Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)
BUDA ÉS PEST A MAGYAR FEUDALIZMUS KORÁBAN - A honfoglaló magyarok megjelenése
218 Buda és Pest a magyar feudalizmus korában Schwandtnervs I. G.: Scriptores Rervm Hvngaricarvm ... T. 1. 1. 1746. p. 30. f 09/5908 Árpád fejedelem főembereivel Csepel szigetéről elindulva Soroksáron túl, egészen a Rákos folyóig tábort vert. Azután átkeltek a Dunán s a helyet az átkelés emlékezetére a héti magyar, Moger kikötőjének (Megyer) nevezték el. 3973. [ANON YMVS] Belae Regis Notarivs: „.. .Transite) Danubio castra metati sunt iuxta Danubium usque ad Aquas Calidas Superiores ..." = Anonymus : História Hvngarica... = Schwandtnervs I. G.: Scriptores Rervm Hvngaricarvm . . . T. 1.1. 1746. p. 9., 30—31. f 09/5908 Árpád birtokába veszi Attila városát s 20 napig ott vigadozik vitézeivel együtt. 3974. BRION Marcel: „II établit sa capitale dans Pile Csepel. . .., = Br. M.: La vie des Huns 1931. p. 236. 77568 Árpád Csepelen hatalmas palotát építtet magának és házakat követei ós a törzsfők számára. 3975. BRION Marcel: „ . . . II mourut en 907 et fut enseveli solennellement au pied du rocher de Bude." = Br. M. : La vie des Huns 1931. p. 237. 77568 Árpád halála. 3976. E. 0. S.: „ÁRPÁD pitched his camp on the island of Csepel, ..." = E. O.S.: Hungary and its revolutions . . . 1854. p. 9. B 355/286 Árpád táborozása és halála. 3977. CSÁNKI Dezső szerk.: Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Ill. Bp., Franklin. [1908]. XVII, [2], 396, [1] p. 43 t. 2 térk. Bibliogr.: p. 367—394. Bf 903/5 Árpád halálának 1000. évfordulója alkalmából Thaly Kálmán kezdeményezésére Angyal Dávid, Bókefi Rémig, Beöthy Zsolt stb. közreműködésével készült, neves művészek festményeinek repr. faksz.-vel díszített album. Ism. Kath. Szle 1908. p, 826—829. (Dudek János.) 3978. GYŐRFFY György: Kurszán és Kurszán vára. A magyar fejedelemség kialakulása ós Óbuda honfoglaláskori története. Ill. = Gy. Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. Akad. K. 1959. p. 127—160.; Bp. Rég. 16. 1955. p. 9—10. 8—46591 Bq 902/10 A m. honfoglalás Bp területén, Kurszánnak és nem" zetségének ób-i megtelepedése, a város korabeli szerepe, B nevének keletkezése. 3979. HORVÁT István: Árpád Pannónia Hegyén. = Auróra 1822. p. 321—341. A honfoglaló harcok leírása. •3980. KEZA Simon de: „ . . . Egressi ergo vexillis erectis cum vxoribus, liberis & armentis Danubium in Pest & in portu Zub transierunt. . ." = K. S.: Chronicon Hvngaricvm . . . [1781.] p. 67. 09/2082 A magyarok 872-ben Ungvár és 6 más vár megalapítása után P-en és Szobnál átkeltek a Dunán s megszállták Pannóniát. 3981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Ill. [1944.] 2. kiad. Bp., Magyar Élet K. 1944. 512 p. 25 t. 1 térk. (Népkvt. 4. sz.) Bibliogr.: p. 501—509. 8—14952 A honfoglalás kori népélet régészeti anyagának és a rokon tudományok eredményeinek nem kizárólag szakemberek számára készült összefoglalása. Bp-i von.-ban több adat a településtört.-hez. p. 67.: A Bp-Székesfehórvár-Győr-háromszög szinte teljesen lakatlan az avarkorban. p. 68., 360.: A békásmegyeri ógetőkemencók egyikében (a kemence régi szláv-magyar szóval pest, innen Pest neve) olyan edényeket találtak, amelyek összekötik az avar időket a magyar időkkel, p. 93., 94.: A P-en átvezető nagy utak az avar-korban. Avar fejedelmi törzsek egyik települése P környéke, p. 117—122.: P-en keresztül vezető honfoglaláskori keresk. utak. Ism.: Századok 1947. p. 281—287. (Pettich Nándor.) 3982. RÓNAI HORVÁTH Jenő: A magyar hadművészet Árpád korában. Honfoglalás. Hadjáratok. Ill. — Csánki D.: Árpád és az Árpádok [1908.] p. 83—102. Bf 903/5 p. 93.: Árpád Titeltől a Duna mentén Csepel-szigetre vonult és ott állandó tartózkodásra rendezkedett be. Óbudánál átkelve a Dunántúlra vonul. 3983. SÁNDOR István: Az ő leg-kedvesebb lakása a J Rátzkevei Szigetben vala, ... = S. I.: Sokféle 1. köt. 1791. p. 39. B 818/3 Árpádról.. ."holott az ő számos paripái is Tsepelnevű Kunnak az ő Lovász mesterének Keze alatt legeltek, 's azon Kuntóli mind e' má napig azon Sziget Tsepel-nek hivattatik." 3984. SAYOUS Édouard: Les Origines et Pépoque pai'enne de Phistoire des Hongrois. Paris, E. Leroux 1874. 128, [1] p. Kont p. 95. 81540 3985. SAYOUS Édouard: „ . . . Árpad. II chercha une position centrale ... II choisit Pile de Czepel..." = S. É.: Les Origines et Pépoque pai'enne de Phistoire des Hongrois 1874. p. 81. 81540 A szigeten nagyszámú munkás palotát épített a 7 törzsfő számára, a szabadon hagyott lovak Csepelsziget gazdag rétjein legelésztek. 3986. SZABÓ Károly: A magyar vezérek kora. = Bp. Szle 1858. p. 257—318. p. 291.: Árpád fejedelem először Csepelt foglalta el. p. 292.: A megyeri rév átkelőhely. A sereg Aquincumban pihent. p. 314.: Árpádot a későbbi Fehéregyháza helyén temették el. 3987. SZENTPÉTERY Emericus: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Vol. 1—2. Bp., Egyet. ny. 1937., 1938. B 943/468 88020
