Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

BUDA ÉS PEST A MAGYAR FEUDALIZMUS KORÁBAN - Kultúra - Vallási élet, egyházak

Iparművészet — Yalläsi élet 397 7080. KARÁCSON Imre: A budai Mátyás templom gyertyatartói Sztambulban. = Századok 1902. p. 771—773. A Szulejmán által 1526-ban Konstantinápolyba szállított 4 db gyertyatartó. 7081. KOROKNAY ÉVA, BOJÁR Ivánné: Magyar könyvkötészet a mohácsi vészig. Ill. = A Könyv 1955. p. 368—371. Buda ós Pest könyvkötészete Mátyás és Ulászló alatt. 7082. MÁTYÁS király kincsei. Ill. [Bp.], M. Nemz. [Soksz.] Múz. 1961. 16 p. 6 t. B 707/24 A Történeti, az Iparművészeti, Szépművészeti Múzeumban és az OSZK-ban őrzött műtárgyak alapján. 7083. NÉMETHY Lajos: Egy XVI- századi magyar főpap ingóságai. = Egyházműv. L. 1882. p. 215— 216. Piso Jakab budai prépost elrablott kincseinek leltára 1526-ban. 7084. TAKÁTS Sándor: A budai várkápolna régi kincseiről. = Arehaeol. Ért. 1903. p. 173—179. Rudolf császár M. o.-on megbízottakat alkalmaz, akik minden felbukkanó régiséget Prágába küldenek. A budai várkáp. kincseit Mária királyné 1526ban magával viszi menekülésekor, de ezek idővel elkallódnak. 7085. TÓTH Rózsa, EEUERNÉ: Kassai István Budán. Ill. = Bp. Rég. 16, 1955. p. 133—145. Nem. ny. kiv.: p. 145. Bq 902/10 K. I. a bártfai Szt Egyed templom szentségházának alkotója, 1487—1499 közt járhatott Budán és a budaszentlőrinci pálos kolostor szentségházának lehetett alkotója. 7086. VOIT Pál—HOLL Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye. Ill. = B. Rég. 17. 1956. p. 73—150. Olasz ny. kiv.: p. 139—150. Bq 902/10 Mátyás ónmázas majolikát gyártó műhelyének feltárása (1951—1952.) a palota déli szárnyában. Gyártmányai közt találunk corvinákat utánzó darabokat is, olasz mester, valószínűleg a könyvdíszítő műhely vezetőjének, Francesco da Castello Ithalico de Mediolanonak művei. Ismeretlen olasz művész állította elő a ma jolikából készült padlóburkolásokat. A műhelyben készültek még díszedények, színes kályhacsempók és tetőfedő cserepek. — A budai műhely az ónmázas csempék és cserepek első előállító helye az Alpoktól északra, innen terjed az eljárás Bécs, Szilézia stb. felé. A műhely Mátyás halála után hamarosan elpusztult. Vallási élet, egyházak 7087. [ÁGOSTON Péter] Rab Pál: A magyar egyházi vagyon eredete. = Szocializmus 1907-—1908. p. 169—175. A 18. sz. eleji budai zsinat határozatai az alsó papsággal kapcs. — Margit halála után a szentté avatás ügyében kihallgatott papok közül alig volt írástudó. 7088. BALANYI György: Vallásos élet — iskolák. = M. művelődéstörténet 1. köt. 1939. p. 375— 429. Bq 309/49 Plébániákra, rendházakra ós a budai zsinatra (1279.) von. adatok. 7089. BÁRTFAI SZABÓ László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Karcag, Kertész J. ny. 1935. 128 p. 7 t. B 282/9 Okleveles forrásokra támaszkodó munka. 7090. BÉKÉIT Rémig: Az Árpádok mint a magyar keresztény egyház és művelődés szervezői. Ill. = Csánki Dezső: Árpád és az Árpádok [1908.] p. Bibliogr.: p. 360. Bf 903/5 p. 297—298.: IV. Béla 1235-ben a cisztercieknek ajándékozza a „kispesti vagyis kelenföldi" Szent Gellért-egyház kegyuraságát. — A ferenceseknek Bn kolostort alapít. Boldog Margit a Nyulak szigetén. p. 299.: Kun László b-i tanácskozása a pápai követtel : a kunok megkeresztelósót ígéri, Tétényben országgyűlést hív össze, a kunok elfogadják javaslatait, ígéretüket megszegve elfogják a királyt és a pápai követet is. p. 300.: 1298-iki p-i országgyűlés III. Endre uralkodása idején. 7091. BÉKEFI Rémig: Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. = Kath. Szle 1896. p. [3]—41., [181]—239. p. 9., 11., 13., 190—192., 195—196., 202., 230.: Az 1279. évi budai zsinat hat.-ai. p. 37—38.: IV. László fogadalma 1278-ban a hunok megtérítésével kapcs.-ban. Az ogy. hat. p. 207., 213—214.: Az 1291. évi óbudai és 1298. évi pesti ogy. rend.: a gyilkosság és a rombolás elleni védekezés. 7092. BÉKÉSI EmU: Eskandeli(us) Máté budai polgár. = B. E.: M. írók az árpádházi királyok korában. = Kath. Szle 1896. p. 741. E. író 1009 körül Kínába megy térítő útra. Kevés adat áll rendelkezésünkre életéről és munkásságáról. 7093. BONBARDI Michael:: „.. . Duo isthic digniora Scriptores.. ." = B. M.: Topographia... 1718. p. 51—52. B 914/110 A Szt István alapította Szent Péter-prépostság temploma és a JNTagy Lajos alapította klarissza kolostor Óbudán. 7094. BOTTYÁN János: A Báthori bibliafordítás legendája. = Reformátusok L. 1957. No 9. p. [3]. A 14. sz. budaszentlőrinci Pálos-templom a Nagyhárs-hegyen levő barlang s egy elveszett bibliafordítás. 7095. BRAVN Georgivs: „... Ex aduerso arcis mons aliquanto editior assurgit (vbi Turcae hodie propugnaculum ac validum tenent praesidium)... = Br. G.: Civitates Orbis Terrarvm T. 3. Lib. 6. 1618. p. [117]. Bq 911/6 A b-i Gellérthegyet a Szt Gellértnek szentelt templomról nevezték el. A szentnek pestis idején való