MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. június 24–25.

1950. június 24–25.

\M T , II I III ' ­^9 példaképünkhöz, a hős lenini-sztálini Komszomolhoz, egy emberkénl; sorako­zunk fel Pártunk mögé és ugy fogunk dolgozni, harcolni, hogy kiérdemeljük azt a bizalmat, amelyet Pártunk és Rákosi elvtárs a dolgozó magyar ifjúság számára előlegezett. Olyan elszánt harcosokká akarunk válni, mint Petőfi, Vasvári, Pataki és Ságvári, akik életüket áldozták hazájukért, szabadságu­kért. Ugy fogjuk gyűlölni ellenségeinket, mint példaképeink, Oleg Kosevoj, Zója és Mareszjev, akik nem riadtak vissza a nehézségektől, akik büszkén x vállalták és teljesítették a kitűzött feladatokat. Ugy fogunk dolgozni, hogy méltókká váljunk uj forradalmi ifjúsági szövetségünknek, amely Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével mozgósítani fogja dolgozó ifjúságunkat, a magasabb termelési eredményekért, a tudomány elsajátításáért, a szocializ­mus megvalósításáért. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmust csak békében lehet épiteni, éppen ezért az első sorokban fogunk harcolni a bé­kéért, ha kell, fegyverrel a kezünkben is. Élen győzelmes Pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és forrón szeretett vezérünk, tanítónk, a mi drága Rákosi elvtársunk! Éljen a világbéke őre, a nagy Szovjetunió a dicső Bol­sevik Párt és lángész vezére, a bölcs, a szeretett Sztálin! 14. sz. Horváth János elvtárs: /XX. ker. PB. titkára. Kedves Elvtársak! Kovács elvtára referátumában foglalkozott mindazokkal a kérdésekkel, ame­lyeket Hagybudapest pártszervezetei jól vagy rosszul az utolsó két esztené dőben elvégeztek. Kétségtelenül pártszervezeteink nagyon sokat fejlődtek, és azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőségünk célul tűzött ki lényegében és alapjában végrehajtottuk. Szerintem azonban ez csak egyik része a dolgoknak. A másik rész az, hogy egész aok kérdés, ugy a pártépités­nél, mint a termelés, vagy a reakció elleni harcban visszamaradt, ^em sike­rült döntő mértékben megjavítani alpolitikai népnevelő munkánkat. Ennek következtében népnevelőink még ma is elméletileg gyengék és éppen ezért hajlamosak a kampányszerű munka végzésére. Ez azt hiszem áll egész Budapest területére. A népnevelő gardákat kétségtelenül nálunk is minden szervezet­ben kiépítettük, de nem történt megfelelő kiválogatás. Az alapszervi szer­vezeteink nagyrésze nem tartotta elsőrendű feladatnak, hogy a párttagok 1 egjobbjait válogassák ki erre a feladatra. Ezért az eredmény az lett, hogy a népnevelő gárda volt számban, de lényegében papiron. Ez az állapot ma már természetesen nagymértékben megváltozott, jobb lett az összetétele és a minősége is, de emellett igen sok tennivaló van még ahhoz, hogy a fel­adatokat jól tudják elvégezni és nej kampányszerüleg végezzék a munkájukat. Egy példát hozok fel annak igazolására, hogy mennyire rosszul válogatták meg a népnevelőket, A népnevelőknek jelentékeny részét mozgósítottuk a sorok, sári területen űrnap előtt való napon agitációs munkára, a ezek között vol­tak olyanok is, akik vasárnaponként templomba járnak. Vagyis az történt, hogy a népnevelő este agitált, az egyházi reakció ellen, másnap délelőtt pedig résztvett a körmenetben. El lehet képzelni, hogy milyen agitá&iót folytatott a klerikális reakció ellen. Ez a példa is figyelmeztető számunk­ra, hogy többet törődjünk népnevelőinkkel. Alaposabb átválogatásra van szük­ség és az elméleti színvonaluk emelése érdekében sokkal többet kell tenni. Ez az egyetlen biztosit ék arra is, hogy a kampányszerüséget j&L tudjuk szá­molni. A jól képzett agitátorok helyesen fogják vinni a politikai felvilágo­sító munkát, és mindenkor mozgósítani tudják a tömegeket azoknak a felada­toknak a megoldására, amelyeket a Központi Vezetőségünk ezen keresztül a Hágybudapesti Pártbizottság meghatároz.. A népnevelő munka megjavitása mellet; feltétlenül többet kell törődni a pártbizalmiakkal. A pártbizalmiaknál sok esetben még rosszabb volt a helyzet. Azt hiszem, hogy nem tévedek, ha azt mondom, amikor a népnevelőmunkának a megjavításával foglalkoztunk, valamennyire, addig a pártbizalmiak nevelésével és azok munkájának megjaví­tásával igen keveset törődtünk. Az alapszervi vezetőségeink még kevesebbet. Ez megmutatkozik abban, hogy hosszú időn keresztül a tagdijakkal a tagsá­gunk 25-3o$-a el volt maradva. Ma már ez. a helyzet persze megváltozott, mer jelenleg 85-9o$ között van. Be még ma is sok tekintetben megtaláljuk az ./.

Next

/
Thumbnails
Contents