Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)

VÁROSLEÍRÁS, VÁROSÉPÍTÉS - Városrészek - Buda - Budai hegyek

Budai hegyek 77 1330. A SZÁZ év előtti Budáról. = B. Napló 1933. aug. 24. p. 2. A Vérmezőről, a Rudas-fürdőről. 1331. SZÉLL Sándor: Buda székváros hétszázéves jubileuma. 1245—1945. = B. Krón. 1940. júl. 24. p. 4. B egyes részeinek változó elnevezése (Nyék, Megyer, Bécs, Kis-Pest, Új-Pest, Új-Bécs, Alhévíz, Felhévíz, Kelenföld). B tört. 1332. TOMKA Emil: Buda elmaradottságáról, annak okai és orvos szereiről. Bp., Müller ny. 1906. 15 p. B 352/86 1850—1901 között P lakossága 368%-kal, B-é és Óbudáé (együtt) csak 134%-kal szaporodott. Javaslat: az épügyi szabályzat megváltoztatása, B természeti kincseinek jobb kiaknázása, a pu.-ok kérdésének megoldása stb. 1333. TONELLI Sándor: A budai oldal. = T. S.: Nagyapáink Pest-Budája. 1944. p. 24—29. B 308/245 B városrészei. A régi kir. palota. Nevezetesebb épületei, régi vendégfogadói, fürdői, az óbudai zsidó hitközség. 1334. TURÓCZI Ladislaus: Buda moderna. = T. L.: Ungaria ... 1768. p. 56—58. B 930/2 Az 1686 utáni B leírása, templomai. 1335. ÚJHELYI Nándor: Kis budai fametszetek. = A Toll 1933. p. 136—139. Nándor tér, Krisztina tér, a Bástya; Hattyú vendéglő, Sörcsizma vendéglő; temető. 1336. VÁRADI Antal: Buda százötven év előtt. Ill. = A régi Pest-Buda 1957. p. 11—14. B 309/60 A 18. sz.-i B leírása. 1337. VÁRADI Antal: Régi házak Budán. = V. A.: A régi Pest emlékeiből. 1921. p. 162—168., 305— 311. B 819/56 A Vár, Víziváros, Országút, Újlak, Tabán, Krisztinaváros tört. Budai hegyek (L. még: Kerületek) 1338. BUDAI hegyek. Hétvégi túrák hazánk legszebb tájain. Összeáll, szerzői munkaköz. Kristóf Sándor irányításával. Ill. Bp., Sport Lap- és Kvk., 1958. p. 27—40. 8—41601 B 796/189 Táj. útikalauz turisták számára. Röv. ism. egyes helyek elnevezéséről, nevezetességéről: Farkasvölgy, Farkasrét, Normafa, János-hegyi kilátó, Ságvári liget, Gesztenyés rét, Disznófő, Törökugrató, Máriaremete. 1339. PÁLI Tivadar: Budai hegyvidék portyavezető. Bp. Sport K. 1954. 64, [1] p. 1 térk. B 796/171 A hegyvidék földtani felépítése, átfogó képe, állat- és növényvilága, barlangjai, tört. múltja, természetjáró létesítményei, közlek. Portyák a hegyekben. 1340. PÁPA Miklós: Budai hegyek. Útikalauz. Bp., Sport Lap- és Kvk. 1956. 143 p. 4 t. 1 térk. 8—22331 B 910/478 p. 11—43.: Részi. ism. (Lexikon.) 1341. PÁPA Miklós: Budai hegyek. Útikalauz. [1956.] 2. bőv. kiad. Bp. Sport Lap- és Kvk. 1957. 171, [1] p. 8 t. 1 térk. Bibliogr.: p. 169—170. 8—27414 B 910/485 p. 122—162.: A b-i hegyek kis lexikonja. Tört. adatokkal. A vidékhez fűződő események, nevezetességek, műeml, adatok. 1342. REINHARDT Richard: Les environs de Bude. Ill. = Boldényi M. I.: La Hongrie ancienne et moderne 1853. p. 95—105. (A másodszor kezdődő lapszámozásban.) B 943/275 1343. THIRRING Gusztáv: A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei. Ill. = Turisták L. 1899. p. 132—153. Aquincum, b-i hegyek, ób, Zugliget stb. nevezetesebb helyei, mondái. 1344. THIRRING Gusztáv: A budai és a pilisi hegyvidék történelmi emlékei. Ill. [Bp., ny. n.] 1899. p. 132—153. (Klny. Turisták L/ 11. évf. No 8— 12.) B 796/32 1345. THIRRING Gusztáv: A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei. (Felolvastatott a M. T. E. Bp-i Oszt.-nak felolvasó estélyen.) = B. és Vidéke 1900. No 6. p. 1—2., No 7. p. 1—2., No 9. p. 1—2.; B. és Vidéke szórakoztató lapja a „Magyar" 1900. márc. 21. p. 2—3. 1346. THIRRING Gusztáv: A budai hegyvidék. = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1893. p. 535—551. 6307/9 A b-i hegység földr. leírása, tört. 1347. THIRRING Gusztáv: A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád vidéke. Ill. Bp., Hornyánszky 1893. 30 p. (Klny. Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben.) B 914/43 1348. VIGYÁZÓ János—STRÖMPL Gábor: A budai hegyek részletes kalauza. 3. kiad. Ill. Bp., Turistaság és Alpinizmus K. 1934. 135 p. 2 t. 2 térk. B 914/333 1349. (GÁRDONYI Albert): A budai hegyvidék első nyaralótelepei. Ill. *= tanulm. Bp. múltiából 2. 1933. p. 162—180. 2. t. B 943/391/2 A 18. sz. óta a Kamaraerdő már kirándulóhely, a Svábhegy azonban csak a 19. sz. 30-as éveiben kerül előtérbe. 1350. JAJCZAY János: A „Zöldmulatság". Ill. = Új Idők 1940. (1) p. 625—626. Kirándulóhelyek a b-i hegyekben a 19. sz.-ban. Források alapján.