Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

7. 1948. november 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 432 - 433 - 434

Az ügyészi vélemény, a kész indítványok szerkesztésénél csakis a közérdek és a szociális szempont érvényesüljenek. Különös kötelessége a tiszti főügyésznek, hogy a korrupciót minden rendelkezésre álló eszközzel üldözze és csirájában kiirtsa. Kérjük Önt, folytassa kiváló elődjének munkáját tovább, népi demokráciánk erősítésére és városunk fejlesztésére. Ehhez a munkához mind a törvényhatóság, mind az adminisztráció támogatását biztosítjuk, elvégzéséhez pedig sok sikert és szerencsét kívánunk. !432. Dr Csobányi Zoltán tiszti főügyész válasza az elnök üdvözlő beszédére : Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Hálásan megköszönöm elnök úrnak lekötelezően megtisztelő üdvözlő szavait és megilletődve köszönöm a tisztelt közgyűlésnek azt a bizalmat, amelyet megválasztásommal velem szemben nyilvánított. Budapest szülöttje vagyok. Részemre, aki egész életemet ebben a városban töltöttem és aki történetesen az ügyvédi foglalkozást választottam élethivatásul, nem lehet felemelőbb érzés, mint az, hogy szülővárosomnak, az ország fővárosának ügyvédjeként működhetem, — annak a városnak érdekében, amelyet eddig, a felszabadulás utáni ideiglenes törvényhatóság megalakulása óta, a törvényhatósági bizottság tagjaként igyekeztem szerény tehetségemmel szolgálni. Tudatában vagyok annak, hogy ez a megtisztelő bizalom nem egyszerű jutalmazása eddigi igyekezetemnek, hanem követelmény velem szemben a jövőre nézve. Annak is tudatában vagyok, hogy a reám váró feladat nem jelentéktelen. Nem jelentéktelen már csak azért sem, mert olyan elődnek a munkáját kell folytatnom, aki e helyen hivatása magaslatán állott, aki markáns egyéniségével, kiemelkedő politikai és jogászi képességeivel, ügyszeretetevei és buzgalmával nagy tekintélyt szerzett magának és főügyészi pozíciójában igen jelentős sikert ért el. A még életben levő fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk 50. §-a röviden fejezi ki a füőgyész feladatát akkor, amikor azt mondja, hogy ő a székesfőváros jogtanácsossá, a törvényeknek és rendeleteknek őre. Ez a meghatározás azonban ma teljesen más értelmet és tartalmat kell, hogy nyerjen, mint a múltban. Természetes, hogy a régi törvények annak a társadalmi és gazdasági rendnek a védelmét és fenntartását célozták, amelynek a képviselői magukat a törvényeket hozták. Még természetesebb tehát, hogy ezeknek a törvényeknek a szelleme nem elégíthet ki bennünket, akik egy új szociális, gazdasági és társadalmi rend építői akarunk lenni. Köböl elnök úr székfoglaló beszédében rámutatott arra, hogy a főváros közigazgatási szerkezete például szintén elavult, bürokratikus, a nép aktív segítésének és ellenőrzésének érvényre juttatását gátolja, megérett tehát arra, hogy megreformáljuk. Mégis szükségesnek tartotta az elnök úr annak hangsúlyozását, hogy a változásokat alapos megfontolás után, minden körülmény gondos mérlegelésével és csak akkor szabad végrehajtanunk, ha a változtatások módjának helyességéről bizonyosságot szereztünk. Hiba volna részünkről, — mondotta Köböl elnök úr — ha papíron megterveznék az ideálisnak vélt közigazgatást és egy csapásra akarnók végrehajtani a változtatásokat. Helyesebbnek mondotta azt a magatartást, ha a nagy célok szem előtt tartása mellett — amikor az élet megengedi — lépésről-lépésre teszünk ezeknek irányába haladást. Köböl elnök úrnak ezt az álláspontját, felfogásának helyességét tudom megvilágítani akkor, ha bátorkodom hivatkozni arra, hogy ha például az új fővárosi törvény elkészítésére kiküldött különbizottság, illetve a tisztelt közgyűlés — az annakidején igen indokoltnak mutatkozó sürgetésnek engedve — akkoriban sietve megalkotta volna a maga törvénytervezetét és ebből a tervezetből hamarosan törvény született volna : akkor ezen a törvényen már valóban sok és mélyreható változtatást kellett volna végrehajtanunk, minthogy ezt a tervezetet is már régen messze túlhaladta a fejlődés, az élet. Már pedig kétségtelen, hogy a törvényeken való gyakori változtatás nem kívánatos, mert csökkenti a jogszabályoknak szükséges áttekinthetőségét, de csökkenti a törvényekkel szembeni tiszteletet is. Az a körülmény azonban, hogy mi kénytelenek vagyunk ezen okokból még olyan törvényeket is hosszabbrövidebb időn keresztül életben tartani, amely törvények egészen más intenciókat tartanak szem előtt, mint amilyeneket mi követni akarunk, nem jelentheti egyben azt is, hogy ezeket a törvényeket a maguk szószerinti eredeti szellemükben alkalmazzuk. Ha ezt tennők, nem lennénk különbek annál a zalaegerszegi bírónál, aki a felszabadulás után a nála elintézésre kerülő ügyben lopásért büntette azt a vádlottat is, aki 1944-ben egy német repülőgépről egy alkatrészt elvitt. Ilyenkor is ilyen vonatkozásban kell, hogy a törvényeknek és rendeleteknek őre a maga hivatásának meg tudjon felelni. Nem a törvény betűjén kell őrködnie, hanem azon, hogy ezek az elavult törvények végrehajtásuk során áz élet követelményeinek megfelelő tartalmat nyerjenek, hogy a népi demokrácia szelleméhez igazodjanak, hogy fegyverekül szolgáljanak a reakció elleni küzdelemben, hogy eszközül szolgáljanak a dolgozó tömegek védelmében, hogy segítsenek céljaink elérésében s hogy támogatói legyenek a segítségre szorulóknak, az elesetteknek, de szigorú üldözői legyenek e törvények a joggal visszaélőknek, a parazitáknak és a demokrácia ellen vétőknek. / Ezzel a felfogással, ezzel a magatartással kell nemcsak a népi demokrácia törvényeinek a megalkotásáig mutatkozó hézagot pótolni, de az ezen idő alatti jogalkalmazás szellemében egyben irányt is kell mutatnia a jövő törvényalkotásnak. Mivel pedig azt akarjuk, hogy ezek a törvények valóban a nép törvényei, a dolgozó tömegek érdekeinek kifejezői és védelmezői legyenek, ezért szükséges arról is, gondoskodnunk, hogy ennek a törvényalkotásnak, irányt szabó jogalkalmazásnak, joggyakorlatnak kií|jlesitÓ6eb»u^. nép közvetlen részvételétKninél szélesebb körben biztosítsuk. Kérlelhetetlenül üldözni kell a korrupciót és az erre vonatkozó felhívást a legnagyobb lelkesedéssel és kötelességem teljes átérzésével kívánom teljesíteni. A korrupt ember nemcsak erkölcsileg bűnöző, hanem politikailag is, mert bármilyen demokratikus pártjelvényt hordjon, vagy bármilyen hangosan hirdessen demokratikus jelszavakat, az ilyen ember ellensége a demokráciájuk, amelynek szellemével semmiféle korrupció-össze nem egyeztethető. fgy értelmezem, elnök úri^ta^ert'líbzgyűl^.-atűp^iy* é^retodeterek őrének a kötelességét. A felfogásomat szeretném a gyakorlatban minéltiatékonyabban érvényre juttatni s ezzel szeretnék méltóvá válni a nekem lekötelezően juttatott megtisztelő bizalomra. Akkor, ha ezt a kötelességemet teljesíteni tudom, fogom csak érzeni azt, hogy erre a bizalomra méltó lettem. Nagyon kérern az erre toaló igyekezerembeXaz elnök úrnak, a polgármester úrnak, a tisztelt közgyűlésnek és minden munkatárian^ak^njé^p^^ífíf- tátJd^f^pa^rJVlég egyszer köszönöm a velem szemben megnyilvánult bizalmat. !433. Köböl József elnök az ülést felfüggeszti. !434. Dr Varga Lajos alelnök az ülést újból megnyitja.