Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ŐSKOR

őskor általában 175 alakult és nyomon követhető a 4. sz.-ig. A megerősített tábor leírása. Éremleletek. 3206. GAÁL István: Diluvialis ember-koponyák a Csillaghegyen. = Természet 1929. p. 210—211. A csillaghegyi Téglagyár építésénél előkerült ősemberi maradványok. 3207. GÁBORI Miklós: A Remete-barlang ásatásainak eredményei. A magyar késői paleolitikum kérdései. Ill. = Bp. Rég. 18. 1958. p. 9—52. (Klny. is.) Orosz ny. kiv.: p. 42—52. Bq 902/10 8070 3208. GÁBORI Miklós—PATAY Pál—SOPRONI Sándor: Pest megye régészeti emlékei. Ill. = Dercsényi D.: Pest megye műeml. 1. köt. 1958. p. 11— 57. Bibliogr.: p. 50—57. Bq 725/399 Ném. ny. kiv.: 2. köt. p. 577—585. Bp és környéke tört. fejlődésének bemutatása. p. 11—16.: Adalék a pleisztocén korszakba nyúló Pest megye tört.-éből: Pilis hegység és a Remete barlang leletei. p. 16—35.: Az őskor leletei Bp környékén. p. 35—49.: A római kor emlékei Bp-en és környékén. 3209. GARÁDY Sándor ^Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról. = Bp. Rég. 13. 1943. p. 401—438. (Klny. is.) Ném. ny. kiv.: p. 559. Bq 902/10 8070 3210. GERECZE Péter: Pestújhely az őskorban. = Deák S.—Németi E.: Pestújhely ezüstkve 1910— 1935. 1935. p. 186—190. B 914/226 3211. GEREVICH László: Hogyan keletkezett Budapest ? Folyik a tudományos munka a főváros történetének feltárására. = Szabad Nép 1956. jan. 3. p.4. Bp és környéke már a paleolit korban is lakott hely (Remete barlang). A neolit, a bronz és a vaskorban illir és kelta népek telepszenek le a Gellérthegy és a Tabán körül, majd a római hódítás Aquincumba helyezi a település súlypontját. A 10. sz-tól Kurizán vára Aquincumtól délre Tabán és Pest-Belváros a fontosabb települési magvak. P-en a római erőd helyén a bolgár izmaeliták alakítanak városmagot, s keresk. város alapjait vetik meg. A 13. sz-ban a tatárjárás után, 4. települési mag a Várhegy platója. 3212. HALAVÁTS Gyula: „Kaptár-kövek" Budapest környékén. Ill. = Archaeol. Ért. 1896. p. 446— 447. Érd és Budakeszi határában. Leírások. A kaptár kövek Bartalus Gyula szerint (Archaeol. Ért. 1891. p. 136.) ősi temetkezési helyek, helyesebben emberi hamvakat befogadó edények rejtekhelye volt. 3213. HORVÁTH Elemér: Milyen volt Budapest ezer évvel ezelőtt és milyen lehet ezer év múlva. = H. E.: Karcok Budapest múltjából [1936.] p. 81— 94. B 725/250 A főv. története az őskorban. Az író elképzelése a jövő Bp-jéről. 3214. IPOLYI Arnold: Magyar régészeti krónika. = Archaeol. Közl. 1863. 4. füz. p. 167—179., 1866. 1. füz. p. 98—Ill.., 2. füz. p. 164—187., 1887. 2. füz. p. 181—198. 1863. p. 170.: Buda-Aquincum régi fekvésének feltérképezésére felkérték Henszlmann Imrét, p. 171.: Nádasdy Ferenc és többen 122 Ft-t adtak át az Archaeol. Biz.-nak Fehóregyháza (Árpád-sír) ásatásaira. p. 172—173.: A Nemz. Múz.-ba az 1862. évben vidékről beküldött régiségek listája. Egy tétel: P-entalált érmek. 1866. 1. füz. p. 100—101., 2. füz. p. 168—169.: B-n, Ób-n, Bf-on talált római feliratos kövek 1887. 2 füz. p. 183—184.: B-n, a Margitszigeten és Újlakon talált feliratos kövek. 3215. KALICZ Nándor: Adatok a harang alakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez. — Fol. Archaeol. U. F. 7. 1955. p. [45] — 60., 230—232. t. IX. — XI. Bibliogr.: Lábjegyz. 7—332 Ném. ny. kiv.: p. 230—232. Lelőhelyek: Csepel, Óbuda-Hajógyári sziget. Az. 1946—1954 között végzett kutatói, ásatási munkálatok eredményei. A harang alakú edények műveltségének jellemvonásai: kis sírcsoportok, a temetkezés és az urnák típusai. Összehasonlítás hazai és külföldön talált leletekkel. A korai és késői bronzkor kialakulásában való szerepük. 3216. (KÁRPÁTI Antal): Régészeti ásatások. = Barátság 1947. jún. 6. p. 2. Az Andor utcai, az albertfalvai és a tabáni ásatások.. 3217. KOLACSKOVSZKY Lajos: A budakeszi kaptárkő. Ill. = Turisták L. 1930. p. 280—282. Budakeszitől mintegy 6 km-re levő kő leírása. Bronzes avarkori halottégetések helye3218. KOREK J[ózsefJ: Dix années de recherches préhistoriques en Hongrie. = Vértes L.: Programme et discours des chercheurs Hongrois. . . 1955. p. 3—38. Bibliogr.: p. 32—38. B 902/110 M. o. tört- előtti idejéből való ásatásainak rövid összefogl. p. 18.: A tiszai és a bükki kultúrák emlékei Békásmegyeren és Nagytétényen. p. 26.: Bronzkori emlékek Bp környékén. 3219. KŐBÁNYAI György: Hatezer éves lakótelepet találtak Csepelen. Háromfülű urnák. — őskori lakógödrök — Csontszerszámok —• Hogyan élt az ősbudapesti lakos. = Esti Hírl. 1959. jul. 16. p. 6. A Bp. Tört. Múz. leletmentő csoportjának ásatása: a Bp. Cementárugyár területén talált leletek. 3220. KŐSZEGI Frigyes: A Rákospalotai kincslelet. Ill. = Rákospalotai Muz. Évkve 1964. p. 9—32. Bibliogr.: p. 29—32. B 708/1172 Az 1878-ban előkerült bronzkori kincsek (edény, karperecek, korongos harci csákány, ékszerek stb.) leírása. 3221. KUBINYI Ágost: A nemzeti museum jelen állapotja. = K. Á.: A M. Nemz. Museum 1848. p. 28—29. B 708/48-