MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1950. november 11.

Az előző munkatervünk gerincét a K.V. I.hó 22.-i, II.hó lo.-i és V.hó 31.-i határozata képezte. Ha sorbavesszük tervünk különböző pontjait akkor azt látjuk, hogy összesen hat pontot nem tudtunk teljesíteni, 1. /Vállaltuk, hogy a sztahanovistákat össze hívjuk ezt nem tettük meg, ill, nem is akartuk, mert időközben a szakszervezetek és a kerületi pártbizottságok már összehivták a sztahanovistákat. 2. /Az export üzemek mégegyszeri összehívását vállaltuk, és ezt sem tudtuk végrehajtani, 3. /Vállaltuk, hogy a Budapest területén lévő termelőszövetkezetek­ben létrehozzuk a pártszervezetet, és mielőtt ez megtörténik megtárgyaljuk Partbizottsági értekezleten. Egyszer foglalkozott ezzel a kérdéssel a Pártbizottság, meg is alakultak a pártszer­vezetek a termelőcsoportokban, de Pártbizottsági ülés előtt nem volt. 4. / Hogy a IX, kerületi tanács munkáját napirendre tűzzük Pártbi­zottsági értekezleten ezt is vállaltuk, de nem hajtottuk végre. 5. /A II. kerületi pártbizottság tag és tagjelölt felvételi munkáját megtárgyaljuk Pártbizottsági értekezleten, és volt még egy másik pártszervezet is, ebből is csak az egyiket tárgyaltuk meg. 6. /Volt egy olyan pont hogy 2-3 üzemet megfogunk vizsgálni a ká­dermunka tácint étéből, ebből is osak az Egyesült Izzó kádermunká­ját néztük meg. Hogy ezt a hat pontot nem hajtottuk végre elsősorban annak tudha­tó be, hogy a munkaterv összeállításánál nem számoltunk teljes mér­tékben a kampányokkal. Nem sikerült minden esetben elérni, - amit célul tűztünk ki magunk elé,- hogy a kampány feladatokat összekapcsoljuk a mindennapi mun­kával . Igy utólag is megállapíthatjuk, hogy a munkaterv tulzsuffolt volt, sokat akartunk markolni és nem tellett az erőnkből. Ennek követ­kezménye az lett, hogy a problémáknak csak a felszínéig jutottunk el és nem minden esetben sikerült a pártszervezeteknek a kellő se­gítséget megadni. Ez a hiiányosság megmutatkozott a Pártbizottsági üléseken is.A Párt­bizottsági ülések napirendi pontjai tul zsuffoltak voltak, volt hogy 7-8 napirendi pontot is tárgyaltunk egy-egy ülés alkalmával, igy a Pártbizottsági ülések színvonala sem volt megfelelő, mert nem tudtunk kellő időt forditani egy-egy kérdés kitárgyal ás ára. A budapesti pártszervezetek az elmúlt hónapokban megerősödtek, ta­pasztalatokra tettek szert.Sikerült elérni, hogy Budapest népe Pár­tunkkal még jobban összeforrott, sikerült elérni azt, hogy jobban kitudtuk szélesiteni Pártunk tömegbefolyását. Munkánk során központi kérdés volt Budapest dolgozó népét mozgósí­tani a békéért folytatott harcban. Meg kell állapítani, hogy Buda­pest dolgozó népe egy emberként állt ki a béke kérdése mellett. So­ha nem voltak ilyen lelkes gyűlések, mint a kis ós nagy békegyü­lések. Az egész békemozgalom betetézője volt a Békekongresszus ha­' talmas sikere. A budapesti 5oo küldött, mint egy mag képviselte a budapesti dolgozókat, biztosították a Kongresszus lelkes hangula­tát, az imperialisták elleni harcos megnyilvánulásokat, kifejezve a Szovjetunió, Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs iránti szeretetü­ket .

Next

/
Thumbnails
Contents