MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. február 4.

1951. február 4.

"'•^ "ORSZÁGOS LEVÉLTE 11 Ma^mMéamam BmamáJnamifim Dékány Margit elvtársnő : Elvtársak ! Pártértekezletünket folytat­juk. A hozzászólások következnek. Hoszá3zólását mindenki krásban adja be. Az első hozzászóló- : Kiss Dezső, a Rákosi Müvek szervező titkára. Kiss Dezső elvtárs : Kedves Elvtársak ! Néhány szót szeretnék szólni a kádermunkáról, ami a Rákosi Müvekben folyik. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy Kovács elvtársnak a Pártoktatók Házában tar­tott előadása, amely a titkár elvtársak részére szólt a kádermunkáról, nagyon komolyan ráirányította a figyelmünket a pártmunkának erre az igen fontos területére, épen azért, mert nem láttuk eléggé a káderek­kel való foglalkozás fontosságát, mert keveset törődünk, keveset fog­lalj ózunk az emberekkel, kádereinkkel, nem láttuk meg a jó kezdeményezé­siét, ezen a területen és épen ezért eléggé újszerű, eléggé friss volt számunkra az, amit Kovács elvtárs mondott. Most látjuk csak, hogy mennyi hiányosságunk volt ezen a területen. Amikor a titkári értekezleten érté­keltük, tárgyalt uk Kovács elvtárs beszédét a kádermunkáról, a kor olyan tapasztalatok merültek fel, amelyek épen azt bi^orr-itjjék. nog! 7 sujj'ipíi } ii'r;-ci b t^irJ veitek t. kááerekktel vrl<5 foglalkozás területén. Egyetlen egy példát szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban. Amikor ezen az értekezleten megdicsértük Nagy Józsefné elvtársnőt, a Fémmű pártszervezetének titkárát azért, mert jól foglalkozik az elvtársakkal, a káderekkel, akkor egyik alapszervezetünk titkára, Kovács elvtárs elmondotta - ós valószínűleg azért, mert bántotta az önérzetét, hogy őt nem emiitették meg - hogy az ő pártmunkajá^ már régebben megvizs­gálták, rájöttek arra, hogy a nehézség k a hiányosságok onnan adód­nak, hogy nem foglalkoznak az emberekkel, nem ismerik meg kádereiket és így hiába szabnak nekik egy feladatot, a jő végrehajtást nem min­dig tudják megvalósítani. Elmesélte azt is, hogy azzal a sztahanovis­tával, aki most van 5 hónapos pártiskolán, rendszeresen foglalkoztak, rendszeresen beszéltek és rövifl idő alatt alkalmassá tudták tenni őt arra, hogy Pártunk központi iskolájának hallgatója legyen. Annak, hogy ilyen problémák merülnek fel, ilyen hibák adódnak, a fog­lalkozás elhanyagolása mellett egyik oka, hogy nem látjuk annak fon­tosságát, hogy a kádermunka nemcsak a párttitkárok és a káderesek feladata, nemcsak a káderosztály feladata, hanem a többi osztályok és minden egyes pártmunkás feladata is. Ahogyan igaz az a közmondás, hogy fejétől büdösöik a hal, ugyanigy pártszervezeteinkben ez a felfogás, ez a szellem egy kicsit eluralkodik. Ha csak azt nézzük meg, hogy mi­lyen volt a káderek foglalkozása például az oktatás kiválogatásában, akkor nagyon hamar rájövünk arra, hogy az eddigi hibák, az oktatás nagy lemorzsolódása elsősorban onnan aDédott, hogy nem ismertük a kádere­ket, nem ismertük elvtársainkat, lélektelenül mechanikusan osztottuk be őket. Nyilván ez okozta azt, hogy nagy volt a lemorzsolódás. Épen az él t tanítja meg pártszervezeteinket, tanit meg minftet arra, hogy fokozottabb ,értékben foglalkozzunk az elvtársakkal, hogy feléjük fordítsuk figyelmünket és az egyéni foglalkozással, az elvtársakkal való egyéni beszélgetéssel tudjuk kiküszöbölni azt a hibát, amit épen ennek az elhanyagolásával csináltunk. A mai helyzet parancsolólag veti fel a káderekkel való foglalkozás sztiks gességét. Mindnyájan tudjuk, hogy sokkal nagyobb a követelmény a káde­rekkel szemben. Sokkal jobb, keményebb helytállásu káderekre van szükség Erősebb pártszervezetre van szükség. Mintahogyan sztahanovitsátink példája mutatja, az újnak ós a réginek a harca élesen kiütközik az egyik oldalon sztahanovitsáink nagy része te 1 j sitményekkel készül Pártunk II. kongresszusára és jó vállalásaik, teljesítéseik vannak. Ugyanakkor a sztahanovitsáink egyrészénél még m ndig megmutatkozik az ingadizás és nem kellő helytállás ós nem egy olyan eset fordult

Next

/
Thumbnails
Contents