MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1949. augusztus 31.

ségst smelve sajátmaga, osztálya, népe és hazája javát 4rzo$giÍja. A munkafegyelem lazasága nagyrészt arra la vezetJ&sro vi azaz*, hogy a tarmelés paranoaaokai • a vállalatvezetők, azvzemek műszáki vezetői, a müvszetők ás mesterek asm érzik át a vazetésssl járó felelősséget, aépszsfüséghajhászásból, baráti sagsdéksaységből szsmst huayaak a visszásságok felett, asm követelik msg a muakábaa feltétleaül szükségss fsgyelnat. Gyakori dolog, hogy azoknak, akik a normát lényegesen túlteljesítik, asm flzstik ki a askik járó teljes bért, igy ezeket is, másokat is visszatartanak attól, hogy minél nagyobb tsljesitméayre törekedjenek. Másutt viszont - ás sz s gyakoribb oset - slttíx&k a aormák Indokolatlan fellazítását, vagy sllsakezőleg,, a teljssitmáay smelkedésekor jogosulatlanul msgszlgoritják a normákat, bár a rauakakörülméayek asm változtak. Gyakran slőfordul, hogy a külöalsgss szakképzsttségst igéaylő, s minőségi, s jobb munkát asm fi- . zstik msg msgfslslősa és Így asm adnak ssrksntést az ilysa munkára , lem biztosítják a teljesítménybérbe nsm állitható, qualifikált munkások megfelelő bérezesét s igy slőfordul, hogy szsk kevessbbst ksrssnsk, mint a kisebb képssségük ds teljssitménybérben dolgozó Visszatartotta aj.^||W<innVwJtf analéaé^, az la, hogy a rauakaverssay mozgalom rövid kezdeti í^jfSUnWKi- után msgtorpant és hamis vágányra csúszott .A vsreeaymozg^XiBjW' néhány uj, magában véve helyes formája, az uj muakamódszsrgk átadása, a páros verseny, a tapasztslatosere, asmossk asm szélesítette ki a verssayt, hanem inkább slvonts s f igy almst >srról, ami a muakavérseayben a lsgfoatosabbt s tömegmozgölomtól.,JSz osak az egá-énl vsrssnybsa résztvevők aagy számán alapulhat. Ma sálunk a munkásoknak osak törsdéks vssz részt a vsrssnybsa. Így- a muaksvsrseay asm ^slsathst gyöksrss fordulatot az smbsreknsk a munkához való vlsáonyábsn és nsm válhat azzá as emelővé, amelynek ssgitságévsl g muakáaosztály az sgész gazdasági élstst a szocializmus alapjára állítja. Hátráltatja a termelékenyság emelését, hogy sz üzem vezetői gyakran nem rsndslksznsk megfelelő műszaki tudással és asm is törődtek kellő mértékbea szakmai ismereteik kibővítésével. Igy nem lehetaek igazi vezetői UzemÜkaek. A munkásság egy réaze aea érti még, hogy a szocializmus épitéss sgyrs aagyobb attfaakl faladatok elé állítja és asm Igyekszik szakképzettaéget slsajátítani, vagy msglévó* azakképzsttségét továbbfejlesztési.