MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. június 24–25.

1950. június 24–25.

tásával a szocializmus épitésének feladataira, az ellenség ellesd harcra, a béke megvédésére mozgósítani a széles dolgozó tömegeket, meggyőződnettünk már többizben arról, hogy az agitátoraink döntő kérdéseket tudtak eredményesen megoldani ás elvégezni. így volt ez a választásoknál, a tervkölcsönjegyzésnél, a sztálinimüszaknál, árpilis 4-nél, május 1-nél, a vezetőségválasztásoknál és a békebizottságok választásánál. De ugyanakkor meg kell állapitanunk, hogy tömegagitáeiÓnk nem tervszerű, állandó és konkrét, hanem kampányszerű, s kis kérdéseket nem köt össze országos, vagy nemzetközi politikai kérdésekkel és fordítva. Fel kell vetni a kérdést, hogy vájjon agitációnk eddigi színvonalával ós mértékével megelégedhetünk-e, elegendő-e a további feladatok megoldásához, ha a tö£egagitácié kérdéséivel kerületi Pártbizottságunk ugy foglalkozik, mint eddig, - megelégszünk az agitáció kampányszerűségével, agitációs munkánk eddigi színvonalával. Ugy gondoljuk, ez már nem elegendő és ezért e téren munkánkban alapvető fordulatot kell venni. A feladatok nőnek, az osztályharc éleződik, ma már minden dolgozóval meg kell értetni mit jelent a tervszerűség a termelésben, mit jelent, ha életszinvonalunk gyorsabban növekszik, mint a termelésünk, meg kell magyarázni, hogy mi az összefüggés a termelésben alapuló bérek,a szocializmus épitése és a béke megvédése között. Meg kell magyarázni milyen ravasz, aljas módszerekkel akarja túlhajszolni az ellenség az igényeket az életszínvonal emelése terén, hogy a klerikális reakció a dolgozók egy részét vallásosság leple alatt, hogyan akarja az imperializmus szolgalatába állitani. Ha megvizsgáljuk népneveid munkánkat ugy látjuk, hogy mai színvonalában és összetételében csak részben felel meg a feladatok megoldásának. Nyilvánvaló, hogy erről elsősorban nem a népnevelők tehetnek, hanem ez a kerületi Pártbizottság munkájának hiányosságából adódik. Abból adódik, hogy bár hétről hétre a Pártbizottság megadja az agitáció szempontjait a feladatok végrehajtásához, de több mint 3 hónapja nem vizsgáltuk és nem tárgyaltuk meg a Pártbizottsággal, hogy hogyan is állunk a népnevelőink politikai színvonalával, oktatásával, termelésben való élenjárasával és összetételével. Jellemző a munkánkra, hogy mikor felszólalásokra konkrét adatokkal kívántunk készülni a népnevelői munkát illetően, - kiderült, - hogy nem tudjuk kerületi viszonylatban pontosan,, hogy hogyan oszlik meg a népnevelők életkora, nincs-e nagyon elöregedve, ^em tudjuk pontosan, hogy a népnevelők hány %-a vesz részt valamilyen oktatásban és milyen színvonalon. Nem tudjuk, hogy a 3116 népnevelő közül hánynak és milyen partiskolája van. Nem tudjuk, hogy a népnevelők hány £_a vallásos és hány $-a járatja hittanra gyermekeit. Nem tudjuk kerületi viszonylatban, hogy sztahanovistáink, élmunkásaink és ujjitóink hány #-a népnevelő és igy a Nagybudapesti Pártkonferenciára való felkészülés mutatta meg számunkra, hogy mennyire nem eléggé mélyen és fontosságának megfelelően foglalkoztunk a politikai felvilágosító munka, a tömegagitáció alapvető kérdésével. Ezért megnéztünk 8 különböző alapszervünk idevonatkozó adatait. Nyilvánvalóan kiderült, hogy az alapszervek is részben és nem pontosan vannak tájékoztatva ezekről a szempontokról. Még is kaptunk egy képet, hogy hogyan állunk a népnevelők politikai színvonalával ós a termelésben való élenjárásával. Megállapítottuk, hogy a 8 üzem átlagában a népnevelők 84$-a de ezen belül az épületszigetelési NV.-nél, amely építőipari üzem a népnevelők verseny felajánlása nem minden esetben élenjáró. A 8 üzemben a sztahanovisták: 34^-a és az élmunkások 33j6-a népnevelő. A 8 üzem népnevelőinek 37£-a vett részt 2-3-4-6 hetes iskolán, de ugyanakkor a 8 üzemből 4 üzemben 319 népnevelőből egyetlen egy népnevelő sem végzett valamilyen pártiskolát. A 8 üzem közül a Mechanikai Szövőgyárban a népnevelők 6o$~a vallásos és 8ofLa hittanra járatja gyermekétó A Fémáru és Szerszámgépgyárban, ahol a népnevelők legmagasabb ?Ca /7W járt pártiskolét, ugyanakkor a népnevelők 9o?£-a hittanra járatja gyerekét. Nyilvánvaló, hogy ilyen körül menyek között a népnevelők egyrésze ezekben az üzemekben pl, a klerikális reakció elleni harcban, de egyébként sem nagyon tudják megállni a helyüket. A 8 üzem népnevelőinek 64?á-a járt alap vagy haladófoku szemináriumra. Es itt is feltehetjük azt a kérdést, hogy hogyan állhatják meg a helyüket népnevelőink, ha 36#-uk semilyen oktatásban ezidőxszerint nem vesz részt. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy teljes erővel hozzá kell látnunk a népnevelők elméleti és politikai színvonalának emeléséhez, fokozottabban kell gondoskodni a