Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 6. 1686-1950 Kultúra (Budapest, 1969)

SZÍNMŰVÉSZET - Bábszínház - Kiállítás

528 Színművészet 12 164. MÓRICZ Zsigmond: Őstehetségek a színpadon. = M. Zs.: Irod.-ról, műv.-ről (1924-1942.) 2. köt. 1959. p. 327 - 330. 8 - 42781 A Szt István napi népünnepségek kiemelkedő programpontja a Gyöngyös Bokréta szereplése. (Megj.: Szính. Élet 1934. aug. 19.) 12 165. GYŐRFFY István: A „Gyöngyös Bokréta" műsorának hitelesítése. = Ethnogr. 1937. p. 97 — 98. M. Néprajzi Társ. megbízatása a „Gy. B. "-csoportok ellenőrzésével, bp-i fellépések. 12 166. PAULINI Béla szerk.: Gyöngyösbokréta. Ill. Bp., Vájna (1937.) 64 p. B 398/24 A bp. Szent István-heti előadások rövid ismertetése. A népdalok Bartók Béla, Kodály Zoltán és mások feldolgozásai. Bábszínház (L. mé»í IV. köt. Bábjáték) 12 167. KOS Lajos - NÉMETH Antal - OHIDY Lehel: A bábjátszás Magyarországon. Ill. Bp., Művelt Nép K. 1955. 163 p. 10 t. B 791/19 p. 39 — 49.: Hilverding József bábjátékos B-n 1768ban. Később B-n a Raáb-család, P-en Hinczék tartanak fenn bábszínházat. A 19. sz. elején Stöger a „schwarze Redute" épületben (Király-u.). A sz. vége felé Hofer Rajmund, Glassenap Henrikné, Kemény Henrik a Népligetben, a Hincz-család a Városligetben működik. p. 57 — 81.: Orbók Loránd és Rónai Dénes bábszínháza a Váci u.-ban az 1910-es években. p. 83 — 86.: Bábosok a két világháború között: Büky Béla, Rév István, Tóth Sándor, Szokolay Béla, Remsey György. p. 117 — 139.: A Mesebarlang ós az Áll. Bábszínház tört. 1947-től. 12 168. BORSODI - BEVILAQUA Béla: Bábszínház. = Szính. és Filmműv. 1955. p. 953-956. A „Vitéz László" bábszínház története. (1909 — 1914.) 12 169. HEVILAQUA - BORSODY Béla: Az első pesti művészi bábszínház születése, tündöklése és halála. 1910-1914. Ill. = Lantos Mag. 1930. p. 310-318. B. B. B. Orbók Loránddal és Hienz Károly „vurstlibéli" bábjátékossal megalapítják 1910-ben. Nagy siker. A legnagyobb írók pártolják. Hírlapi visszhang. 1924-ig ól a szính. 12 170. DUTKA Mária: Emlékezés az első magyar művészi bábszínházra. = M. Nemz. 1960. márc. 22. p. 4. Rónai Dénes festőművész Váci u. 17. műtermében nyílt meg, ill. született meg az első m. műv. bábszínház (1910). R. D. emlékezése: a bábszính. működése, fénykora a Tanácsközt. alatt. 12 171. HLAVÁTS Elinor: A Nemzeti Bábszínház. Ill. = M-Iparműv. 1944. p. 51., 53-55. Első hiv. m. bábjáték. Az iparművészek különböző próbálkozásai sikertelenek maradtak (Orbók Attila, Orbók Loránd, Blattner Géza). 12 172. VERESS Endre: Magyar bábszínház és báboperajátók. = A Zene 1941-1942. p. 243-246. (Klny. is.) Rév István Nemzeti Bábszín játék néven megalakult eredményes próbálkozása a Podmanitzky u.-ban, 1941-ben. Első darab a Toldi. Később operákkal is próbálkozott. 12 173. FÖLDES Éva: Ilyen még nem volt Budapesten! Ill. = Asszonyok 1947. No 24. p. [10]. A Nőszövetség bábszínháza, 12 174. ÓHIDY Lehel: Az Állami Bábszínház tíz éves műsora 1949—1959. (Adattár.) Bp., Szính. tud. Int. Orsz. Szính. tört. Múz. (Soksz.) 1959. 28 p. (Szính. tört. füz., 28.) B 791/20 Alakulása 1949. szept. 1., elődje a „Mesebarlang". 12 175. KÖRMÖOZI László: Obraszcov bábművészetéről. Ill. = Szabad Műv. 1949. p. 141-148. 0. szovjet bábcsoport bp-i előadásai alk.-ból. Kiállítások 12 176. CENNER Mihály: Magyar színházi kiállítások és gyűjtemények. Ill. = Szính. tört. Ért. 1954. No 3. p. 115-123. Bibliogr.: p. 123. Rakodczay Pál már 1881-ben sürgette a FŐv. Lapokban a szính. emlékek gyűjtését. 1890-ben az Órsz. Színész Egyesület megrendezte a Műcsarnokban az 1. színészkiállítást. Egyes színészek emlékgyűjtöményei (Jókai házaspár, Prielle Kornélia, Feleki házaspár, Blaháné.) Színészeti múzeum tervei. A Bajor Gizi-, Márkus E.-, Jászai M.-múzeum. 12 177. SZIKLAY János: A magyar színészeti kiállításról. = Főv. L. 1890. p. 1433-1434., A Műcsarnok kiállításának célja, anyagi alapot teremteni a színészek menedékháza számára. Színészeti kiáll, eddig még sehol sem volt, ez újítás. A kiáll. röv. ismertetése a megnyitás előtt. 12 178. SZIKLAY János: A színészeti kiállítás. Ill. = M. Salon 1890. (13.) p. 638-648. 12 179. [A SZÍNÉSZETI Kiállításról.] = Bp. Látogatók L. 1890. No 6. p. 3.; Főv. L. 1890. p 1.6501651., 1657-1658., 1681-1682., 1745-1746.; P. Hírl.1890. No 225. p. 1-2.; Vas. Újs. 1890. p. 535., 541-542. Megnyitása aug. 15-én a Műcsarnokban. Besz. a megnyitásról, a beszédek. A kiáll, tárgyi és írott emlékei. 12 180. VALI Béla: Színészetünk ereklyéiből. Ill. = Ország-Világ 1890. p. 542-543. Cikk a színészeti kiállítás alk.-ból. 12 181. VALI Béla: Színészetünk műkincsei. (A színészeti kiállítás alkalmából.) = M. Salon 1890. (13.) p. 481-506.