Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)
BUDAPEST FÜRDŐVÁROS - Fűrdők
540 Budapest fürdőváros 13 866. LESTYÁN Sándor: A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig. Ill. = L. S.—Groó Béla—Török István: A budai hévvizektől... [1947.] p. 1— 7. Bq 613/264 Röv. tört., adatokkal 1543-tól. Rudas fürdő: előbb Musztafa, Zöldoszlopos, Ferenc, Terézia, Bruckbad, majd Rudasch néven; forrásai: Juventus, Hungária, Attila nevűek. — Gellért fürdő: előbb Acsik Ilidzse, Sáros, Szüzek fürdője, (Jungfer-Badt), „Nyitott fürdő" néven. — Szent Imre fürdő: előbb Tabakhane Ilidzse, Rác néven. — Császár fürdő: előbb Véli bég, Kis néven. — Lukács fürdő: Luckerbad néven. — A Margitsziget fürdői: az óbudai Duna-parton Felhéwíz, a sziget északi csúcsán Fürdősziget, későbben Palatinus. — Erzsébet fürdő: régebben Sósfürdő néven. 13 867. LESTYÁN Sándor: A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig. Ill. = Budapest 1947. p. 271—277. 13 868. LIBER Endre: Budapest fürdőváros kialakulása. Bp., M. Id.-forg. Érdekeltségek Szöv. [1934.] 15, [1] p. B 614/493 13 869. LIBER Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára. Közreműk.: Medriczky Andor. Ill. 1—3. köt. Bp., Háziny. 1934. (Stat. Közl., 74/1, 81/4, 82/2.) B 310/269 1. köt.: A mai Bp földr., meteor., geol. helyzete és hévforrásainak hidrogeol. magyarázata. — Aquincum és fürdőélete a rómaiak korában. A b-i fürdők sorsa a római uralom után. A fürdőélet felvirágzása a török hódoltság korában. A b-i f. tört. B visszafoglalása után. A m. tud. balneol. irod. úttörői, különös tekintettel B és P ásványi forrásaira és gyógyfürdőire. Than Károly fellépése és a m. tud. balneol. új korszaka. A Balneol. Egy. megalakulása. 2. köt.: P fürdőpolit. kezdete: a városligeti artézikat fúrása. A Nádor-szigeti f. felépítése; a Rudas f. újjáép.-ének terve; a Sáros f. A szfőv. első nagyobb szabású fürdőép. programja az 1900-as évek elején. A Sáros és Rudas f. együttesen kiírt szűkebb körű tervpályázata 1907-ben. A Széchenyi (Artézi) gyógyf. felépítése és fejlesztése. A Sáros, a későbbi Gellért f. és szálló felépítése, kibővítése a a hullám- és pezsgőfürdővel. Tabán újjáépítése és bekapcsolódása a Bp-fürdőváros programba; a Rác f. (Szt Imre gyógyf.) megvásárlása. 3. köt.: A tudatos id.-forg. és fürdőpolit. kialakulása a szfőv. autonómia szerveiben a vh. után. Az 1929. évi fürdőtörv., és végrehajtási utasításai. A Bp-i Közp. Gyógy- és Üdülőhelyi Biz. (Kurkommissio) megalakulása, programja. A modern orvostud, felfogása a gyógyvizek hatásáról, különös tek. Bp héwíz forrásaira és gyógyfürdőire. Ism.: B. Napló 1934. szept. 30. p. 1. M. Stat. Szle 1940. No 10. p. 879—880. (Schneider Árpád.) Orv. Hetil. 1944. p. 108. (Vámossy.) Vállalkozók L. 1943. No 51. p. 3. 13 870. LINZBAUER Franc[iscus] Xav[er]: Conspectus thermarum Budensium. Buda, Typ. Univ. 1832. 53 p. Bibliogr.: p. 3—4. B 613/31 Részi. tud. ism., az egyes fürdőkről külön is. Szövegidézetek Oláh Miklós, Bonfini, Wernher, Busbecque stb. leírásaiból. 13 871. LINCZBAUER [Franz Xaver]: Aufforderung an die pl. t. Aerzte Ungarns und der Nachbarstädte Ofen und Pesth zur Ausmittelung der therapeutischen Wirksamkeit der Ofner Heilbäder und eines festzustellenden Regulative aller durch dieselben zu heilenden Krankheiten. = Gem. Bl. 1837. p. 361—363. L. F. „Conspectus thermarum" c. 1832-ben megjelent könyvével már az volt a célja, hogy az elhanyagolt b-i fürdőkre felhívja a figyelmet. A p-i és b-i orvosok, valamint Tschöppern, a Gellért fürdő melletti kat. fürdőkórház főorvosa tapasztalatait kellene egyesíteni. 13 872. LINZBAUER F[ranz] X[aver]: Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen im Königreiche Ungarn. Geschichtlich und naturhistorisch beschreiben, nebst Angabe ihrer Einrichtung, Anwendungsweise und Heilkraft. Ill. Pest, Hartleben 1837. XX, 237 p. 5 t. Bibliogr.: p. 227—236. B 551/15 p. 95—226.: A b-i talaj, források, azok kémiai összetétele, gyógyvizek használata; a Sáros, Rudas, Rác, Király, Császár fürdő részl. leírása Anonymus, Bonfini, Bél stb. források alapján. Ism.: B. Napló 1934. jún. 4. p. 1. 13 873. LOTHAR Rudolf: (Budapest als Bäderstadt.) = Autotouren-Brevier Bd 1. 1932. p. 35— 38. B 914/345 Bp fürdőéletének kezdetei, a török idők, a mai fürdők és meleg források. 13 874. MÁDAI Ludwig: Balneologischer und hydrogeologischer Wert der Hauptstadt Budapest. = Ungarns Naturheilschätze ... 1929. p. 8—12. B 613/280 Bp ásványvíz, és gyógyforrásainak szakszerű ism. 13 875. A MAGYAR Szent Korona országainak gyógyfürdői és gyógyforrásai. Prospektus gyűjtemény. Dl. Bp., Orsz. Balneol. Egy. 1911. 292 p. Bq 613/296 p. 29—38.: A főv. tulajdonában levő Artézi, Rudas, Hungária és Sáros f. leírása, vizük elemzése stb. p. 42—47.: Császár f. p. 53—55.: Erzsébet sósf. p. 90—97.: Hunyadi János keserűvízforrás. p. 194—197.: Lukács f. p. 198—199.: Margitszigeti f. 13 876. MAGYARY-KOSSA Gyula: [Budai fürdők.] M-K. Gy.: M. orvosi emlékek 1929. 1. köt. p. 145—146., 150, 3. köt. p. 175—177, 253, 305. Tört. és nevezetességeik, régi leírások alapján. 13 877. MANDEL F.: Ungarns Bäder und Heilquellen. Pest, Lampel Verl. 1862. 244 p. B 613/196 p. 39—58.: B-i fürdők leírása (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár).
