink végrehajtását. Ehhez szük­séges, hogy bátran és gátlás nélkül lépjenek fel minden olyan je­lenség ellen — tekintett nélkül a személyre, hogy kiről van szó ­akinek magatartása sérti a termelés érdekeit. A munkafegyelem lazu­lása azért lehetséges, mert hiányzik üzemeink vezetőinél az egy sze­mélyes vezetés, felelősségérzet és sok helyen a munkásvezetők is el­nézik -'a népszerűség hajhás'zás miatt - nem biztosítják a munkafe­gyelmet, engedik, hogy a munkásokegyes helyeken ne teljesítsék köte­lességüket, hogy komoly károkat okozzanak a termelésben. Már a mult év novemberi Központi Vezetőségi ülésen mutatott rá err* a hibára Rákosi elvtárs. Azt mondotta: n az államosított gyárakban a kellemetlen, de szükséges feladatokát, ami^jen a munkafegyelem meg­erősítése senki sem vállalja szívesen.^Egyre gyakrabban hallunk pa­naszt arról, hogy a gyárakban a kellemetlen feladatoknak nem akad gazdája. Egymásnak adják tovább az ilyen feladatokat, mint a labdát. Es természetesen ennek a munkafegyelem és a termelés issza meg a le­vét . Ilyen kellemetlen feladatok többek'között: fellépés a normák lazítá­sával szemben, a kevésbé öntudatos, vagy kevésbé szakképzett munkások részéről'állandó a nyomás a normák lazítására, vagy az uj,' nagyobb teljesítéssel járó normák ellen. Ezzel á. nyomással szembeszállni nem mindig népszerű dolog és az az igazgató, aki nem száll vele szembe, hanem a dolgok könnyebb végét fogja meg és en ed a nyomásnak, az* természetesen ezzel kárt okoz*- a magyar demokrácia gazdasági életé­nek — mondotta Rákosi elvtárs ­Rákosi elvtárs útmutatása üta majdnem egy év telt el r s azóta a hely­zet e téren nemcsak, hogy nem javult, hanem igen sok helyen még rosz­szabbodott, ami azt bitóéitja. hogy a vállalatvezetők nem hajtották végre a Központi Vezetőség határozatát , a Párt és az üzemi bizottságo pedig nem ellenőrizték és szintén nem biztositták a végrehajtást. Vannak még elegén olyan vállalatvezetők, akikről Rákosi elvtárs be­szélt. Ilyen pl. a szerszámgépgyár vállalatvezetője a X. kerületben. A gyár a tervet messze"az előirányzatt alatt teljesiti, a vállalat vesztességgel dolgozik, a vállalatvezető a határidőket nem tartja be. A vállalatvezető a dolgozók,rokonszenvének örvend, ami annak tualj­donitható, hogy.minden olyan intézkedést kerül, ami népszerűségét ron­taná, fegyelmet nem követel, munkaverseny az üzemben nem folyik. A­Az egyik üzemben többször előfordult, hogy a vállalatvezető a kiemelé­si "kérelmet vitte be az iparigazgatósághoz,'ugyanakkor azonban azt kér te, hogy "az iparigazgatóság ne hagyja jóvá, illet"leg ne javasolja annak jóváhagyását, mert a kérelemmel ő sem ért egyet, de neki kelle­metlen lenne-a beosztottaknak ezt megmondani". így tehát áthárítják a felelősséget, kibújnak a felelősség vállalása alól és a népszerűtlen rendelkezéseket gyakran olymódon hajtják végre, hogy felsőbb utasítá­sokra hivatkoznak, ahelyett, hogyha ""rendelet szükségességét és hasznos

Next

/
Thumbnails
Contents