Budapest történetének bibliográfiája 1984-1985 (Budapest, 1989)
Előszó
ELŐSZÓ Kiadványunk szerves folytatása az 1983-1987 között megjelent "Budapest történetének bibliográfiája 1981, 1982, 1983" című köteteknek, de tartalmilag és formailag számos téren kisebb-nagyobb mértékben eltér. 1986 nyarán belső elemzés készült a Budapest-gyűjtemény feldolgozó munkájáról. Tanulságai a fővárosi vonatkozású dokumentumok feltárásának megváltoztatására, valamint az éves kurrens bibliográfiai kötetek szerkesztésének és kiadásának újragondolására késztettek. Az elemzés megállapította, hogy a korábban alkalmazott anyaggyűjtési és feldolgozási elvek non kellően tisztázottak, hiányolta a "budapestiség" fogalmának pontos meghatározását, rávilágított a szelektálás bizonytalanságaira. Joggal bírálta azt is, hogy a bibliográfia anyaga a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban fellelhető dokumentumokra korlátozódik csupán és nem tárja fel más nagykönyvtárak budapesti vonatkozású anyagát. A korábbi feldolgozási gyakorlat egyfajta sajátos mennyiségi szemléletet tükrözött. Ennék kapcsán a használó számára nehezen kezelhető, sok másodlagos anyagot tartalmazó, túlméretezett bibliográfiák keletkeztek s terjedelmük következménye az egyre jobban elhúzódó megjelenés lett. Eddig megjelent éves bibliográfiáink anyaga háran önálló fejezetre oszlott. Az egyik a főváros történetéről, jelenkori életéről szóló bibliográfiai tételeket sorolta, a másik kettő a budapesti személyiségek, illetve a városképi ábrázolások adatait tartalmazta. E két utóbbi témakör bibliográfiai tételeit ebben a kötetben már nem publikáljuk. Az előzetes feltáró munka során gyűjtött életrajzi és városképi adatok céduláit a már több mint százezer tételt számláló bibliográfiai kartotékrendszerünkbe olvasztottuk be. Ez a gazdag tájékoztató eszköz a Budapest-gyujtemény olvasótermében a kutatók, érdeklődők rendelkezésére áll. Korábbi gyakorlatunkban a napilapok feldolgozásából származó cédulák aránya 60-70% - volt. Ennek következtében a főváros történetét, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életét dokumentáló tematikus fejezet aránytalanul sok másod- illetve harmadlagos forrásértékű tételt tartalmazott. Jelen kötet összeállítása alkalmával a szakirodalom szélesebb körű feldolgozásával és a napilapok szigorú szelektálásával megkíséreltük a közölt anyag forrásértékét, információ tartalmát javítani. A napilapokból feltárt eseményekre utaló tételek cédulái és a Magyar Távirati Iroda 1986 őszétől válogatott híranyaga egy a jövőben folyamatosan bővítendő és válogatott formában publikálható kronológia alapjául szolgálnák. A korábban említett elemzés azt is megállapította, hogy a bibliográfiák gyűjtése során a budapesti és az országos tematikájú anyag nem vált el kellően egymástól, továbbá az intézmények, események és személyek tekintetében a "budapestiséget" túl tágan értelmeztük. Jelenlegi feldolgozási gyakorlatunkban javarészt kihagytuk az országos hatáskörű gazdasági, politikai, kulturális intézmények anyagát. Csak a főváros lakóinak életében közvetlenül szerepet játszó "szolgáltató jellegű" intézmények /színházak, iskolák, közgyűjtemények stb./ esetében tettünk kivételt. Alapelvként rögzítettük, hogy csak a történeti forrásértékkel bíró, információgazdag, önálló kötetek, tanulmánygyűjtemények, adattárak, folyóiratcikkek, bibliográfiáját adjuk közre nyomtatásban. Jelentősen korlátozzuk az ismeretterjesztő és szórakoztató jellegű Írásokat /magazin, kalendárium stb./, az ismétlődő intézményi kiadványokat /katalógusok, éves tervek, jelentések, órarendek, stb./ pedig kizártuk. Bibliográfiánk irtmár nem csupán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományára támaszkodik. Visszamenőleg kigyűjtöttük a ’’agyar Nemzeti Bibliográfia társlapjai, valamint a történettudományi, orvosi, pedagógiai és más szakbibliográfiák 1984-1985 között publikált fővárosi vonatkozású, de könyvtárunkban nem található, illetve eddig fel nem dolgozott anyagát. A feltáró munkát számos, csak az OSSK-ban és más szakkönyvtárakban található könyvre és több tucatnyi periodikára terjesztettük ki. /Pótlási munkánk több mint 500 tétellel bővítette korábbi, 1981, 1982, 1983 évi bibliográfiáink anyagát is./ A könyvek címleírásainál az eddig használt rövidített formát alkalmazzuk. Cikkek, tanulmányok esetében a cím után az évfolyam, a megjelenés éve, a szám /No/ és az oldal megjelölése következik. A terjedelem csökkentése érdekében a részletes annotációkat elhagytuk, az intézmények címét pedig csak a mutatóban szerepeltetjük. Kiadványunk az egyes témakörökben külön közli a könyveket valamint az elemzően feldolgozott művek önálló részleteit s külön a folyóiratcikkeket, mindegyiküket szerzői betűrendben. A tájékozódást a tételszámokra utaló név, intézményi és kerületi mutató, valamint a más témakörökhöz is elvezető "ld. még" utalások segítik. Az 1983-as kötetnél alkalmazott tárgyszcmutatót nem alkalmaztuk, mert tárgyszókészletünk nem volt kellően átgondolt és alkalmazása sem volt következetes. Bibliográfiánkat tartalmi és formai szempontból egyaránt kísérletnek tekintjük. Reméljük, kötetünk ösz- szeállításának és használhatóságának tapasztalatait készülő 1986-1990. évi bibliográfiánkban tovább hasznosíthatjuk. Faragó Tamás
