Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 4. 1686-1950 Társadalom (Budapest, 1965)

TÁRSADALOM ÁLTALÁBAN - Népesedési viszonyok - Település, telepítés, bevándorlás

Település, telepítés, bevándorlás 23 404. TÖRÖK István: Népesedési és egészségügyi helyzet. Ill. = Bp. küzdelme az új életért 1947. p. 51—75. B 352/424 1946. Táblákkal és grafikonokkal. 405. FELSZABADULT fővárosunk területe és népessége. = Tíz év a felszabadult főv. életéből 1956. p. 36—44. B 943/745 összehasonlító adatok: Bp területe, lakossága, épületek, lakások, ipar, szoc, ellátás és kultúra. 406. SOK az újszülött Budapesten. = Szabad Nép 1947. júl. 17. p. 3. A tiszti főorvos jún.-i jelentése. 407. KÉTSZER annyi ember születik Budapesten, mint amennyi meghal. = Népszava 1948. jún. 9. p. 8. A tiszti főorvos jelentése. 408. HÓDY Imre összeáll.: Budapesti kis tájékoztató. Bp., Légrády ny. 1948. 40 p. B 914/296 p. 40.: Stat. adatok. 409. SZÁZHARMINCEZERREL több nő, mint férfi van Budapesten. = Népszava 1948. febr. 25. p. 2. A polgármester jelentésének adatai. 410. Az 1949. ÉVI népszámlálás. Bp., Stat. K. V. 1952. 97 p. B 313/5 A népszámlálás eredményeinek rövid összefoglalása és részlettanulmányok. 411. 1949. ÉVI népszámlálás. Demográfiai eredmények. Bp., Közp. Stat. Hiv. 1950. 71, 336 p. Bq 313/7 p. 36—37.: A főv. népessége korévenként és korcsoportonként. A népesség korcsoportonként a családi állapottal egybevetve. A 6 évesek és idősebbek iskolai végzettsége korcsoportonként, p. 49—71.: Grafikonok. 412. NAGY-BUDAPEST lakossága meghaladja a másfélmilliót. = Népszava 1949. febr. 16. p. 4. 413. BUDAPEST életének statisztikai áttekintése 1950. június. Bp., Bp. Főv. Tan. VB. II. (terv és stat.) oszt. 1950. 39, [1] p. Bq 310/45 Jellemző számsorok Bp életéből. Időjárási viszonyok. Terület és népesség. Közegészségügy. Közig. Közművek, építkezés. Ipar és keresk. Közélelmezés és áralakulás. Közlek. Közművelődés. Szoc. tevékenység. Adatok Bp 1950. jan. 1. előtti területéről: népmozg., betegforg. a társad, bizt. int. kórházaiban, fürdők, temetők. Csatornázási Művek, áruforgalom, a Főv. Kvt forgalma, Főv. Anya-, Csecsemőés Kisdedvédelmi Int. Település, telepítés, bevándorlás (L. még: Nemzetiségek) 414. BUZIÁSSY Károly: Idegen elemek Budapest népességében különös tekintettel a letelepedési engedélyt nyert külföldiekre. Bp., Háziny. 1932. 242 p 'Stat. Közl., 65/4.) B 310/121 p. 15—19.: Visszapillantás a főv. településeire 1686tól. p. 19—30.: Külföldi honosok Bp népességében a népszámlálások alapján. p. 30—38.: Letelepedések hatása a főv. népességére a világháború előtt és után. p. 39—140.: Letelepedési engedélyt nyert külföldiek foglalkozási demográfiája. p. 141—176.: Néhány adat a külföldi honosok gazd.-i helyzetéről. Ism.: M. Stat. Szle 1936. p. 153—154. (Thirring Lajos.) 415. GÁRDONYI Albert: Pest város újratelepítése a török hódoltság után. = Föld és Ember 1926. p. 87—111. B újjáépítése 1686 után. Települők elsősorban a visszavívásban részt vett nemzetiségek (köztük szerbek), de m. mágnások is. Az iparosokat az Alsóvárosba telepítik. 1694—1696-ban telekkönyvezés. Ennek alapján indul meg az új telepítés. A P-re telepítettek csaknem kizárólag iparosok, megyei és császári tisztviselők. Az iparosok névsora. Szőlőés földművesek. A Rákóczi-felkelés megtizedeli P lakosságát. M.—ném. nemzetiségi arány. 416. GÁRDONYI Albert: Az új telepesek. = G. A.: A hétszázéves Bp. [1944], p. 63—70. B 943/631 Az 1686-os ostrom következményei. B és P helyreállításának nehézségei. Telepítések. Mezőgazd., ipar, keresk. Építkezés B-n és P-en. A Rákóczi-felkelés hatása P-re. 417. GÁRDONYI Albert: Die ersten Ansiedler der Stadt Ofen nach der Türkenherrschaft. = Dt.

— Ung. Heimatsbl. 1931. p. 32—39., 129—137. 418. GYÖMREI Sándor: [Pest, Buda és Óbuda települési viszonyai 1686 után.] = Gy. S.: Bp. gazd. tört. a manufaktúra korában 1953. p. 15., 21—26., 73—76., 90—91. Rendszeres telepítés, a német elem felülkerekedése, német és szerb betelepülők. 419. NÉMETHY Lajos: (Az új telepedők. — Spanyol bevándorlottak Pesten.) = N. L.: A pesti főtemplom tört.-e 1890. p. 157—158., 266—267. B 726/110 1686 után a legkülönbözőbb nemzetiségek (ném., olasz, spanyol, szláv stb.) telepedtek le. 420. HUTTERER Claus: Die deutschen Mundarten im Ofner Bergland. = N. Ztg 1962. No 45. p. 4. A B környéki német települések időpontjai községenként, 1696—1819. 421. GÁRDONYI Albert: A Krisztinaváros településtörténete, Ill. = Tanulm. Bp. múltjából 3. 1934. p. 25—46. 3 t. B 943/391 A budai vár és környékének alaprajzai is a 18. sz.-ból. 422. ÁBELLÁ Miklós: Néhány adat a gödöllői járás településeinek 1720-tól napjainkig tartó fejlődéséhez. = Földr. Ért. 1955. 3. füz. p. 331—347. 1 t. Bibliogr.: p. 346. Gödöllő, Kerepes, Pécel, Rákos vidéke településtört. A lélekszám 1720-tól 1949-ig. A mezőgazd.-i arculat, művelődési viszonyok. Bő stat. adatok.