Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 1. kötet (1-31978. tétel, 1982)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A kép a múlt megismerésének igen fontos eszköze, jelentősége napjainkban mindinkább növekszik. A különféle képek forrásértékű adatokat szolgáltatnak számos tudományágnak, elsősorban a helytörténeti kutatásoknak. A honismereti mozgalom számára ugyanilyen fontos. A metszetek, rajzok, fényképek pontos tájékoztatást nyújtanak a kutatók számára, forrásértékű dokumentumokként mutatják be a városkép alakulását, a művészeti és technikai kultúra fejlődését, a társadalmi élet változásait, a népszokásokat, a viseleteket, a lakáskultúrát, az eseménytörténet mozzanatait stb. Ezért a nyomtatott képkatalógusok nemcsak a helytörténeti kutatások számára válnak kézikönyvekké, hanem nélkülözhetetlen segédeszközei a könyvkiadói illusztrációs munkának, a filmgyártásnak, az az iskolai oktatásnak; eredményesen segítik a televízió, az újságírás és az ismeretterjesztés tevékenységét, de hasznos tájékoztatást nyújtanak annak a könyvtári olvasónak is, aki lakóhelye múltja iránt érdeklődik, A képkatalógus nem csupán a múlt megismerésének eszköze, hanem a mai társadalmi és gazdasági életnek is objektív tükre. Elénk vetíti korunk városfejlesztési törekvéseit, eredményeit, sokoldalúan tárja föl az ipar, a közlekedés és más ágazatok jelenlegi városformáló erejét, bemutatja a ma élő építészeti stílusokat, irányzatokat, dokumentálja a város és lakói mindennapi életének ezernyi mozzanatát. Vagyis a múlt és napjaink megismerését szolgálja. A városképek föltárása nem új keletű. Hazánkban már a XIX. században voltak ilyen irányú törekvések. Rómer Flóris, Bubics Zsigmond a hazai városok, illetve Budapest képi ábrázolásainak lelőhelyeit szándékozták összegyűjteni és a kutatók rendelkezésére bocsátani. Budapest látképeinek összegyűjtését és leírását a legteljesebben Rózsa György 1963-ban megjelent „Budapest látképei 1493-1800" c. művében találjuk meg. Az egyes városok képanyagának a mai időkig történő föltárása azonban mind ez idáig példa nélkül való. Ez tehát az első kísérlet egy település képanyagának összegyűjtésére, közreadására. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményében már korábban is folyt adatföltáró munka, de a kutatás szervezetten és erőteljesen csak 1955-ben indulhatott meg, amikor a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága a Budapest-gyűjteményt megerősítette és feladatául a várostörténeti dokumentumok lehető legteljesebb fölkutatását és közreadását határozta meg. Ennek eredményeként 1967—1974 között megjelent a hét kötetes „Budapest Történetének Bibliográfiája".Ugyancsak ez alatt az idő alatt növekedett kiadásra alkalmas adattárrá a „Budapest Története Képekben 1493—1980" c. képkatalógus, amely az 1493-as kiadású Schedel Világkrónika első ismert Buda ábrázolásától 1980 végéig terjedő közel ötszáz esztendőben nyomtatásban megjelent, és a mai Budapest területére vonatkozó ábrázolásokat tartalmazza tematikus elrendezésben. A képkatalógus forrásértékét és rendkívül nagy hasznát, jelentőségét fölismerve, Budapest Főváros Tanácsa anyagi támogatásával lehetett útjára indítani a mintegy 100.000 tételes adattárat, amely már kéziratos formában is igen hasznos tájékoztató eszköznek bizonyult. * A különféle grafikai eljárásokkal, illetve nyomdai vagy sokszorosítási technikával készült képanyag gyűjtése zömében a Budapest-gyűjtemény könyv- és folyóiratállományából történt, de esetenként más könyvtárak vagy közgyűjtemények anyagát is felhasználtuk. A gyűjtés a nyomtatással vagy egyéb sokszorosítási eljárással készült ábrázolásokra terjedt ki. A művészi kivitel nem volt szempont, a gyűjtés elsősorban a kép információs értékére és reprodukálhatóságára volt figyelemmel. Törekedtünk az eredeti kép adatait fölkutatni, sok esetben azonban, annak lelőhelyét nem ismerve, a reprodukcióval kellett megelegednünk. A térképek — mint képi ábrázolások — adatait a „Budapest Történetének Bibliográfiája" már tartalmazza, ezért ezeket képkatalógusunkba nem vettük föl. Földolgoztuk azonban az egyes lakó- és középületek, létesítmények, épületcsoportok, kisebb városrészek alaprajzait, tervrajzait, legnagyobb területi egységnek a lakótelepeket tekintve. Az anyaggyűjtés során a teljességre törekvést nem tűzhettük reális célként magunk elé. A Budapestre vonatkozó hozzáférhető monografikus irodalom és a 348-féle periodika analitikus föltárása eredményeként azonban mennyiségben, műfaji és tematikai sokrétűségeben egyaránt kielégítő, bőséges válogatást nyújt e képkatalógus a használóinak. A hatalmas mennyiségű anyag tematikai rendezése a gyűjtéssel párhuzamosan és a „Budapest Történetének Bibliográfiája" rendezési elveinek figyelembevételével történt. A témák bontásánál általában a követendő elv az volt, hogy a nagy földrajzi vagy közigazgatási egységek képanyagát a kisebbeké kövesse. Az anyag jelentős részét kerületenként csoportosítottuk, ezzel a mutató mellett további, topográfiai tájékozódás lehetőségét biztosítottuk. Az egyes fejezeteken belül a téma jellegének megfelelően célszerű volt időrend vagy betűrend kialakítása.