Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 6. 1686-1950 Kultúra (Budapest, 1969)

KÉPZŐMŰVÉSZET - Képzőművészeti élet

572 Képzőművészet Ism.: Ars Una 1924. p. 164-165. (Rabinovszky Márius.) Kath. Szle 1922. p. 255. (Divald Kornél.) M. Graf. 1922. p. 114-116. (Nádaí Pál.) M. Iparműv. 1922. p. 52. Mfíbarát 1922. p. 71-72. (Farkas Zoltán.) 13 147. A MAGYARORSZÁGI képzőművészek betűrendes névsora és lakhelye. = A M. Képzőműv. Társ. Évkve 1864. 1865. p. 136—140., 1865—1866. 1867. p. 240—245. B 700/10 Építészek, festők, rajztanárok, szobrászok, rézmetszők, vésnökök, műfaragók, kőrajzolók, fametszők. Legnagyobb részük P-en lakik. 13 148. MELLER Simon: A magyar művészet kialakulása a XIX. század első felében. = Műv. 1911. p. 174—186. A biedermeier kor építészete, szobrászata és festészete Pesten. 13 149. NAGY Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 185Ó-ig. = Századok 1874. p. 25—44., 84—102., 184—206., 285—287. Közöttük számos p-i születésű, ill. huzamosabb ideig P-en működő művész, fontosabb műveik felsorolása. 13 150. NÉMETH Lajos szerk.: A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. Az anyagot gyűjt, és sajtó alá rend.: Kiss Dezső. BJJ., Múzeumok Közp. Prop. Irodája [Soksz.] 1960. 218 p. (A Műv.tört. Dok. Közp. forráskiadványai, 1.) Bq 700/74 1918. dec. — 1920. márc. közötti levéltári iratok szövege: a polg. demokr. forrad, és a Tanácsközt. művészeti vonatkozású tervei, vitaanyagai, az ellenforr, szervek akciói a fehérterror kezdetén. — Túlnyomórészt bp-i vonatkozás. 13 151. PÁLINKÁS László: Marco Casagrande. Adatok a XIX. századi olasz-magyar művészeti kapcsolatok történetéhez. Ill. Bp., Istituto Italiano di Cultura per l'Ungheria 1942. 22 p. 5 t. (Klny.: Olasz Szle, Studi Italiani in Ungheria 1942. No 5.) B 730/33 Olasz mesterek M. o.-on C előtt. M. C. munkássága. p. 14 — 22.: P-i működése, tervei, az Ullmann-ház díszítése. 13 152. PIGLER Andor: A barokk művészet. = M. művelődéstört. 4. köt. [1943.] p. 519—564. Bq 309/45 B-i és p-i templomok, paloták, szobrok és festmények a 18. sz.-ban. 13 153. SCHAUSOHEK Árpád: Rauscher Lajos emlékezete. Felolvastatott a M. Orsz. Rajztanáregyesület évi közgyűlésén 1916 ápr. 16-án. Ill. Bp., Károlyi Gy. ny. 1916. 11, [1] p. B 923/203 R. L. (1845— 1914.) építő- és festőművész, grafikus, a Rajztanárkópző Int. tanárának bp-i működése. p. 4.: A Rajztanárképző Int. megalapítása 1871ben. Tanárok névsora. p. 6.: Az Eggenberger-féle könyvkereskedésben találkozó irod., polit., műv. társaság névsora, p. 9.: A Képzőműv. Főisk. előcsarnoka és bútorzata R. tervei szerint készült. 13 154. SCHOEN Arnold: Óbuda múltjából. Ill. Bp., Held J. ny. 1935- 64 p. B 725/243 p. 9 — 16.: Gr. Zichy Miklós síremléke. p. 19 — 23.: A Szt Péter és Pál plébániatemplom. p. 25 — 28.: Óbuda nyilv. szoboremlékei. p. 28 — 32.: Óbuda nyilv. kápolnái. p. 32 — 37.: Borromei Szt Károly képe Ób-n. p. 37 — 48.: Hová lett a kiscelli trinitárius templom belső berendezése? p. 48 — 61.: Ób 18. és 19. sz. mestereiről. 13 155. SZANA Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. 1800—1900. Festészet, szobrászat. Ill. Bp., Athenaeum 1901. 385, [1] p. 15 t. Bq 709/30 A m. műv. élet kialakításáért indult társad, mozgalmakat, a műv. egy. alakulását, működését, az egyes művészek főbb életrajzi adatait, tevékenységét öszszefogl. munka, sok hivatkozással a korabeli sajtóra is. p. 33-36.: Szentpétery József (1781-1862.), az első m. ötvös munkássága. Halála előtt kalapácsát és elismerő okleveleit a p-i ezüstművesek céhének ajándékozta. p. 44 — 46.: Az 1839. nov.-ben alakult p-i Műegyesiilet 1840. jún. 7-én a városi Redut Nagyhíd u. felé eső részében megnyitja az első szépműv. kiáll.-t. p. 130—132.: A Képzőműv. Társ. megalakulása. 1861. ápr.-ban, a Műegyesület felbomlása 1869-ben. p. 377-380.: Műv. névmutatója. Ism.: Bp. Szle 1900. (105.) p. 295-298. (-r-a.) Új Idők 1900. (2.) p. 495. (Lyka Károly.) Uránia 1900. No 5. p. 1-4. (Molnár Viktor.) 13 156. TEHEL Péter: A magyar nemzeti művészet kialakulásának kérdései a reformkorban. = Eötvös Lóránd Tud. Egyet. Bölcs. Kar Évkve 1952—53. 1953. p. 260—285. 7-122 Bp. a m. nemz. műv. kialakulásának központja az 1830 - 1840-es években. A Pesti Műegylet alakulása. p. 274 — 285.: Az első műkiállítás és sajtóvisszhangja. 13 157. ÚJHÁZY Ferenc: Fővárosunk művészeti állapotai a múlt század közepén. = Nyugat 1922. (1.) p. 373—382. 13 158. ZÁDOR Anna szerk.: Magyar művészet 1800—1945. írta: Genthon István, Németh Lajos Végvári Lajos, Z. A. Ill. 3. kiad. [1958.] Bp., Képzőművészeti Alap K. 1964. 509, [2] p. 14 t. (A m. o.-i műv. tört., 2.) Bibliogr.: Fejezetenként. B 709/31 8—65951/2 A 19. és 20. sz. képzőműv. élete: kiállítások, műv. csoportok és egyes művészek jellemzése. 13 159. ZÁDOR Anna, H.: A magyar művészettudomány történetének vázlata 1945-ig. = A M. Műv, tört. Munkaköz. Évkve 1951. (1952.) p. 9—40. Bibliogr.: p. 39—40. B 058/52 A főv. műv. tud. munka megindulása a 19. sz.-tól,, az úttörők életrajzi adatai, tevékenységük, a kutatások különböző területei, irányai, eredményei, a feltáró munka.