Budapest történetének bibliográfiája 1981 (Budapest, 1983)
Bibliográfia - Városleírás, várostörténet, városfejlesztés
BUDAPEST TÖRTÉNETE EGYES KORSZAKOKBAN 15 132. URBÁN Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848. szeptemberében. =U. A.: A nagy év sodrában. [Bp.], (1981.) p. 462—581. B 323/303 A bécsi udvar támadása, a főv.-ban zajló mozzanatok. István nádor szerepe. 133. VAJDA János: Egy honvéd naplójából. (Az előszót és jegyz. írta Szigethy Gábor.) Bp., Magvető. (1981.) 86, [2] p. B 355/403 /Gondolkodó magyarok/ Szerző felidézi a diadalmas március mámorát, a szab. harc csatáit, a fegyverletétel szégyenletes napját. 134. PETNEKI Áron: Daliás idők apróban. 111. = Budapest 1981. No 3. p. 37. Az 1848—49-es sajtó apróhirdetéseiben hogyan tükröződik a kor polit, arculata, mindennapi élete. 135. PAPP Gábor: Ezemyolcszáznegyvennyolc trikolorja. A Magyar Nemzeti Lobogó több évszázados története. 111. = Népszabadság 1981. márc. 15. p. 11. Szerepe az 1848-as főv.-i eseményekben. 136. MOCSÁR Gábor: Tények? Tanú? Napló? =Kritika 1981. No 4. p. 18-19. Jókai dokumentumkötetének (Emléksorok. Napló 1848—49-ből) bírálata — egyéb forrásból származó dók.-ok alapján. Túlságosan szubjektív szemlélet. Bp.-i adatok a szab. harc idejéből. 137. CSORBA László: Görgey emlékirata. Homályos tükörben. 111. = Interpress Mag. 1981. No 6. p. 4—11. Görgey Artúr szerepe az 1849-es hadműveletekben. B. és P.-ről való visszavonulás a Tiszántúlra. 138. URBÂN Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései félje fogságára és halálára. = Századok 1981. No 3. p. 586-620. Az eredeti szöveget is közlik, tele p.-b.-i vonatkozásokkal. 1849-1914 139. DEÁK Ferenc-Kossuth Lajos: Párbeszéd a kiegyezésről (Az előszót és a jegyz. írta: Szigethy Gábor.) Bp., Magvető K. (1981.) 71, [l]p. B 323/302 /Gondolkodó magyarok/ Deák két beszéde. Az egyik a Deák-párt vezetőségi ülésén, 1867. febr. 17-én. A másik a képviselőház ülésén, 1867. márc. 28-án. Kossuth kiegyezést elítélő levelét máj. 22-én (1867) írta, a M. Újság máj. 26-án közölte. 140. GALÂNTAI József: A dualista államrendszer kialakításának egyes kérdései. = A m. o.-i polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György. Bp., Tankönyv- kiadó, 1981. p. 140-161 8-123837 Út a kiegyezés felé: Ferenc József látogatása a húsvéti cikk megjelenése után P.-en. A kétközpontú dualista monarchia létrehozása után B. és P. ismét fővárossá lesz. 141. LUKÁCS Lajos: Ellenforradalom és abszolutizmus 1849-1867. 111. = L. L.: A Vatikán és Magyarország 1846— 1878... Bp., Akad. K. 1981. p. 79-156. 8-123861 De Luca nuncius elégedetlensége a m. püspöki kari 1859 utáni ellenzékiségével a Szt. István Társ. működésével. 142. LUKÁCS Lajos: Liberalizmus és ultramontanizmus. Állam és egyház a dualizmus első évtizedeiben 1867 — 1878. = L. L.: A Vatikán és M. o. 1846—1878. Bp., Akad. K. 1981, p. 157-197. 8-123861 Falcinelli nuncius aggodalma a p.-i kormány liberális tendenciái: az egyházi birtokok féltése, az Eötvös-féle iskolatörvény, az Andrássy-féle külpolitika, az állam és egyház szétválasztásának tendenciái miatt stb. 143. NEMESKŰRTY István: Parázs a hamu alatt. Világostól Soiferinóig. Bp., Magvető, (1981.) 334, [2] p. B 323/301 A színvonalas tört.-i esszé a szab. harc utáni elnyomatás elleni ellenállás aktív formáit, a hatalom kegyetlenségét, majd a kiegyezés előtti, a konzervatív arisztokraták felajánlkozását az udvarnak - mutatja be. 144. PECZE Ferenc: A politikai szabadságjogok kodifikálása és érvényesülése 1848-1918. = A m. o.-i polgári állam- rendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György. Bp., Tankönyvkiadó, 1981. p. 223—274. 8—123837 A nemzetiségi egyesületek (p.-i román egyetemisták) a szabadságjogok következményei. Az 1867 utáni sajtó- szabadság hatására főv.-i és nemzetiségi lapok jelennek meg. Gyülekezési szabadság; szakegyletek. Tanszabadság, vallásszabadság. 145. SASHEGYI Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849-1867. = A m. o.-i polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György. Bp., Tankönyvkiadó, 1981. p. 81-139. 8-123837 Két főperiódusra osztja a korszakot: a centralizált monarchia, a m. jogrendszer részleges helyreállítása. A Bach-korszak idején Bp. központi szerepe megszűnt. 1860-ban B.-án összpontosított helytartóságot hoztak létre. Azo.gy.1861-ben a főv.-ban ült össze. 146. SOMOGYI Éva: Hangulat a „hazában”. = S. É.: Abszolutizmus és kiegyezés 1849—1867. (Bp.), Gondolat K. 1981. p. 113—[12O.] 8-123157 /M. Históriai Az 1860 tavaszán megtartott forrad. megemlékezésekről, a p.-i néma felvonulásról, majd a rendőri beavatkozásról. 147. SOMOGYI Éva: Karácsonyi látogató az Angol Királynőben. = S. É.: Abszolutizmus és kiegyezés 1849—1867. (Bp.), Gondolat K. 1981. p. 183-186. 8-123157 /M. História/ Deák Ferenc és Augusz Antal báró titkos tárgyalásáról, melyet 1864 karácsonyán tartottak az Angol Királynő szállóban. 148. SOMOGYI Éva: A koronázás ünnepe. = S. É.: Abszolutizmus és kiegyezés 1849—1867. (Bp.), Gondolat K. 1981. p.'205-209. 8-123157 /M. História/ Az 1867. jún. 8-i b.-i koronázási ceremóniáról. /Ferenc József/
