MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1950. november 11.

Az előző munkatervünk gerincét a K.V. I.hó 22.-i, II.hó lo.-i és V.hó 31.-i határozata képezte. Ha sorbavesszük tervünk különböző pontjait akkor azt látjuk, hogy összesen hat pontot nem tudtunk teljesíteni, 1. /Vállaltuk, hogy a sztahanovistákat össze hívjuk ezt nem tettük meg, ill, nem is akartuk, mert időközben a szakszervezetek és a kerületi pártbizottságok már összehivták a sztahanovistákat. 2. /Az export üzemek mégegyszeri összehívását vállaltuk, és ezt sem tudtuk végrehajtani, 3. /Vállaltuk, hogy a Budapest területén lévő termelőszövetkezetekben létrehozzuk a pártszervezetet, és mielőtt ez megtörténik megtárgyaljuk Partbizottsági értekezleten. Egyszer foglalkozott ezzel a kérdéssel a Pártbizottság, meg is alakultak a pártszervezetek a termelőcsoportokban, de Pártbizottsági ülés előtt nem volt. 4. / Hogy a IX, kerületi tanács munkáját napirendre tűzzük Pártbizottsági értekezleten ezt is vállaltuk, de nem hajtottuk végre. 5. /A II. kerületi pártbizottság tag és tagjelölt felvételi munkáját megtárgyaljuk Pártbizottsági értekezleten, és volt még egy másik pártszervezet is, ebből is csak az egyiket tárgyaltuk meg. 6. /Volt egy olyan pont hogy 2-3 üzemet megfogunk vizsgálni a kádermunka tácint étéből, ebből is osak az Egyesült Izzó kádermunkáját néztük meg. Hogy ezt a hat pontot nem hajtottuk végre elsősorban annak tudható be, hogy a munkaterv összeállításánál nem számoltunk teljes mértékben a kampányokkal. Nem sikerült minden esetben elérni, - amit célul tűztünk ki magunk elé,- hogy a kampány feladatokat összekapcsoljuk a mindennapi munkával . Igy utólag is megállapíthatjuk, hogy a munkaterv tulzsuffolt volt, sokat akartunk markolni és nem tellett az erőnkből. Ennek következménye az lett, hogy a problémáknak csak a felszínéig jutottunk el és nem minden esetben sikerült a pártszervezeteknek a kellő segítséget megadni. Ez a hiiányosság megmutatkozott a Pártbizottsági üléseken is.A Pártbizottsági ülések napirendi pontjai tul zsuffoltak voltak, volt hogy 7-8 napirendi pontot is tárgyaltunk egy-egy ülés alkalmával, igy a Pártbizottsági ülések színvonala sem volt megfelelő, mert nem tudtunk kellő időt forditani egy-egy kérdés kitárgyal ás ára. A budapesti pártszervezetek az elmúlt hónapokban megerősödtek, tapasztalatokra tettek szert.Sikerült elérni, hogy Budapest népe Pártunkkal még jobban összeforrott, sikerült elérni azt, hogy jobban kitudtuk szélesiteni Pártunk tömegbefolyását. Munkánk során központi kérdés volt Budapest dolgozó népét mozgósítani a békéért folytatott harcban. Meg kell állapítani, hogy Budapest dolgozó népe egy emberként állt ki a béke kérdése mellett. Soha nem voltak ilyen lelkes gyűlések, mint a kis ós nagy békegyülések. Az egész békemozgalom betetézője volt a Békekongresszus ha' talmas sikere. A budapesti 5oo küldött, mint egy mag képviselte a budapesti dolgozókat, biztosították a Kongresszus lelkes hangulatát, az imperialisták elleni harcos megnyilvánulásokat, kifejezve a Szovjetunió, Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs iránti szeretetüket .