MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. június 24–25.

1950. június 24–25.

rend, utasítás nélkül hagyták és a főváros közoktatási osztálya is csak a II.-ik félévben adott ki a pedagógusoknak egy irányitó tanmene­tet. A kapkodás és tervszerütlenség jelentkezett abban is, <iikgy a tan­év kezdetén volt olyan iskola és nyilván nem véletlen, fca'gy 'pont a XIID ik kerületben ahol egy napon 6 tanerő hiánya mutatkozott. A tanerők elosztása még mindég nem arányos. A belső kerületekben egy tanerőre még mindég kevesebb gyermek esik, mint a külsőkben. Erősen működött a klerikális raakció is, különösen a hitoktatás területén, ahol meg nem engedett eszközöket is vett igénybe. Igy pl.: a papűk izgalmas regényeket olvasnak fel, vagy játékokkal szórakoztatják a_ gyerekeket. A klérusnak ezeket a támadásait általában visszaverjük, de sokszor nem tanusitunk elegendő erőt és szervezettse get az ellenséggel szembeni harcban. Itt hibák mutatkoznak a vezetés és irányitás területén Í3. Igy fordul­hatott elő, az, hogy amikor Pártunk a legnagyobb erőket mozgdsitotta a békeivek Kti&xáMÉXX aláirása megszervezéséhez, akkor a VII. ügy­osztály olyan intézkedést adott ki, hogy az iskolákban lévő béke­bizottságokat állitsák le. népművelés. Hasonló tünetek mutatkoznak a főváros közművelési osztályán is, habár kétségtelenül kisebb mértékben. A Rákosi Mátyás kultúrház megteremtése kétségtelenül nagy eredménye a főváros 3 éves tervének, de itt is mutatkozik a főváros terv ügyeinek hiányossága. A kultúr­ház elkészült, de a fenntartásának költségeiről a költségvetésben elfelejtkeztek gondoskodni. Az ügyosztály k kultúrház munkájának irányitását elmulasztotta és egész magától értetődő kérdéseket el­hanyagolt. A kultúrház működését lényegében csak az tette lehetővé, hogy Rákosi Max elvtárs a helyszinen meggyőződve a hiányosságokról és hibákról maga gondoskodott a kultúrház megfelelő működéséről. Városvezetés é s a P árthoz való viszony. A Városháza munkájáért a felelősség minket terhel, ánnek megfelelően nem foglalkoztunk eléggé a Városháza kérdéseivel, s sok kérdésben az ott dolgozó elvtársakat megfelelő irányitásn nélkül hagytuk, de meg kell állapítani, hogy a városházán dolgozó elvtársaink egy részénél a Pártunktól való elszakadás jelei mutatkoztak, igy Uagybudapest elő­készítésével, megszervezésével kapcsolatban. A városházán belüli át­szervezésiek egy részénél befejezett tények elé állitották a Pártbizottságot. A Uagybudapesti Pártbizottság erre a hibára felhívta a városházi vezető elvtársak figyelmét, a határozatnak megfelelően komoly javulás jelei mutatkoznak. Megjavult a Párthoz való viszony. Hogy nem foglalkoztunk eleget a városháza kérdéseivel, az nemcsak ezek­nél a hibáknál mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a Városháza 3 éves tervét nem teljesítette teljesen. Bár a 3 éves tervben komoly ered­mények mutatkozhak, de maga az a tény, hogy a tervben komoly lemara­dások vannak azt jelenti, hogy nem volt meg az ellenőrzés. Azoknál a létesítményeknél is amelyeket végrehajtottak, súlyos hibák, szervezet­lenség mutatkozik. Igy pl.: a Kilián György utcai iskola épitése 1946­tól 1949* októberéig húzódott el. Az iskola kétségtelenül nagyon szép, de az épitése 7.3 millió ft.-ba kerül, háromszor annyiba mint as ugyanolyan befogadóképességű Jász-utcai iskola épitése. Ezt a luxus építkezést a tanügyi szakbizottságokba uralkodó jobboldali szociáldemoi ráták kezdeményezték, kezdeményezésük azonban nem talált ellenállásra, • /•

Next

/
Thumbnails
Contents