Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

4. 1947. március 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 108 - 109 - 110 - 111 - 112 - 113

1947 március 19-iki közgyűlés. 108-—113. szám. 57 Pintér Géza Pollák Ferencné Pollner György dr Pongrácz Kálmán Pozsonyi István Pusztaszeri Erzsébet Remetey Béla dr Rendek Károly dr Reök Iván dr Reszegi Ferenc Rékai Pál dr Révész Mihály dr Romvári István Rotschild Géza Rózsa Gyula Rubletzky Géza Sasvári Géza dr Sántha Vilmos Sárfi Rózsi Sári Ignác Sebestyén János Simándi Béla Slachta Margit Sóskúti András dr Steinherz Simon Supka Géza Szabó Jánosné Szakasits Árpád Szathmáry Imréné Szebenyi Endre dr Szemes József Szenner József dr Szenti Gusztáv T. Szerémi Boriska Székely Beáta Székely Gábor dr Székely Lajos Széli Jenő Szilas Oszkár dr Szilágyi Sándor Szintén György dr Szladits Károly dr Szolnoki István dr Szőke Károly Szuromy József Takács Imre Tamás Károly dr Tausz János Tolnay Gábor dr Tóth Lajosné Tömör Ede dr Turóczi-Trostler József dr Türk Ödön Varga István Varga Lajos dr Végvári István Vészi Gyula ' Vigh Lajos Vinczer Pál Virág Sándorné Vörös Gyula Zala György Zeöke Antal dr Zeöke Pál dr üdvözli. !108. Szakasits Árpád elnök a közgyűlést 15 óra 30 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen !109. Elnök javaslatáfa a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére József Móric és Szuromi József bizottsági tagokat küldi ki. !110. Távolmaradásukat kimentették : Payr Hugó, dr Hedri Endre, dr Domány Imréné, Honig Ferenc, Vámos Sándorné, dr Jékelyi László, Rákosi Mátyás, Dúsa Ilona, Fock Jenő, Gátai Ágoston, Gobbi Hilda, Kádár János, Kossá István, Liebe István, Losonczy Géza, Lukács György, Major Tamás, dr Pikler Emmi, dr Trócsányi Zoltán, Vas Zoltán és dr Oltványi Imre bizottsági tagok. !111. Szakasits Árpád elnök beszéde március 15-iki nemzeti forradalom ünnepéről és 1944 március 19-éről. Tisztelt Közgyűlés! Két dátumról kell megemlékeznünk mai ülésünkön: március 15-ről, a nemzeti forradalom ünnepéről és március 19-ről, örök szégyennapunkról. Március idusa immár harmadízben köszöntött ránk, amikor az 1848-as hagyományok szellemében szabadon ülhették meg ennek a városnak dolgozói azt a napot, mely az egész ország és széles e világon minden igaz magyar ünnepe, elsősorban mégis Budapesté, a márciusi ifjak városáé, ahol legelőször lobbant lángra a magyar szabadságnak a lelkek mélyén izzó tüze. Nem véletlen, hogy a márciusi forradalom ihletett költője: Petőfi Sándor ennek a városnak falai között szavalta el Nemzeti dalát, a szabadság örök himnuszát és ezzel mintegy megindította azokat a feltartóztathatatlan eseményeket, amelyeknek emlékét a magyar történelem aranylapjai őrzik.. Március 15-ének vívmányai örök büszkeségei a magyar nemzetnek, mert bizonyságot szolgáltatnak arról, hogy ennek a népnek mindig voltak szabadságszerető fiai, bátor harcosai és ebben a népben sohasem szűnt meg a szabadság olthatatlan szomjúsága és mindig gyűlölte a zsarnokságot, megvetette a szolgaságot, amelyet erőszak kényszerített rá. Ahhoz, hogy az 1848 március 15-ének jelentőségét és tartalmát a maga teljességében felmérhessük, egy másik márciusi napot is meg kellett élnie ennek a szerencsétlen nemzetnek. Ez a nap 1944 március 19. napja volt, amikor e szerencsétlen nemzet gerincét újra megtörték. Ha március 15-ét a szabadság ünnepének nevezzük, akkor március 19-e a szolgaság gyásznapja. Ősi ellenségünk ezen a napon fosztotta meg az országot szuverenitásának utolsó maradványaitól, hogy azután a nyakunkba ültetett Quisling kormány segítségével totálisan belekenyszerltse népünket idegen célok érdekében folyó, a világtörténelem legreménytelenebb háborújába. A német elnyomatás, a nyilas rémuralom, az ostrom borzalmai ma már mind a múlté; a mi számunkra azonban, akik ezeket a nehéz időket kényszerű illegalitásban átéltük és megmaradtunk, örök figyelmeztetést jelentenek : vigyázzunk szabadságunkra, éljünk demokráciánkkal, értelmesen, mert soha többe helyre nem hozható nemzeti katasztrófát jelentene, ha az ország most sem ismerné fel történelmi elhivatottságát, t. i. azt, hogy olyan politikát folytasson, mellyel itt a Duna medencéjében, az ellentétes érdekek ütközőpontján, a szomszédos népekkel való termékeny együttműködés útján megteremtheti a tartós béke biztos alapjait. Ezeknek a gondolatoknak jegyében nyitom meg Budapest szabad népe által szabadon megválasztott törvényhatósági bizottságának véletlenül éppen március 19-ének szomorú emlékű napjára eső rendes közgyűlését. !112. Elnök bejelenti, hogy dr Ádám bizottsági tag elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyre a Polgári Demokrata Párt javaslata alapján Genát Endre póttagot hívta be rendes tagul. !113. Dr Szászy Lajos főjegyző bejelenti, hogy a mai ülésre a következő indítványokat jegyezték be : Aradi Sándor bizottsági tag: a kávéházak és vendéglök sorozatos bezárása, ennek következtében a vendéglátó ipar megsegítése tárgyában.