Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 219 - 220

23 Ezért a fővárosnak olyan telekpolitikát kell folytatnia, hogy a- város programszerű fejlesztéséhez -felhasználható és a tervezett városrendezési feladatok végrehajtásához szükséges telekállomány rendelkezése alá kerüljön. Ezért kívánatos, hogy

t a rendezett- területeken a főváros telkeinek értékesítése, illetve azoknak a magánépítés részére való rendelkezésre bocsátása a beépíthető területrészeknek, a felépítményi jog biztosításával történő hosszúlejáratú, úgynevezett örökbérletbe adása útján történjék, mért így a telkek szerepe az építőtevékenységben új, értelmezést nyer és lehetővé válik a mindenkor korszerű városfejlesztési és városrendezési elgondolások egyszerűbb megoldása. x A telekpolitika, keretébe tartozik a z 1945. évi VI. te. alapján elrendelt földreform, illetve házhelyosztásnak a főváros területén való,végrehajtása .során a városfejlesztési program szempontjainak érvényrejuttatása is. A város belterjes fejlesztése elsősorban a közművekkel és közlekedési berendezésekkel már ellátott területek beépítését kívánja meg.,A város fejlődésének a célszerűség és gazdaságosság irányelvei szerint történő irányítása, i a településre kijelölt területek fekvése, a terep- és talajviszonyok, az éghajlat, valamint a jó közlekedési útvonalak által megszabott adottságtok oly tényezők, amelyeknek a települések helyének kijelölésénél való mellőzése elsősorban a juttatottakat hozza hátrányos helyzetbe, de a város helytelen irányú fejlődése a közösségnek is kárt okoz. Példák erre a múltban rendszertelenül végzett telepítések, amikor a beépítésre alkalmatlan, közművekkel el nem látott, nehezen megközelíthető területeken, rendszertelenül eszközölt parcellázások számtalan kis egzisztencia tönkremenetelét eredményezték és a közületeknek megoldhatatlan problémákat vetettek fel. A házhelyosztás útján létesítendő lakótelepek helyeit tehát a főváros oly beépítetlen területein kell kijelölni, ahol a keletkező beépítés a város helyes fejlődésével nem ellenkezik, a lakótelep közművekkel és közlekedéssel való ellátása kellőképpen biztosítható, végül egészséges lakások olcsón építhetők. Az igénybevehető telkek azonban nem mindig felelnek meg a követerményeknek, ezért a célszerű eljárás az. hogy a házhelyosztások helye függetleníttessék az igénybevehető telkektől olymódon, hogy a házhelyhez juttatás a varosfejlesztési és települési szempontoknak megfelelő telkek megszerzése útján, ezeknek a területeknek parcellázásával történjék. A kiosztandó területek tulajdonosainak kártalanítása pedig az igénybevett, de a földreform céljaira nem alkalmas telkek átadásával végeztessék. A földreform budapesti sajátos telekpolitikai, gazdasági és pénzügyi problémáinak végrehajtására azonban az Országos Földbirtokrendező Alap, — feladatainak túlnyomórészt általános földbirtokpolitikai és kihatásaiban ni£ző-íerdő)gazdasági jellegű voltánál fogva — nem alkalmas. Ezen az intézményen belül, az egymástól alapvetően különDöző érdekeket összhangzatosan kielégíteni tehát aligha lehet. Éppen éiért szükségesnek látszik «gy. az Országos Földbirtokrendező Alaptól független alapot létesíteni a földbirtokreformnak Budapesten, illetve'az azzal egységes felépülésnek tekinthető Nagy-Budapesten történő gazdasági és pénzügyi lebonyolítására. Az Alap feladata volna a házhelyosztás céltudatos-telepítéspolifikai végrehajtása érdekében szükséges teleki cserék, telekátcsoportosítások végrehajtása, építési telkek kialakítása, közművekkel való ellátása, az Alap tulajdonát képező ingatlanok részben átmeneti, részben rendeltetésszerű hasznosítása és esetleges építési akciók lebonyolítása is. Mivel pedig a budapesti házhelyigénylők száma "körülbelül 35.000-re tehető, az igények kielégítése önálló családi házhelyek kiosztásával nem oldható meg, mert akkor oly területeket is be kellene vonni a reform végrehajtásába, amelyek sem egészségi szempontból, sem közlekedési és közművek, sem pedig városfejlesztés szempontjából nem alkalmasak településre. A házhelyosztás tehát ilymódon annyira a város életébe nyúlna, hogy az akció megvalósítása is kétségessé válna. Ezért a fővárosban a juttatást mind a lakásra szorulok, mind a közösség érdekében elsősorban nem telek-, hanem az öröklakástulajdonban rejlő eszmei telekhányadjuttatás útján kell megoldani. Annál is inkább, mert ilymódon a magasabb beépítésű sűrűbb lakosságúvá fejlesztendő övezetekben is létesíthetők lesznek lakótelepek, illetve öröklakásos házak, amelyek közelebb a munkahelyhez és a' város belterületeihez, kulturális és egészségügyi szempontból magasabb szintű lakást és életmódot tesznek lehetővé. A lakások építési költsége is kevesebb lesz, tehát annak a valószínűsége is lényegesen megnövekszik, hogy a juttatásban részesültek fel is építhetik hajlékukat. A juttatással kapcsolatban létrejövő települések szükségessé teszik új szociális, kulturális és egészségügyi intézmények, iskolák, sporttelepek létesítését. Nemcsak az új településekkel összefüggően kell azonban ilyeneket építeni, hanem a főváros egész területén a már meglevő, de szűkösen méretezett intézmények korszerűsítése, nagyobbítása is elkerülhetetlen. A főváros lakosai számának várható növekedése a közüzemek bővítését fogja maga után vonni. A zsúfolt városrészek fellazítása, a városi élet egészségesebbé tétele pedig új zöldterületek beiktatását követeli. Mindezekhez a főváros meglevő ingatlanállományán felül kereken további 5,200.Q00 négyszögöl terület megszerzése szükséges. Ennek a területnek legalább egy részét a földreform, illetve házhelyosztás során a főváros részére biztosítani kell, amire a 2400/1945. F. M. számú rendelet módot is.\ nyújt. A közgyűlés ezt a határozatát további megfelelő eljárás végett a polgármesterrel közli, továbbá — mivel az általános és részletes városrendezési tervnek a városfejlesztési terv szolgáltatja a szükséges alapot, megküldi a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi főigazgató úrnak. !219. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 316.216 1948. 111. számú előterjesztését a székesfővárosi házhelyjuttatás előmozdítása végett az igénybevett és rendezésre kerülő ingatlanokhoz csatolandó, a székesfőváros tulajdonát • képező csonkatelkek és felhagyandó útterülétek ingyenes átengedése ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára felhatalmazza a polgármestert, hogy a főváros területén a házhelyjuttatás előmozdítása végett a házhelyek kialakításához szükséges, a Városrendezési terv szerint feleslegessé vált útterüteteket és a főváros tulajdonát képező csonka parcellákat ingyen engedje át, azzal a feltétellel azonban, hogy a város fejlődésének megfelelő mértékű közérdekű célokra kialakításra kerülő telkek a fővárosnak juttatandók. a házhelyeknek 1<i nem alakitható, a felosztás folytán keletkező új csonka parcellákért, valamint az 1930. évi VI te. alapján ingyenesen szolgáltatandó félút területeken felül eső területekén pedig kártalanítás nem jár. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930. évi XYlll. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás végett belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !220; Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 312.443/1948. III. számú előterjesztését a XIII. ker., Angyalföldön fekvő 26.085/105—107. hrsz. telek Madarász Viktor-utca mentén fekvő mintegy 3950 négyzetöl kiterjedésű részének az »Elzett« Vasárugyár Rt. részére csereképpen való átengedése ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a székesfőváros a XIII. ker., Angyalföldön, fekvő 26.085 105—107. hrsz. székesfővárosi teleknek a Madarász Yiktor-utc»