Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - Budapest történetét összefoglaló művek
48 Általános rész márc. 17. p/2., márc. 24. p. 2., márc. 31. p. 2., ápr. 7. p. 2., ápr. 14. p. 1., ápr. 28. p. 1—2., máj. 5. p. 2—3., máj. 19. p. 1—2., máj, 26. p. 2.. jún. 2. p. 2., jún. 9. p. 2., jún. 23. p. 2., júl. 7. p. 1—2., júl. 14. p. 2., júl. 28. p. 3., aug. 4. p. 2., aug. 11. p. 2., aug. 18. p. 2., aug. 25. p. 2., szept. 1. p. 2., szept. 8. p. 2., szept. 15. p. 2., szept. 22. p. 2., szept. 29. p. 2. Pesterzsébeti helytörténet. 387. SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054—1717. Bp., M. írod. Int. 1891. 559. p. (Olcsó kvt. 767—772. sz.) B 914/85 p. 42—44.: A brugesi itinerarium. (Itinéraire bourgeois, 14. sz. vége.) p. 48—99.: Bertrandon de la Brocquiére utazása, 1433. p. 100—108.: Nápolyi Beatrix {I. Mátyás király második felesége) utazása Pettauból Budára, 1476. (Irta: Eschenloer Péter). p. 131—146.: Candalei Anna {II. Ulászló felesége) utazása Zenggről Budára, 1502. (Irta: Bretagne-i Anna francia királyné egyik fegyverkirnöke, Pierre Choque de Bretagne.) p. 147—150.: Br. Herberstein Zsigmond utazásai 1518-tól 1538-ig. {L. Kovacbieh: Sammlung kleiner noch ungedruckter Stücke 1. köt.) p. 183—230.: Br. Vratiszló utazása, 1591. (L.: Des Treyherrn von Wratislaw Gesandschaftreise, Lpzg.) p. 245—259.: Neitzsehitz Kristóf utazása 1634. (L.: Neitzschitz, Siebrijahrige Weltbeschauung, Nürnberg.) p. 284—289.: Tollius Jakab utazása hazánkban. 1660., 1687. p. 290—425.: Brown Eduard utazása, 1669—1670. p. 426—430.: Pinxner A. utazása Nagyszebenből Bécsbe. 388. SZENDY Károly szerk.: Budapest története. Ill. 1—3. köt. Lkot.: Budapest az ókorban. írták: Tompa Ferenc, Alföldi András, Nagy Lajos, László Gyula. 3. köt.: Budapest a török korban. Irta: Fekete Lajos. Függeléket irták: Genthon István, Bárányné Oberschall Magda, Garády Sándor. Bp., Egyet. Ny. 1942., 1944. B 943/595 311492 2. köt. nem jelent meg. 389. SZILÁGYI Sándor: Budapest története. 1—7 közlemény. Ill. Bp., Orsz. Közművelődési Tanács [1922.] [40] p. (Vasárnapi Könyv, 3—9.) B 930/4 Nópsz. ism. a két város történetéről, a keltáktól 1872-ig. 390. TANULMÁNYOK Budapest múltjából 1—16. köt. Szerk.: 1—10. köt.: Gárdonyi Albert—Német hy Károly-Budó Jusztin. 11—14. köt.: Bp. története Szerk. biz. 15. köt.: Gerevich László— Tarjányi Sándor. 16. köt.: Tarjányi Sándor. Bp., [Különböző ny.] 1932—1934., 1936., 1938—194L, 1943., 1956—1957., 1959., 1961., 1963—1964. (Bp. várostört. monogr. 3—5., 7—8., 10—11., 14., 18—19., 21—22., 24—25.) B 943/391 Ism.: B. Krón. 1941. No 33. p. 1. Főv. Közl. 1933. p. 887. Lit. 1933. p. 276., 1936. p. 48. M. Müv. 1933. p. 183—186., 1934. p. 371—373., 1935. p. 153—154., 1938. p. 189—191. (Zádor.) M. Tud. 1961. p. 204—206. (Borsos B.) Magyarság 1925. máj. 17. Müv. tört. Ért. 1958. p. 303—305. (Zádor.) N. Pester J. 1925. márc. 25. Szakszerv. Ért. 1925. p. 35—36. Századok 1934. p. 114—115., 1936. p. 115—116., 1937. p. 342—346. Szózat 1925. márc. 15. Tér és Forma 1933. p. 252. (Réh E.) 391. TRENCSENYI W[ALDAPFEL] Emeric: Budapest vu par les Francais. A travers les áges. Ill. Bp., Officina 1940. 59, [4] p. 28 t. Bibliogr.: p. [62—63]. B 910/370 B-t és P-et látogató utazók leírásai 1400—1800 között. 392. TRENCSENYI— WALDAPFEL Imre összeáll.: A régi Pest—Buda. Egykorú képek és leírások. Ill. Bp., Officina 1944. 62, [1] p. (Officina Képeskv. 1). B 943/714 1400-as évektől 1850-es évekig. 393. UJFALUS Y Nep[omuki] János: A szabad királyi városokról és azoknak jussaikról. Pest, Esztergomi Beimel J. 1840. [6], 45 p. B 352/387 A szab. kir. városok kialakulása, Buda ós Pest mint tárnoki szab. kir. városok, jogaik történelmi kialakulásukban. A városok bevett polgárainak jogai. Forrásutalásokkal. 394. ÚJHEGYI Béla: Die Entstehung von Budapest mit besonderer Rücksicht auf die Geschichte der Festung Ofen. Bp., Athenaeum 1883. 50 p. 1 Facs. B 943/45 Népszerű előadások a Tiszti Kaszinóban. Buda ós Pest történeti eseményeinek leírása a rómaiaktól 1849-ig. 395. UMLAUFT Friedrich: Die königliche Hauptstadt Budapest = U. F. : Die Oesterreichische —Ungarische Monarchie. Geographisches —-Handbuch. I., Wien—Pest, Hartleben 1876. p. 784—787. 52636 B és P rövid tört. áttekintése, földrajzi adatai. 396. J. M. L.: UNGARISCHES Staedt— Buechlein /in welchem Die vornehmsten Staedte/ Vestungen und Schloesser Des Koenigreichs Ungarn... 1684. Nuernberg/ verlegt von Johann Hof mann 1684. [7], 208 p. B 911/8 p. 106—114.: B története alapításától az 1635-i nagy tűzvészig. p. 116—119.: P története 1526—1604. 397. VAGÁCS András: Budapest településföldrajzi vázlata. Ill. = Term, és Társad. 1955. p. 198—202. A Duna mint átkelőhely. A római város nyomai beolvadtak a későbbi fejlődésbe. A középkorban 3 város alakul (Pest, Buda, Óbuda). A város kiterjedése 1890-ig lassú ütemben növekszik. 1880-ban már helyiérdekű vasutakra van szükség. Rohamos fejlődés 1890—1900. 1914-ben Csepelen hatalmas
