Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 6. 1686-1950 Kultúra (Budapest, 1969)

SZÍNMŰVÉSZET - Film, mozi

530 Színművészet 12 201. A MAGYAR film útja. Bp., Filmtud. Int. 1960. 31 p. B 791/21 Részi, kiállítási útmutató. Hat főkorszakra osztva mutatja be a m. fiira történetét 1896-tól 1960-ig. Többségében Bp-en készült, bp-i művészekkel. 12 202. MÉSZÁROS Pál: Budapest moziélete. = Városi Szle 1948. p. 272-278. Részi. stat. számadatok, 1914 — 1947. 12 203. NEMESKÜRTY István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története 1930 —1948. Ill. Bp., Magvető 1965. 363 p. Bibliogr. p. 297-308. B 791/42 p. 9-31., 131-153., 249-261.: A m., illetve bp-i filmgyárak, filmgyártás tört. 1931. ápr.-tól (amikor az első hangos-filmfelvevő berendezést szerelték föl a Hunniában) — a filmgyárak államosításáig. 12 204. NEMESKÜRTY István: A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története (1907- 1930.) Ill. Magvető K. 1961. 417 p. B 791/29 A némafilm-gyártás és a filmkritika tört. Függ.: A m. filmszaksajtó, a m. némafilmek felsorolása megjelenésük időrendjében, a m. filmvállalatok vázl. tört. 1930-ig és a némafilm-rendezők működése a legfontosabb életr. adatokkal. Ism.: Filmvilág 1962. No 1. p. 24-26. (Keresztúry D.). 12 205. ÖTVEN éves a magyar rajzfilm. = Hétfői Hírek 1959. No 16. p. 4. Gábor Móric nyilatkozata: 1909-ben a New-York Kávéházban készítette a világ első rajzfilmjét. 12 206. PÁNCZÉL Lajos: Az ötvenéves mozi. Bp., írod. Műv. ós Tud. Int. [1946 ?] 45, [3] p. B 791/15 p. 22 - 24.: Első m. filmek. Bp-i adatokkal, p. 38 — 45.: A m. film fejlődése. Bp-i adatok. 12 207. PÁNCZÉL György: [A régi magyar filmgyártás néhány epizódja.] = Eilmvilág 1963. No 12. p, 27-30., No 20. p. 28-29., No 21. p. 31-32. 1965. Nol.p. 30-32. A bp-i filmgyárak alkotásai, művészei, Annabella, Alpár Gitta és más neves művészek. — Korda Sándor ós a m. filmgyártás. — Szép Ernő filmjei. Utolsó interjú Vándory Gusztávval. 12 208. PÁNCZÉL György: A Star Eilmgyár története. — Az Astra Filmgyár története. Ill. = Filmvilág 1963. No 18. p. 27-30., 1964. No 6. p. 27-30. A Star Filmgyárat Rákosi Tibor keresk. isk. tanár alapította. A Star 1916 - 1927-ig, az Astra 19161921-ig működött. 12 209. SZINETÁR György: A magyar film története. Ill. = A kultúra világa 3. köt. 1960. p. 1057-1088. 8-43865 Röv. áttekintés az első próbálkozásoktól, 1896 — 1959. 12 210. MAGYAR Bálint: A mozgófénykép jelentkezése és elterjedése Magyarországon. = M. B. : A m. némafilm tört. 1966- p. 39-74. B 791/47 Az első filmvetítések Bp-en voltak. Az első a Somossy-mulatóban (a mai Főv. Operett Színház helyén) 1896. ápr. 29-ón, 4 hónappal a párizsi bemutató után. A Lumiére-testvérek bemutatója a Royal szállóban, 1896. május 10. — 1897. ápr. 5. A Lumiéretestvérek készítették az első m. tárgyú filrnfelvételt: a millenniumi díszfelvonulás egy részletét. — Az első bp-i mozik keletkezése. 12 211. MAGYAR Bálint: Az első budapesti filmvetítés. Ill. = Filmvilág 1963. No 13. p. 30-32. 1896-ban a Sziklai-testvérek vetítettek először filmet, az, Andrássy út 41. sz. házban. 12 212. C[ASTIGLIONEj H[enrik]: Az első magyar mozifelvételek. Ill. = Képes Mozivilág 1919. No 7. p. 27. Zitkovszky Béla, az Uránia színház fotográfusa készítette 1901-ben Pékár Gyula „A tánc" c. tanulmányához. 12 213. AZ ELSŐ magyar mozgófénykép. 111. = Új Idők 1901. (1.) p. 344., 346. Az Uránia: Tánc c. műve számára készült. 12 214. [AZ ELSŐ magyar mozgófényképek.] Ill. = Vas. Újs. 1901. p. 242-243., 278. Bemutatása az Urániában, ápr. 30-án Pékár Gyula és Kern Aurél: „A tánc" c. műve. 12 215. A MOZGÓ. = Vas. Újs. 1906. p. 818. A fővárosban mindinkább elszaporodó mozikról. 12 216. [BÁNYAI Elemér] Zuboly: Új népszínházak. = Vas. Újs. 1907. p. 187-188. A fővárosi mozik hirtelen elterjedése. 12 217. NÉPBUTÍTÓ barlangok. = B. Hírl. (Fischer) 1907. szept. 22. p. 3-4. A mozgóképszínházak nívótlan műsoráról. 12 218. A MOZIK megrendszabálvozása. = Népszava 1907. nov. 26. p. 8. Főkapitányi rendelet a főv. mozidzsungel megtisztítására. 12 219, VESZEDELMES betegség. = B. Hírl. (Fischer) 1907. dec. 1. p. 3-4. Bp a luxus ós a nyomor városa. A mozgószínházak káros hatása. 12 220. AZ EMBERISÉG idegei. = B. Hírl. (Fischer) 1907. dec. 8. p. 1-2. A „projektográf színház" a ponyvairodalom egy új formája. Az apró műsorok témája rendszerint gyilkosság, rémdráma. A rendőrségnek el kellene rendelnie, hogy a sorozatos előadások négy ötödét tudományos műsor töltse ki. 12 221. PIKÁNS mozi a Tisza Kálmán-téren. = P. Futár 1908. No 32. p. 7-8.