Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 4. 1686-1950 Társadalom (Budapest, 1965)

TÁRSADALMI OSZTÁLYOK - Társadalmi osztályok, általános rész - Munkásság

210 Társadalmi osztályok Hiv. reprezentatív stat. adatok kísérőszöveg nélkül a munkástársadalom fejlődéséről 1900—1929 kö­zött. Szoc. és gazd. viszonyai 1929. dec. 15-i állapot szerint. 4! Ism.: Diárium 1938. No 5—6. p. 13. Egészség 1931. p. 17—18. (M.) M. Stat. Szle 1931. p. 293—294. (Gombás Géza.) Népszava 1930. dec. 21. p. 29., dec. 25. p. 11. (Zen- 4! tay Dezső.) Szocializmus 1931. p. 23—26. (Tieder Zsigmond.) 4910. OMIKRON: Sztrájkok. = Főv. L. 1900. No 26. p. 1. Sok a munkanélküli. A sztrájkok nem javítanak a munkásság helyzetén. 4 4911. [SZABÓ Ervin felszólalása a Társadalomtudo­mányi Társulatban a kormány választójogi tör­vényjavaslatáról rendezett vitasorozaton.] = Hu­szadik Század 1913. (1.) p. 378—380. Adatok bp-i gyárak munkásfluktuációjáról 1903­tól. 4 4912. GELLÉRI Mór: Szociális napikérdések: 1. Munka nélkül. 2. Munkás-érdekképviselet. 3. Munkás-jóléti intézmények. Bp., Pesti Kvny. 1903. 604 p. B 331/208 p. 9—10.: Munkanélküliség Bp-en, 1900—1901-es adatok. ^ p. 32—35.: Javaslat bp-i munkaközvetítő épület emelésére. p. 40—43.: Egy bp-i munkaközvetítő tervezete. p. 216—244.: A m., főként a bp-i munkanélküliség elleni teendők, a szakszervezetek szerepe, p. 400—450.: Adatok a bp-i munkásmozgalom tör­ténetéhez. p. 469—509.: Népotthon és munkáskamara Bp-en; t tényleges állapot és a burzsoá reformista tervezet. 4913. HALÁLOS ítélet. = Népszava 1901. fűi. 6. p. 1—2. Vezércikk: a 30 éven felüli szak- és segédmunká­sokat mint „öregeket" visszautasítják felvételnél a fiatal munkanélküliek tömege között válogató áll. és magánvállalatok. 4914. BUNZEL Julius: Die Lage der gewerblichen Arbeiter in Ungarn. Wien u. Lpzg, Verl. W. Braunmüller 1902. 252—314 p. (Sonder-Abdr. a. d. Ztschr. f. Volkswirtschaft, Soc. polit. . , .) 40623 Bp-i adatokkal. Ism.: Népszava 1902. júl. 26. p. 2. 4915. HETLINGER Sándor: Történeti visszapillan­tás a művezetők kispesti csoportjának húszéves múltjára. = Kp. Hírl. 1922. ápr. 2. p. 1. 1902. jan.-ban alakult a Művezetők Orsz. Szöv. XXXII-es kp-i kerülete. Működése. 4916. A MUNKÁS-KASZINÓK. = Népszava 1902. márc. 29. p. 3. A tőkések a munkanélküliek félrevezetésére léte­sítenek „munkás-kaszinók"-at. 4917. ÚRI rabszolgák. = Népszava 1902. jún. 24. p. 5. A műszerész, a fényképész és egyéb „úri szakmák" munkásainak kizsákmányoltsága. 4918. URAK és munkások. — Mit művelnek az iz­gatók. — Népszava 1903. jan. 8. p. 5. Felforgatóknak és izgatóknak nevezik azokat, akik a munkások között felvilágosító munkát végeznek. 4919. JÁSZAI S[amu]: Munkásjóléti intézmények. = Népszava 1903. máj. 9. p. 1., máj. 12. p. 1., máj. 16. p. 1. A főv. „munkásjóléti" intézményeinek — a VIII. ker. foglalkoztató műhely, a népkonyhák, a lakás­nyomor enyhítését célzó akciók, a tervezett „Nép­otthon" — bírálata. 4920. MUNKAÉRT — kenyeret. •= B. Hírl. (Fi­scher) 1903. okt. 4. p. 3—4. A szombat esti bérfizetés csábít a kocsmai költe­kezésre. Hét közben kellene a béreket kiadni. A szegény ember él aránylag legdrágábban. 4921. SZEGÉNYEK jogi védelme. — Népszava 1905. jún. 16. p. 9. A m. és ném. munkások jogvédelmét összehason­lító előadás — Teller Miksa beszámolója az Ügy­5 védi Kamarában. — M. munkásvédelmi (jogvédel­mi) intézet megalakítása Bp-en. 4922. ESKÜKÉNYSZER. — Népszava 1905. júl. 6. 1 p. 9. A IV. ker. bíróság pénzbüntetéssel sújtott egy fele­l kezetnélküli munkást, mert az atheista lévén nem volt hajlandó esküdni tanúvallomása megerősíté­sére. : 4923. KÖZTERÜLETEK elzárása. = Népszava 1905. " júl. 30. p. 5. i. A Zugliget és Hűvösvölgy a méregdrága villamos­díjak miatt, a Margitsziget a belépődíjak miatt, a Városliget és a közterek nagy része az ülőhelyek vámja miatt hozzáférhetetlen a bp-i munkások a számára. 4924. JELENTÉS az olcsó munkáslakások és olcsó vasúti munkás jegyek tárgyában tartott szakérte­" kezletről. Bp., Pesti Kvny. 1906. 4 p. (Bp. Keresk. ,' és Iparkamara.) B 333/48 4925. ZSIDÓ klerikalizmus. = Népszava 1907. aug. 17. p. 6. A Bp-re szakadt 6000 lengyel és orosz zsidó mun­kás embertelen kizsákmányolása zsidó gazdák üze­meiben, a rabbik vad szocialistaellenes uszítása, a !_ zsidó klérus igézetében, vakságban tartott munká­ig sok reménytelen sorsa. 4926. A MUNKÁSJÓLÉTI bizottmány ülése az or­v- szagos szakszervezeti tanács képviselőinek jelen­létében. = Főv. Közl. 1908. No 4. 2. mell. 9 p. 2. Jan. 11-én. 4927. BRÓD Miksa: A budapesti ipari munkások e " halandósága. = Társad. Múz. Ért. 1910. No 3. p. 230—240. 4. Stat. kimutatás és értékelés. Az elhaltak életkor, betegség és iparág szerinti csoportosítása.

Next

/
Thumbnails
Contents