Budapest történetének bibliográfiája 1986-1990 (Budapest, 1994)
Előszó
ELŐSZŐ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye számos várostörténeti vonatkozású tematikus irodalomjegyzék, valamint retrospektív bibliográfia és ikonográfia közreadása után, 1983 óta jelenteti meg időről időre a fővárossal kapcsolatos hazai publikációk kurrens bibliográfiáit. Kiadványunk e sorozat ötödik és egyben - legalábbis ebben a formában - befejező kötete, mely ezúttal több év, az 1986 és 1990 közötti időszak termését hivatott összevontan bemutatni. A záróév megválasztása nem független a időközben lezajlott politikai-közigazgatási változásoktól, hiszen az újonnan megválasztott önkormányzatok létrejötte világosan kirajzolódó határkő lehet egy köztörténeti megközelítésű korszakolás számára. De e döntést szűkebb szakmai szempontok is indokolták. A következő évek anyagát ugyanis célravezetőbbnek látszott immár elsősorban számítástechnikai eszközökkel hozzáférhetővé tenni. Az online adatkezelés ismert előnyein túl, a gépi információközvetítés mellett szólt az is, hogy évről évre nehezebbé vált e rendkívül munkaigényes és költséges kiadványtípus előállításához szükséges feltételek biztosítása, ennek következtében mindinkább lelassult a megjelenés folyamata, s mindez éppen a kurrens bibliográfiák legfőbb erényét, az ismeretek gyors továbbításának lehetőségét fenyegette. A feltárt időszak budapesti tárgyú írásait ezúttal több mint hétezer tételes válogatás reprezentálja. A főváros múltjával és intézményeinek működésével, a gazdasági és társadalmi folyamatokkal, az infrastruktúra és a városkép változásaival, valamint az életpályájukkal szorosan e városhoz kötődő személyek tevékenységével teljes terjedelmükben foglalkozó monografikus művek, adattárak, tanulmánygyűjtemények, szakcikkek, igényes ismeretterjesztő közlemények, terjedelmesebb riportok mellett szerepelnek az összeállításban azon művek adatai is, melyek e témákra vonatkozóan egyes fejezeteikben, részközleményeikben tartalmaznak érdemleges utalásokat. A sorozat előző darabjához hasonlóan terjedelmi és forráskritikai megfontolásokból a szaklapokkal szemben erősen korlátoztuk a számba vett hetilapok, magazinok körét és teljesen elhagytuk a napilapokat. A feldolgozás döntően a gyűjtemény illetve a könyvtár állományára épült és autopszián alapult. Csupán néhány kiegészítő tétel került át a Magyar nemzeti bibliográfiából, a 330 féle forrásperiodika között pedig több olyan speciális — főleg építészeti, műszaki, orvostörténeti stb. — szaklap is akad, amelyeket intézményünk falain kívül, nagyobb szakkönyvtárakban néztünk át. A bibliográfiai tételeket több szinten tagolt tematikus elrendezésben közöljük, az egyes témakörökön belül előbb a könyvek, majd azoktól csillaggal elválasztva a folyóiratcikkek sorakoznak, mindkét részben a szerzők betűrendjében. A könyvek címleírása a korábbi kötetekben használt rövidített formában történt. A cikkek, tanulmányok esetében a közlemény címe után az évfolyam sorszáma, a megjelenés éve, a szám, majd a lapszám következik. A terjedelem csökkentése érdekében az egyes tételeknél alkalmazott annotációk csupán a legszükségesebb címkiegészítéseket, értelmező jellegű többletinformációkat tartalmazzák, tömör összegzések, illetve tárgyszavakra redukált közlések formájában. A tájékozódást a tételek sorszámára hivatkozó névmutató, valamint az intézmény-, objektum- és földrajzi nevek, továbbá a tárgyszavak összevont indexe könnyíti meg. A személyi mutató együttesen tartalmazza a szerzők és a tárgyalt személyiségek neveit. Az intézménynevek a tételeknél (a címekben és az annotációkban) az adott művekben használt, gyakran köznyelvi alakjukban szerepelnek, az indexben azonban már a hivatalosnak tekintett forma található. A változatokról, rövidítésekről utaltunk az egységesített névre. Az intézmények, objektumok felsorolásánál lehetőség szerint zárójelben megadtuk címüket is. A topografikus kifejezések közül az egyes kerületek e tárgyszó alatt számsorrendben, a városrészek, természetföldrajzi egységek és az utcák nevei pedig betűrendben kerültek közlésre. Az utcák elnevezéseinél az indexben már figyelembe vettük a szerkesztési időszakban bekövetkezett át-, illetve visszakereszteléseket, de természetesen a korábbi változatokról szintén utaló mutat a besorolási adatra. Köszönet illeti a Fővárosi Önkormányzat Tudományos Alapját, melynek támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy dokumentációs munkálataink eredményeit sajtó alá rendezhettük. Bízunk benne, hogy e bibliográfia megkönnyíti majd azok dolgát, akik hivatásszerűen vagy kedvtelésből végeznek kutatásokat a kötetben érintett kérdésekben, és hasznos adalékokkal szolgál mindazok számára is, akiket e sokarcú város múltja iránti kíváncsiság vagy akár csak annak egy-egy hangulatos szögletéhez, otthonos zugához fűződő kötődés késztet ismereteik bővítésére. Sándor Tibor
