Budapest történetének bibliográfiája 1981 (Budapest, 1983)
Előszó
6 A második világháború után, különösen az 1950-es években a gyűjtemény bibliográfiai tevékenysége megélénkült. A Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójára elkészült a Budapest a Tanács- köztársaság idején a korabeli sajtó tükrében című bibliográfia, amely 53 napilap anyagát tárta föl. Tíz év múlva 322 korabeli periodika földolgozásával bővített és újra szerkesztett formában jelent meg. 1959- ben a két háború közötti korszak fővárosi munkásmozgalmának irodalmából készült kötet, amelyben a napilapok és folyóiratok mellett a féllegális, vagy illegális kiadványok adatai is megtalálhatók. Hat év múlva elkészült a bővített és javított kiadása. 1960- ban a felszabadulás után eltelt korszak irodalmának bibliográfiája jelent meg, de ezzel párhuzamosan már folyik a Budapest Története Bibliográfia tematikájának kialakítása, a munka elvégzésére alkalmas osztály építése és az adatgyűjtés. Az öt tagból álló sorozat egyes kötetei, valamint a később elkészült bibliográfiák mintegy „ujjgyakorlatok’’-ként szolgálták a tervezett várostörténeti bibliográfiát. Ezekben a munkákban vált világossá, hogy milyen módon is kellene a gyűjtemény állományát minél teljesebben föltárni. Egyértelművé vált, hogy az analitikus föltárás a célravezető. Kikristályosodott, hogy a dokumentumokból milyen típusú katalógusokat, kartotékokat kell kialakítani. Bizonyossá vált, hogy a könyvekkel, folyóiratokkal egyenértékű forrás a napilapok anyaga. Jelentkezett a képi ábrázolások rögzítésének igénye, de fontosnak ítéltetett az életrajzi vonatkozású adatok gyűjtése is. Megvalósuláshoz közeledett tehát a Budapest Gyűjtemény állományának teljes föltárása. A nagy várostörténeti bibliográfia tervezéséhez jelentős hazai bibliográfiák szolgáltak ötletekkel. Többek között a sokat bírált, de máig is használható Bodor Antal Magyarország helyismereti könyvészete, vagy a már említett Ballagi Aladár munkája. Külföldi példa is akadt. Ismerős volt már Berlin füzetekben kiadott várostörténeti bibliográfiája, de más európai fővárosokról készült összeállítások is hasznos tanácsadók voltak. A legtöbb megvalósítható példa forrása azonban Gustav Gugitz: Bécs bibliográfiája volt. A hosszú előkészület után a létszámában is megerősített Budapest Gyűjteményben megindulhatott a csaknem két évtizedig tartó munka. 1300 féle folyóirat és a Budapest Gyűjtemény teljes könyvállományának és egyéb nyomtatványainak elemzésével elkészült a közel százezer tételes bibliográfia, amelynek első kötete 1963-ban jelent meg és a hétkötetes mű 1974-ben a mutató kötet kiadásával vált teljessé. Az első kötet a város korai történetével foglalkozó irodalmat tárja föl 1686-ig tematikus rendben. A többi kötetben az 1686-1950 közötti korszak várostörténeti irodalma kapott helyet a következő fejezetekben: Városleírás, Gazdaság, Társadalom, Politika, Kultúra, Mutatók. Az eltelt idő alatt a bibliográfia alapvető eszköze lett a Budapest történeti kutatásnak. Az évtizedekig készülő bibliográfia mellett növekedtek annak „melléktermékei” is, mint például a már említett képkatalógus, amely a könyvekben, folyóiratokban és más nyomtatványokban rejtőző képi ábrázolások számbavételét szolgálja. Ugyancsak tekintélyes adattárrá növekedett az arckép és az életrajzi katalógus, amelyben a fővároshoz születés, vagy munkásság jogán kötődő neves személyiségek életrajzi adatai és arcképe találhatók. Kiépült és folyamatosan gyarapodik a Budapest a szépirodalomban című katalógus, amely a fővárosról, annak lakóiról, a város részeiről, hangulatáról stb. szóló bármilyen műfajú irodalmi termékeket veszi számba. Ezek a cédulakatalógusok a tájékoztató munka nélkülözhetetlen eszközei lettek és a bibliográfia mellett szinte valamennyi megérett a kiadásra. Közülük talán a legtöbbet használt a mintegy 120 ezer tételes képkatalógus, amely kiadásra kész, az első kötete pedig 1982. novemberben megjelent. A kerületi könyvtárak kérésére 1977—1980-ban félévenként megjelent a Kerületi Figyelő, amely az egyes kerületekről szóló könyveket, cikkeket és az egyéb helyismereti adatokat tartalmazó sajtóanyagot tárja föl. A most meginduló sorozat a további kiadást fölöslegessé teszi. Az 1975-ben kezdeményezett sorozat, a Budapesti füzetek a városfejlődés, várospolitika, városépítés stb. időszerű kérdéseinek irodalmát tárja föl, gyors tájékoztatást nyújtva a szakembereknek.
