Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 2. 1686-1950. Városleírás, városépítés - Budaperst egészségügye - Budapest fürdőváros (Budapest, 1963)

BUDAPEST EGÉSZSÉGÜGYE - Betegségek - Fertőző betegségek és járványok - Tífusz

Betegségek 423 10 992. A PESTI Universitásbann ... = M. Hírm. (Bécs) 1798. júl. 3. p. 16. Schraud Ferenc egyet, tanárt a pestis ellen végzett eredményes munkájáért az uralkodó m. nemességgel tüntette ki, és „fő pestisorvossá" nevezte ki. Az egész birodalomban fel kell lépnie a járvány ellen. 10 993. MAGYARY-KOSSA Gyula: A pestisorvos. = Orv. Hetil. 1910. p. 824—827., 845—847., 860— 862. P-i és b-i adatokkal. 10 994. A FŐVÁROS megkezdte a védekezést a pestis ellen. = A Nép 1922. jan. 8. 10 995. HARC a pestis ellen. = A Nap 1922. jan. 17. A bp-i patkányirtásról. Tífusz 10 996. STOLL Kálmán: A budapesti hastífusz epidemiológiája. = Népegészségügy 1949. p. 383— 384. Adatok, grafikonok. 10 997. FLÓR Ferenc: Hivatalos tudósítás a hagymáz-járványról, melly szab. kir. Pestváros polgári kórházaiban 1846/7-dik évben uralkodott. Pest, Trattner—Károlyi ny. 1848. 15 p. B 614/32 10 998. BUDAPEST egészségi viszonyai érdekében. = Gyógyászat 1862. p. 261—263., 284—287.; Sürgöny 1862. No 88. p. 1. Jav. a föv.-ban évről évre szaporodó tífusz terjedésének meggátlására, ill. a betegség megelőzésére. 10 999. BUDAPESTI kir. orvosegylet. = Orv. Hetil. 1865. No 9. p. 137—140. Febr. 19-én besz. és vita a p-i hagymázjárványról. 11 000. A HAGYMÁZJÁRVÁNY a budapesti orvosegylet előtt. = Orv. Hetil. 1868. p. 332—334. A város eü. és szoc. viszonyai módszeres és stat. kutatásának fontossága. — Adatok nélkül. 11 001. GERLÓCZY Zsigmond: A typhusos lakások fertőtlenítése Budapesten. == Közeü. és Törvényszéki Orvostan 1889. p. 47—48. (Orv. Hetil. 1889. No 47. mell.) Az alkalmazott fertőtlenítési módszerek rosszak. 11 002. A TÍFUSZ Budapesten. = Egészség 1889. p. 264—270. Az utóbbi 2 év alatt emelkedett a megbetegedések száma. Küzdelem a tífusz ellen. 11 003. KŐRÖSI József: A szüretien víz befolyása a typhus terjedésére Budapesten. = Orv. Hetil. 1890. No 50. mell. p. 47—51. (Klny. is.) Statisztikus elemző cikke a főv. különböző részein gyűjtött eü. adatok alapján. 11004. KŐRÖSI [József]: Ueber den Einfluss des Genusses von unfiltriertem Trinkwasser auf die Verbreitung der Typhus-Epidemie in Budapest. [o. O. u. Dr.] 1890. p. 63—66. (Ex.: Intern. Med. Congr. 1890.) 11 005. [EDVI ILLÉS Aladár]: A hagymáz Budapesten. Ill. = M. Mérnök és Építész Egy. Közl. 1898. (32.) p. 477—480. P mocsaras, talajvizes területen épült, ez sok hagymáz megbetegedést okozott. A cikk az ellen a téves felfogás ellen küzd, hogy a dunai vízszűrők terjesztik a betegséget. 11 006. KÁJLINGER Mihály: Tífuszos apróságok. Bp., Pátria ny. 1906. 7 p. Bq 614/105 Az 1900. évi járvány idején 300 beteg jutott 10 000 lakosra Bp-en. 11 007. KÁJLINGER Mihály: A budapesti víz, kolera és a tífusz. = M. Mérnök és Építész Egy. Közl. 1903. (37.) p. 156—169., 303—309. A tífuszjárványokat a talajvízre vezeti vissza. Fodor Józsefre hivatkozik. Stat. tábl.-kal. — Pirovits Aladár hozzászólása. — K. M. válasza. 11 008. KÁJLINGER Mihály: Tanulmányok. I. Tífusz 1904-ben. II. Városok egészségének fejlődése. III. Bp., Pátria 1905. 29 p. 6648 Bp-i, bővebben bf-i adatokkal. A tífuszjárvány okának kutatása. Hazai és külföldi városok adatainak összehasonlítása, tábl.-kal, grafikonokkal. 11 009. GERLÓCZY Zsigmond: Tífusz a Margitszigeten. = Egészség 1905. p. 250—254. A Nagyszállóban 19 esetben előforduló megbetegedés okának felderítése. 11010. TÍFUSZJÁRVÁNY a Margit-szigeten. = Népszava 1905. júl. 29. p. 7., júl. 30. p. 6. A járvány terjedése, okai. Szenny a luxusszállóban. 11 011. HASTÍFUSZ a katonák között. = Népszava 1907. aug. 7. p. 6—7. A bp-i kaszárnyák rossz eü. viszonyairól. 11 012. GERLÓCZY Zsigmond: A kiütéses typhus Budapesten 1908-ban. = Orv. Hetil. 1910. p. 133— 135., 155—158., 176—180., 192—195., 211—214., 230—232., 249—253. (Klny. is.) A betegek megoszlása utcák szerint. 11 013. A MAGYAR betegség. = B. Hírl. (Fischer) 1908. märe. 15. p. 4—5. A „morbus hungaricus", a kiütéses tífusz az 1686-os török háború után terjedt szét Európában. B-ról hurcolták szét. 1908-ban újból megjelent Bp-en, mint a nyomor következménye. 11 014. MAGYAREVITS Mláden: Jelentés a Budapest székesfőváros területén az 1908. év első öt hónapja alatt tömegesebben előfordult kiütéses tífusz (typhus exanthematicus) megbetegedésekről. Bp., Háziny. 1908. 17 p. B 614/249 Részi, kimutatás a betegekről ker., u., házszám, lakás feltüntetésével.