Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

8 !218. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 310.278/1948—

III. számú előterjesztését Budapest városfejlesztési programja tárgyában. ' A székesfővárosi törvényljatósági bizottságának közgyűlése a'városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a műszaki ügyosztályok egyesített szakbizottságának meghallgatásával előterjesztett javaslatára Budapest városfejlesztési programjára vonatkozó alábbi szövegű előterjesztést elfogadja és azt a városrendezésről és építésügyről Szóló 1937. évi VI. te. értelmében, mint a székesfőváros fejlesztési tervét megállapítja. I. Bevezetés. * A főváros törvényhatósága felismerve, ho^y a városrendezés terén a bajok és hibák orvoslása és a követelések megvalósítása csak átfogó racionális városfejlesztési program alapján történhet, az 1932. évben a program készítését elhatározta és meg is indította. A munka közben a városrendezeről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. te. ilyen programnak, — amelyet városfejlesztési tervnek nevez, — a megállapítását minden városnak kötelességévé tette. E törvényes rendelkezés alapján a törvényhatósági bizottság 1940. évi október hó 11-én hozott 523/1940. kgy. számú határozatával Budapest városfejlesztési tervét megállapította és ezt az említett törvény értelmében az általános és részletes rendezési terv megállapítására hivatott Fővárosi Közmunkák Tanácsának a rendelkezésére bocsátotta. Már ez a városfejlesztési terv is Nagy-Budapest elgondolásában, — vagyis Budapestet és-városiasan kialakult környékét egységes településként tekintve — készült, azzal a feltevéssel, hogy ez az egység előbb-utóbb a közigazgatás minden vonatkozásában teljes összeolvadással meg fog valósulni. Bár Nagy-Budapest gondolata akkor már évtizedek óta kísértett, Nagy-Budapest valóra válása a városfejlesztési terv megállapítása

/

idején csak odáig jutott, hogy. az 1937. évi VI. te. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának városrendezési és építésügyi hatáskörét Budapesten" kívül kiterjesztette a fővárosnak a belügyminiszter által meghatározandó környékére is. Ezzel a probléma legfontosabb részében megoldást nyert ugyan, de Nagy-Budapest kialakítását végeredményben sem,a városfejlesztési program hirdetett irányelve, sem a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közigazgatási hatalma lényegesen nem vitte % előre. Nagy-Budapest-eszméje egyedül Budapest és környéke forgalmi úthálózatának egyöntetű megállapításában ' valósult meg. A legalapvetőbb feladatkörben azonban, a telepítési politikában, sem a terület felhasználását, sem az építkezések szabályozását illetően, egységes szempontok nem érvényesültek, s még ki sem alakultak. Sőt ^tekintetben nemcsak Budapest és környéke, de még a környék egyes városai és községei is külöq megítélés a á estek. És végül nem realizálódott a nagy-budapesti elgondolásnak az a célkitűzése sem, amely Nagy-Budapestne'k olyan védőgyűrűvel való körülfogására irányult, amelyben újabb városias települések keletkezése megakadályozandó. Az 1937. évi VI. te. megalkotása és Budapest városfejlesztési tervének megállapítása óta Nagy-Budapest egységének szerves megoldására yonatkozóan ezideig mindössze két mozzanat merült fel. Az egyik Szendy Károly polgármester tanulmánya volt »Nagy-Budapest megalkotásának előfeltételeiről és lehetőségeiről. A másik Erdei Ferenc belügyminiszter érdeklődése a problémában érdekelt közületek véleménye iránt. Szendy polgármester tanulmányát nem bocsátotta a törvényhatóság tárgyalása alá. Pest vármegye közönsége pedig, mind a Szendy-féle tanulmány megjelenése alkalmából, mind a belügyminiszternek adott válaszában/tehát törvényhatósági képviseletének úgy régi, mint új politikai összetételében Nagy-Budapest közigazgatási egyesítésével szemben mereven . elutasító álláspontjának adott kifejezést. Budapest törvényhatósága viszont a belügyminiszternek adott válaszában arra szorítkozott, hogy állást foglalt a környék közigazgatási rendezésének olyan megoldásai ellen, amelyek NagyBudapest eszmekörével ellenkeznek, egyben bizottságot' alakított Nagy-Budapest problémáinak közigazgatási vonalon való előkészítésére és ebbe a-bizottságba meghívta Pest vármegye alispánját, a bizottság munkabizottságába pedig a vármegye más képviselőit <s. A munkabizottság elsősorban az alább ismertetendő általános városfejlesztési elgondolást'vette tárgyalás alá és azt magáévá tette. Mielőtt azonban véleményének a bizottságban való tárgyalásra" sor kerülhetett volna, két esemény következett be, amely Nagy-Budapest problémájának tárgyalását más irányba • terelte : az egyik Pest vármegye éles ellenállása a kérdésnek bármely olyan megoldásával szemben, amely Budapest környékének a vármegye kötelékéből való kivételét és Budapesthez való kapcsolását foglalja magában, a másik, a kiküldött bizottságnak a törvényhatóság átalakulása, illetőleg újjáalakulása folytán töriént megszűnése. Nagy-Budapest probjémáinak ebben a fázisában érkezett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 5980/1946. számú megkeresése, hogy a székesfőváros a Budapest és környéke részére most előkészítendő egységes általáno^ városrendezési terv számára vegye revízió alá az 1940! évben megállapított városfejlesztési tervét. A revizió alatt\ nyilvánvalóan olyan változtatások értendők, amelyeket az idők változásai és.különösen a fővárosnak a háborús pusztulás előidézte szükségességei és alkalmai folytán kívánatosnak mutatkoznak. A Közmunkák Tanácsa közölte azokat az általános városfejlesztési alapelveket is, amelyeket a kebelében helyet foglaló és székesfővárosi szak„ képviselők bevonásával alakított munkabizottsága dolgozott ki és amelyeket a Tanács a maga városrendezési politikája számára irányadónak egyhangúlag elfogadott. Mielőtt most már feladatunkra — Budapest városfejlesztési tervének revíziójára — áttérnénk, két irányban ' kell állást foglalnunk : egyfelől milyen legyen az új városfejlesztési terv viszonya a régihez ; másfelől miként alakíttassák ki Nagy-Budapest, problémájának egészét illetően. Mivel a városfejlesztési terv lényege, hogy egységes elgondolás legyen, nyilvánvaló, hogy formailag is ilyenként kell jelentkeznie, tehát nem lehet az előző tervnek sem módosított, sem kiegészített szövege, ellenben szerves összefüggésben kell lennie azzal. Vagyis az új terv a továbbfejlesztése lesz annak, ami annyit jelent, hogy az előző terv ismeretét feltételezni kell. Ezért ennek olyan részei, amelyek tovább is megállnak, az új városfejlesztési tervben mellőzhetők, sőt a munkálat plaszticítása javára mellőzendők is. A most előterjesztett városfejlesztési terv így is készült. Nagy-Budapestet illetően az új városrendezési terv sem állhat más alapon, mint^zon, hogy Nagy-Budapest a főváros és környéke életének összefonódottságában jelentkező társadalmi adottság és enne> iolyományaként jogi megalkotása közigazgatáspolitikai követelés. Nagy-Budapest problémája, a fogalma alá vonható területen az együttélés kedvező feltételeinek megvalósítása, vagvis a közigazgatási feladatok észszerű megoldása és az ehhez, szükséges szervezet megteremtés* A feladatok megoldása többféle lehet és különféle szervezeti formákban történhet, továbbá mind tárgyilaf, mind szervezetileg időbeli fokozatokban valósítható meg.-A szervezeti forma és az időrend kérdése a közigazgatásra tartoznak és kiválasztásuk politikai tényezők hatása alatt is áll. Városfejlesztési és városrendezési vonatkozásban azonban a helyzet már mi A városfejlesztési tervnek, — ha Nagy-Buda; Jolását magáévá t feladatok tárgyi m oldásánál a végső kifejlődést kell szem előtt tartar. lezési tervnek pedig ennek legkedvezőbb térbeli ' előfeltételeit biztosítania. A városfej k- ie kell ma -Budapest^közigazc kialakításának esetlegességeitől és csak azt a keretet kell megállapítani. ndezésben biztosítania.