Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236 - 237 - 238 - 239

31 Az együttes adókezelésbe be nem vont közadók módjára behajtható községi köztartozások törlése ügyé­ben a polgármester előterjesztése alapján á közigaz­gatási bizottság határoz. A magánjogi úton érvényesíthető követelések törlése ügyében a polgármester előterjesztés*,^ a pénzügyi szakbizottság javaslata alapján a törvényhatósági bizottság közgyűlése illetékes határozni. A törlés elrendelésével egyidejűen meg kell állapí­tani azt is, ha a követelés behajthatatlanságát hivatali mulasztás okozta. Ebben az esetben az okozott kár megtérítésének előzetes biztosítását kell elrendelni. 3. §. A számvevőség és az adóhivatal május végéig köteles az előző évben berrajthatatlanokká vált köve­telésekről készített kimutatást, a behajthatatlanság igazolásával együtt, a polgármesternek bemutatni. A polgármester e kimutatások alapján felülvizsgálja, hogy a . hátralék valóban behajthatatlan-e, valamint azt is, hogy a behajtás körül terhel-e valakit mulasztás. A kimutatásban pontosan fej" kell-tüntetni: hátralékos nevét és lakóhelyét, 2. a törlendő, követelés jugcímét és a követelés keletkezésének" időpontját, 3. az esedékessé vált követelés biztosítása és behajtása iránt tett intézkedéseket és azok eredményét, 4. ingat­lanvégrehajtás esetében annak eredményét, 5i a behajt­hatatlanság okát, 6. a zálogotós, árverés, telekkönyvi biztosítás, sorrendi tárgyalásra való bejelentés stb. körül esetleg mutatkozó késedelem vagy mulasztás okát, a mulasztó nevét és a felelősségrevonás iránt tett intézkedéséket. Az adatoknak és a törlési javaslat indokainak helyességét a számvevőség vagy adóhivatal és az ille­tékes kerületi elöljáró, felelősség mellett, igazolni tartozik. '4. §. Az együttes adókezelésbe be nem vont, közadók módjára fkhajtapdó községi köztartozások behajt-^ hatatlanságának az elbírálásánál a köz^dók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések az irányadók. A magánjogi úton érvényesíthető követelések behajthatatlanságának megállapításához azonban nem feltétlenül szükséges a követelés peresítése és a bírói végrehajtás megkísérlése, ha a behajthatatlanság más­ként is hiteltérdemlően igazolva látszik. Ha a végrehajtás alá vont ingatlan elárverezéséből várható vételár a végrehajtással járó költségeket sem fedezné, a hátralék ilyen esetben kivételesen az ingatlan árverés mellőzésével törölheti". Változatlanul á Változatlanul a régi szöveg. 1 • Azt a követelést, amelyet tévedésből tőröltek, az elévülési határidőn belül újból elő 4celt írni a hátralékos terhére. Ugyanígy elő kell ú/ni a követelést akkor is, ha az az elévülési időn belül utóbb behajthatóvá válik, Változatlanul a régi szöveg. E szab:- t életbeléptetésével az 1887. évi 278. kgy. számú szabályrendelet XIÍ1. része hatályát veszti. 6. §. Az 1—3. §-okban foglalt rendelkezések nem vonat­koznak a Székesfőváros Elektromos-, Gáz-, Víz- és Csatornázási Művek magánjogi úton érvényesíthető behajthatatlan követeléseire. Az első bekezdésben említett és gondos utánjárás után ,is behajthatatlannak minősülő követelés tőrlésére 25 forint értékhatárig a helyi üzemvezető, ezen túl pedig alpolgármester jogosuW. A töríés csak akkor joghatályos, ha ahhoz a székes­főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az évi zárszámadás elfogadásával hozzájárul. A székesfőváros nagyüzemei az így törölt követe­léseiket a zárószámadás beterjesztése alkalmával kimu­tatásba (artoznak foglalni. A kimutatásnak tartalmaznia <zámla számát, 2. az adós nevét, 3. a tartozás jogcímét, 4. összegét és 5. a leírás rövid indokolását.

Next

/
Thumbnails
Contents