Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947
13. 1947. december 19. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 652 - 653
1947 decembe r 19-iki rend kívü li közgyűlés. 653. szám 289 Mik ezek a célok ? A magyar demokrácia megerősítése, hogy soha többé ezen a földön a régi rend fel ne támadhasson, hogy a reakció be ne fészkelhesse magát sehol, egyetlen intézményünk életében sem, hogy egyre szabadabb, emberibb és tisztább legyen a magyar nép élete és biztonságosabb a sorsa, hogy jólétben és kultúrában emelkedjék nemzetünk, s a dolgozók fölött ne lebegjen sötét felhőként a mindennapi kenyér gondja, hanem hogy életszínvonalunk egyre magasabbra emelkedjék s munkások, parasztok, értelmiségiek munkájuk nyomán kuliúremberhez méltó életet élhessenek. E cél megvalósításának minden feltétele benne rejlik a hároméves tervben, a magyar demokráciának ebben az értelmes s a magyar válságokhoz igazodó gazdasági programjában. Eltökélt szándékunk, hogy ezt a tervet megvalósítjuk és ha az aszály meglassította is a végrehajtás kezdeti ütemét, ez az ütem mégis egye gyorsabbá válik és ha a következő termés bőségesebb lesz, mint az idei, rajta leszünk, hogy a terv három évnél^rövidebb idő alatt valósuljon meg. És ez nem hiú ábránd! Erre a célra mozgósítjuk a nemzet minden erejét, a dolgozók millióit, amelyeknek erre való készsége még csak kétséges sem lehet, hiszen a fölszabadulásunk óta elmük három év alatt a dolgozók közösségének, a magyar nép életakarásának olyan példáit láttuk, amilyeneket ez a nemzet csak a szabadságharc dicsőséges éveiben mutatott. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a centenárium esztendeje nemcsak a nemzeti emlékezet éve lesz, hanem országunk anyagi és szellemi újjáépítésének dicsőséges esztendeje is. A szabadságharc hőseinek és vezéreinek : Kossuthnak, Petőfinek szelleme megtermékenyíti majd a nemzet alkotó erőit, amelyek most szabadon bontakoznak ki, nem fenyegeti őket többé a szoldateszka fegyveres erőszaka és brutális gőgje s a magyar nép többé már nem él ellenséges gyűrűben s egy félelmetes nagyhatalom árnyékában. Baráti népek nyújtják reléje kezüket és a szocializmust építő hatalmas Szovjetunió jóakarata s megértő, segítő barátsága veti rá sugarát. A nemzet végre valóban szabadon munkálkodhatik, békés, boldog, gazdag jövendőjén s ha nem téved le a megtalált helyes útról, ha nem engedi, hogy a múlt kalandorai, a régi világ haszonélvezői és haszonlesői éket verjenek az egységbe forrott nép közé, akkor nemcsak beteljesülnek a Kossuth-i igék és Petőfi álmai, hanem olyan magasra hágunk, amilyen magasan nem állott még a magyar nemzet. A múltnak sok kísértetét elűztük már, politikai kalandorok sok becstelen kísérletét semmisítettük meg, s reméljük, hogy egyre tisztább lesz a magyar köztársaság légköre s ezt nem ro'nthátja meg a nemzetközi reakció, a monopolkapitalista imperializmus semmiféle mesterkedése. A magyar nép a szabadság, a demokrácia és a béke oldalán áll és nem mozdul el onnan. A főváros népe pedig az élén akar járni munkában, alkotásokban a békéért és a demokrácia védelmezéséért folytatott küzdelemben. Példamutató buzgalommal teljesíti ezután is kötelességeit és elszántan fordul Szembe minden olyan törekvéssel, amely megzavarhatná a demokratikus fejlődést. Budapest törvényhatósága a főváros népének érzelmeit és akaratát követve fáradozik majd azon, hogy a dunamenti népek országaival, fővárosaival baráti.kapcsolatát egyre szorosabbá fűzze és ápolja kapcsolatait minden más demokratikus nép fővárosaival s ezek között is elsősorban Varsóval, amelyet a német hordák szinte a földdel tettek egyenlővé. Különösen nagy öröm és tisztesség lesz számunkra, ha a Szovjetunió hatalmas fővárosával, az új világ metropolisával sűrűbb és közvetlenebb érintkezésbe juthatunk, hogy nagyszerű intézményeit, példás közigazgatását és egyre duzzadóbb erejű életét megismerhessük és az ezekről nyert tanulságokat a magunk fővárosának életében érvényesíthessük. Mert semmi sincsen annyira közel a szívünkhöz, mint az a vágy, szándék és akarat, hogy fővárosunkat Európa egyik legszebb, leggazdagabb, legkultúráltabb fővárosává tegyük. Moszkva széles, tiszta, tündöklő útjai, nagyszerű közlekedési hálózata, csodálatos földalatti vasútja, temérdek parkja,'sok-sok kultúrpalotája, egészségügyi intézményeinek sokasága lebeg a szemünk előtt, mint ösztönző példa, de minden főváros legjobb intézményeit, legkiválóbb alkotásait akarjuk szemügyre venni, hogy azt valósítsuk meg, ami a legszebb, legjobb, legkiválóbban szolgálja a főváros népének életét, érdekeit. Nincsen bennünk semmiféle kisebbrendűségi érzés! Fővárosunk nehéz körülmények között, szinte reménytelen helyzetben is sokat és nagyot alkotott. Hároméves terve kifogástalanul hangolja össze a reális lehetőségeket egy nagyratörő nép kielégíthetetelen teremtő akaratával és becsvágyával. Nem kétséges, hogy Budapest népe a főváros hároméves tervét az utolsó betűig megvalósítja, hogy nyomban hozzálásson a következő hároméves terv végrehajtásához, amely már reméljük — Nagy-Budapest hároméves terve lesz. Nagy-Budapest gondolata elválaszthatatlan jövendő terveinktől és attól a szolidaritástól, amely Budapest népét összefűzi a szomszédos hat város és húsznál több község dolgozó népével. Azt hiszem, semmi fel nem érne azzal az ünnepi ténnyel, ha a centenáriumi évben legalább elvben — hiszen a végrehajtás amúgyis csak fokozatosan mehet végbe — megszületne Budapest és az érdekelt városok és községek között az egyesülési paktum. fme: így szőjük telve önbizalommal és biztonságérzettel terveinket a béke, a munka és a demokrácia szellemében, miközben a nemzetközi imperializmus a háború mérgét keveri titokzatos tégelyeiben és a pénz hatalmának segítségével egymás ellen uszítja a békére vágyó népeket. Álszent frázisokat mormol a népek önrendelkezési jogáról, szabadságról, demokráciáról és szemérmetlenül beleszól kis és nagy nemzetek belügyeibe, polgárháborúkat szít és táplál, fegyvereket szállít és terhes hiteleket és még terhesebb ideológiát exportál és hatalma alá akarja hajtani Európa népeit. Ipari, kereskedelmi és hadászati támaszpontokat épít s terveket készít, hogy egy tál lencséért megvásárolhassa Európa elsőszülöttségi jogát. Mindezek ellenére, a londoni sikertelenség ellenére, mi mégis munkánk fölé hajolunk és nem engedjük magunkat nyugalmunkból kizökkenteni. Van okunk önbizalomra és biztonságérzetre. Tudjuk: nem lesz háború! A népek nem akarnak háborút. Békére vágynak. Ennek a békevágynak hatalmas őrzője és mesteri szervezője a Szovjetunió. A kisnépek, amelyek körülötte élnek, bízhatnak benne. Fültanuja voltam Sztálin generalisszimusz ünnepélves nyilatkozatának, amelyben hitvallást tett a kis népek szabadságáról, függetlenségéről, a teljes élethez váló jogáról. De még nyilatkozatánál is szebben szólnak tettei, amelyeknek a magyar nép is szabadságát és önálló állami létét köszönheti és oly sokszor termékeny hasznát látta. Éppen most kaptuk a Szovjetunió barátságának és segítőkezének újabb bizonyságát: 600.000 mázsa jóvátételi gabona szállításának kötelezettsége alól mentett fel bennünket egy esztendőre s ezzel jelentékenyen megkönnyítette kenyérgondjainkat. A főváros népe hálás szeretettel köszöni meg Sztálin genaralisszimusznak és a Szovjetunió nagy népének ezt a súlyos helyzetében kapott baráti segítséget. Biztonságunk és önbizalmunk legnagyobb támasza a Szovjetunió, de támasza a magyar demokrácia egyre növekvő szilárdsága is, a magyar nép egyre fokozódó bizalma ebben a demokráciában. És nem
