Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)
BUDA ÉS PEST A MAGYAR FEUDALIZMUS KORÁBAN - Kultúra - Képzőművészet
392 Buda es Pest a magyar feudalizmus korában Képzőművészet (L. még Vallásiélet, Templom o_k) 6980. ÁDÁM Iván: Pálosaink építészeti emlékei. = Egyházműv. L. 1883. p. 240. A Szt Lőrinci és Fehéregyházi templomban Gergely rendfőnök idejében nagy jelentőségű ép., szobrászati és festészeti gyakorlat fejlődött ki. A török hódítás megakasztja és elpusztítja. 6981. BALOGH J[olán]: Ercole de Robert! a Buda. Bp., Akad. K. 1959. p. 277—281. (Acta Hist. Artium Acad. Sei. Hung. T. 6. Fase. 3—4.) Bq 750/140 A ferrarai festő budai tartózkodása Mátyás udvarában, az 1480-as években. 6982. BALOGH Jolán: A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete. Ill. = M. művelődéstört. 2. köt. 1939. p. 509—584. Bq 309/49 Buda a művészet terén, emlékei. 6983. BALOGH Jolán: Késő-renaissance. (Az érett renaissance továbbélése és a késő-renaissance kibontakozása.) = B. J.—Dercsényi D.—Garas K.: M. o. műv. a honfoglalástól. . . 1964. p. 309—368. Bibliogr.: p. 368. B 709/31 Budai emlékek. 6984. BALOGH Jolán: Kora renaissance. (A XV. század második felétől Buda elestéig.) — B. J.—Dercsényi D.—Garas K.: M. o. műv. a honfoglalástól... 1964. p. 265—309. B 709/31 Budai emlékek. 6985. BALOGH Jolán: Mátyás Király arcképei. = Lukinich I.: Mátyás király Emlékkv.... 1. köt. [1940.] p. 435—548. Bibliogr.: p. 461—541. B 943/556 A Mátyás udvarában megfordult művészek által készített arcképek, érmek, domborművek stb. 6986. BALOGH Jolán: Mátyás király ismeretlen miniatura-arcképe. Ill. = Műv. tört. Ert. 1956. p. 132—134. Egy zágrábi kéziratban (Kálmáncsehi Domonkos Missalejában) fedezte fel a szerző. Budai munka, 1481 körül. 6987. BALOGH Jolanda: Ritratti ungheresi dipinti dal Mantegna Ill. Bp., Egyet. ny. 1925. 4 p. 9 t. (Klny. Századok 1925.) B 750/136 Mátyás király arcképei. Ezek német és németalföldi másolatai (metszetek) nagyrészt Bp-en. 6988. BERKOVITS Elena: Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino. Ill. Bp., Franklin 1941. 34 p. (Estr. Corvina Rassegna Italo-Ungherese 1940.) B 750/135 Szerző kiegészítő adalékai Florio Bánfi, Petar Matkovics és Hans Ankwicz bizonyításaihoz, melyek szerint Felix Iiagusanus és Felice Petanzio ugyanaz a személy. 6989. BERKOVITS Ilona: A magyar miniatűrfestészet kezdetei. Az Árpádkor. Ill. Bp., Franklin nv. 1942. 485—519. p. 3 t. (Klny. Magyarságtud. 1942. No 4. 338644 III. Béla udvarában él Anonymus, óbudai prépost. III. Béla bizánci eredetű könyvei közül néhány még Mátyás könyvtárában is fellelhető, budai reneszánsz kötésben. III. Béla fiát, Imrét Crescendo bíboros neveli, aki B-ra Szt László szentté avatása ügyében jött. — 1252-ben a dominikánus nagygyűlés helye Buda. Az Anjouk idejében a budavári tárnoki házban őrizték a kancelláriai iratokat, minden írásnak becse van. 6990. BERKOVITS Ilona: „Nagy Lajos korában a magyar művészet. . ." = B. I.: A Képes Krónika művészettörténeti jelentősége. = Kálti M.: Képes Krónika 1959. p. 30—31. B 943/789 Művészek és munkásságuk a királyi udvarban. 6991. CSAPODI Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye ? Bp., (Akad. ny.) 1963. 18 p. (Klny. MTA Kvt. Közl. , 34.) B 750/151 Mátyás halála után 1492 körül. 6992. CSEMEGI József: A tabáni Krisztus relief. Ill. = M. Mérnök- és Építész Egy. Közl. 1935. p. 345—348. A 12. sz-ból származó dombormű fr.-olasz stílus kapcsolatai. 6993. CSONTOSI János: Mátyás és Beatrix arczképei Corvincodexekben. Ill. = Archaeol. Ért. 1888. p. 97—115., 209—220., 311—326. 11. 120 Corvin-kódex Európa 38 könyvtárában szétszórva. Ezekből 20 kéziratban M. és B. arcképe. Az eddig nem közölt anyag leírása, ism. 6994. CSONTOSI János: Mátyás és Beatrix kiadatlan arczképei egykorú kéziratokban Ill. = Archaeol. Ért. 1910. p. 204—212. 11. p. 206—207.: Ilkusch Márton budai udv. csillagász műszerei a krakkói egyet.-re kerültek, 6995. CSONTOSI Johann: Bildnisse des Königs Matthias Corvinus und der Königin Beatrix in der Corvin-Codexen. Ill. Bp., Kilián 1890. 51 p. (Sep. Abdr. a. d. Ung. R.) Bq 929/170 6996. CZAGÁN Y István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai Várnegyed területén. Ill. = Bp. Rég. 19. 1959. p. 35—56. Ném. ny. kiv.: p. 54—56. Bq 902/10 A budai gótika ajtó-ablak kereteinek eredete. A13. sz.tól (1260.) fr. eredetű, ún. hengeres stíl jelentkezik. 1370-től a délnémet eredetű vezérköteg stílus jut érvényre. A grafikus stílus, amely cseh-sziléziai vidékről sugárzott át hozzánk a 14. sz. végétől 200 évig ól B-n. Ezt hamarosan követi a pálcás stíl. a prágai Peter Parler-műhely hatása alatt. 6997. D ALMÁD Y Győző: Margit magyar királyleány ezüst házioltára. = Koszorú 1864. p. 15—16. A Hormayr-féle „Hazai történetek" 1824. évi német zsebkönyvben talált ism. A Nyulak szigetén levő házioltár, amelyet 1526 után Pozsonyba menekítettek.
