Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

1.1 1948. január 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 52 - 53 - 54

8 d) A R. T. tudomásulveszi, hogy a székesfőváros által átadandó terület mezőgazdasági művelés céljára bérbe van adva. A bérletből való visszavétellel járó mindennemű kiadást, ideértve a szakértői díjat és kártalanítási költségeket, a R. T. köteles viselni. e) A székesfőváros a csereterületet csak a telekcsere telekkönyvi keresztülvitele után és csak akkor adja át, ha a R. T. a csereterületeket a székesfővárosnak már átadta. f) A R. T. kötelezi magát, hogy a csereszerződés írásbafoglalása előtt igazolja, hogy a csereképen felajánlott területek nem esnek igénybevétel alá. Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy a fentieken kívül esetleg még szükséges egyéb feltételeket ' a csereszerződésbe felvehessen. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930: XVIII. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez felterjeszti. !52. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 318.323/1947—

III. számú előterjesztését a Magyar Izraelita Kézműés Földművelési Egyesülettel kötött haszonbérleti szerződés meghosszabbítása és módosítása ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a Budapest székesfőváros közönsége és a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelésügyi Egyesület kőzött a X. ker., Keresztúri-út mentén fekvő 4093671—2., 40936/3—4., 40936/5—6. és 40937/1—2. hrszámú telkekből álló, összesen 39600-35 négyzetöles terület haszonbérletére vonatkozólag a 306.923/1935. III. számú határozat alapján létrejött szerződést az alábbiak szerint módosítja, illetőleg kiegészíti: 1. A haszonbérleti szerződés 2000. évi október hó 31-ig tart. 2. Az Egyesület köteles az 1944. év folyamán, illetőleg a székesfőváros ostroma alatt a bérelt területen megsérült épületeket, amelyek a székesfőváros tulajdonai az alábbi sorrendben és költségekkel, legkésőbb az 1961. évi október hó 3l-ig az 1944. évi március hó 1-én volt állapotuknak megfelelően helyreállítani: a) az 1948. évben helyreállítandó a Rákospatak hídja, a főkertészlak (ideiglenes internátus), a műhely és négy melegház 140.000 forint költséggel, b) az 1949—50. években négy melegház, gépház, műhely, a vincellérlak, raktár* iroda és szolgálati lakás 110.000 forint költséggel, c) az 1951—52. években négy melegház, külső melegágyak, gépészeti és öntözőberendezések, 140.000 forint költséggel, d) az 1953—54. években külső melegágyak, két melegház és a kisebb internátusi épület 180.000 forint költséggel. e) az 1955—56. években az irodai épület, az istálló és külső melegágyak 80.000 forint költséggel, f) zi 1957—58. években négy melegház, a kerítés és munkáslakás 145.000 forint költséggel, g) az 1959. évben az út, hat melegház és a nagy internátusi épület 260.000 forint költséggel. Az 1960—61. években a helyreállítás előre nem látott része végzendő el. Erre a célra számításba vett költség 60.000 forint. 3. Az Ejyesület az újjáépítés ideje alatt tehát, az 1961. évi október hó 31-ig évi 2500 forint haszonbért köteles fizetni. Az 1961. évi október hó 31. napját követő időre az eddig fizetett bér s az akkor fennálló körülmények figyelembe vételével a székesfőváros jogosult a haszonbért újból megállapítani. A bérlet egész ideje alatt a felsorolt ingatlanok, valamint a rajta levő építmények után kivetésre kerülő mindennemű adót, illetékegyenértéket stb. általában minden közterhet a haszonbérlőnek kell viselnie. 4. Amennyiben a bérlő a 2. pontban feglalt helyreállítási kötelezettségeinek eleget nem tenne, jogosult a bérbeadó a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni és ebben az esetben, úgyszintén, ha a jogviszony bármilyen, a bérlő hibájából bekövetkezett ok folytán, végül a bérlő Egyesület felosztása vagy feloszlatása esetén szűnnék meg, sem a bérlő, sem annak jogutódja a jogviszony megszűnésének időpontjáig végrehajtott építkezések és helyreállítások költségeinek visszatérítése címén a bérbeadótól, semmit sem követelhet és a bérlő ebbeli jogairól már a szerződésmódosító függelék aláírásakor kifejezetten lemond. 5 A bérlő által végzett mindennemű építkezés, beépítés stb. az építés tényével egyidejűen a főváros tulajdonába megy át. # Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy az esetleg még szükséges egyéb feltételeket a szerződés évényét meghosszabbító és módosító záradékba felvehesse. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930: XVIII. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás céljából a belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !53. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 351*739/1948—

IV. számú előterjesztését Kálmán József bizottsági tagnak, Kelenvölgynek a székesfőváros XI. kerületével való egyesítése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A közgyűlés a polgármester jelentéséből tudomásul veszi, hogy az egyesítés kimondására a közgyűlésnek hatásköre nincsen. Az új fővárosi törvény előkészítésére a törvényhatósági bizottság által kiküldött különbizottság pedig Nagy-Budapest problémájának megoldása előtt a főváros érdekében semmiféle területi rendezést nem tart célszerűnek. Tudomásulveszi továbbá a közgyűlés, hogy a polgármester az indítványnak megfelelően kellő időben a szükséges intézkedéseket megteszi. !54. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 59.918/1947—

V. számú előterjesztését Harustyák József bizottsági tagnak a Gyömrői-úton villamosyasút megépítése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A közgyűlés Harustyák József tőrvényhatósági bizottsági tag ezirányú indítványában tett polgármesteri előterjesztéséből tudomásul veszi, hogy a BSzKRt igazgatósága a Gyömrői-úton tervezett villamosvasúti vonal megvalósítása érdekében a szükséges előmunkálatokat folyamatba tette és a Gyömrői-út környékén települt Erzsébet- és Béla-telep közlekedésének megjavítására vonatkozóan, az előmunkálatok befejezése után kimunkált eredmények ismeretében, javaslatot fog tenni.