Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947
10. 1947. november 7. rendkívüli díszközgyűlés jegyzőkönyve - 478 - 479 - 480 - 481 - 482 - 483 - 484 - 485 - 486
220 > 1947 november 7-iki ren dkívüli dís zközgyűlés. 477—486. szám. a trösztök és kartellek uralmába és népelnyomásba torkollott. A politikai szabadság és emberi egyenlőség puszta formalizmussá süllyedt és az emberiség legjobbjai keresték a válságból kivezető utat. Maga a technikai fejlődés és a liberál-kapitalista rendszerű többtermelés nem jelenthetett kibontakozást, hiszen erre a v társadalomra és politikai berendezésre áll Tolstoj diagnózisa: »Ha a társadalmi berendezkedés rossz és egy csekély kisebbség uralkodik a többségen és azt elnyomja, akkor a természeten aratott minden újabb győzelem elkerülhetetlenül csakis arra vezet, hogy az elnyomók hatalmát és az elnyomatást növelje« Ezért ez a korszak sokszor még az emberiség legjobbjaiban is eszménytelenségbe, hitetlenségbe és szkepszisbe torkollott. És a szabadság azon elvei, amelyekről a francia forradalom idején az emberiség azt hitte, hogy új életet jelentenek ezen a vén földrészen, az elöregedett, papramorgó liberalizmusnak adtak helyet, amely antiklerikális hörgések mellett kiegyezett a tőkével. Kerestek sokan egy új hitet, melyben szabadság nemcsak formális jog, hanem gazdaságilag is alátámasztott lehetőség, amelyben az egyenlőség nemcsak a törvény előtt, hanem az élet minden területén érvényesül és amely az anarchisztikus jellegű túlzó individualizmussal szemben a szabadság nagy elvét a társadalom önkéntes fegyelme és a mások szabadságának tisztelete alapján összhangba hozza az emberi és népi közösség érdekeivel. Ezen az úton, ennek az új hitnek az erejével és tisztaságával új tartalom és új formák felé indultak el a Szovjetunió népei Sztálin generalisszimusz vezetése alatt. Es, mint ahogy a nagy francia forradalomból új korszak született, az emberi együttélésnek új politikai tartalma és gazdasági gondolkodásának új formái, úgy ennek kellett születnie a 30 év előtti szovjet forradalom győzelmes óráiban is. Ezért vált a Szovjetunió progresszivitása az elmúlt 25 esztendő alatt a haladó gondolkodású emberek egyik reménységévé, önvédelmi háborúja felszabadító háborúvá, saját ügye a világ szabadságának ügyévé, saját függetlensége minden nép függetlenségének ügyévé. <. De Sztálin generalisszimusz bölcse vezetésének és tevékenységének a magyar nép mást is és többet köszönhet, mint a világ többi népei, mert az általa vezetett harc tette lehetővé a Szovjetunió és a szovjethadsereg által felszabadított Magyarország számára a négyszázéves feudalizmus és népi elnyomás bilincseiből való kibontakozást. Talán nincs a világnak népe, amelynek életében a mostani háború és annak a szövetségesek részéről történő győzelmes befejezése, valamint a Szovjetuniónak a délkeleteurópai térségben felszabadítóként való megjelenése olyan mélyreható és döntő váltakozásokat jelentett volna, mint Magyarország és a magyar nép. Népünk lelkében, szívében és legjobbjaink hitében az elnyomatás sötét évszázadaiban is élt a szabadság, az emberiesség és az egyenlőség utáni nagy vágy. Élt a hit, hogy korszerűtlen politikai berendezkedésünk eltüntetésével új élet felé tudjuk vinni ezt a népet és a nagy felszabadító háborút éppen az tette lehetővé számúnkra, hogy Magyarország fejlődése függetlenül és szabadon abban az irányban mehessen, amely felé legjobbjaink vinni akarták. Ennek a felszabadító háborúnak köszönheti a magyar paraszt a földet, a magyar munkás szervezeteinek szabadságát, a magyar értelmiség új perspektívák megnyitását és ezért ezen a napon : a győzelmes szovjet forradalom évfordulójának napján, Magyarország különös szeretettel fordul az ünneplő Szovjetunió és a fényben úszó Moszkva felé, mert a Moszkvából áradó fénynek köszönheti népünk a maga politikai szabadságát. Rajtunk áll, hogy ezt a politikai szabadságot, progresszív belpolitikai berendezésünket fejlesszük, formáljuk, ügyét a világ szabadságának ügyével azonosítva, a magunk életét népünk sajátos adottságaira építsük. Ezen gondolatok vezetnek, amikor a t. Közgyűlésnek Sztálin generalisszimusz díszpolgárrá való választását javasolom: mert a baráti Szovjetunió felvirágzásában, amelynek léte, ereje és fejlődése tette lehetővé a progresszív eszmék kibontakozását a világon ; mert a demokrácia és az emberi együttélés új formáinak keresésében és a magunk felszabadulásában a legtöbbet Sztálin generalisszimusznak köszönhetjük, aki a Szovjetunió életét, gondolkodásmódját és felfogását az elmúlt időkben irányította és ma is irányítja. A mai évfordulón pedig azt kívánjuk népünk és a világ szabadságának érdekében, hogy legyen erős és hatalmas a Szovjetunió és a békeszerető szovjet nép, és még sokáig vezesse őt a béke, a szabadság, a humanitás és haladás útján további dicsőségek felé bölcs vezére, Sztálin. »A polgármester előterjeszti határozati javaslatát, melyhez hozzászólnak: !478. Dr Ortutay Gyula miniszter, törvényhatósági bizottsági tag a Független Kisgazda Párt- részéről, !479. Kádár János bizottsági tag a Magyar Kommunista Párt részéről, !480. Miliők Sándor bizottsági tag a Szociáldemokrata Párt részéről, !481. Kéry János bizottsági tag a Nemzeti Paraszt Párt részéről, !482. dr Genáth Endre bizottsági tag a Polgári Demokrata Párt részéről, !483. dr Kende Zsigmond bizottsági tag a Magyar Radikális Párt részéről, !484. Dr Eckhardt Sándor bizottsági tag a Demokrata Néppárt részérül, végül !485. dr Balogh István bizottsági tag a Független Magyar Demokrata Párt részéről. A közgyűlés közjelkiáltással a következő határozatot hozza : !486. A közgyűlés amidőn a múlt tanulságaiba elmélyült lélekkel emlékezett meg arról az egyedülálló eredményeiben messze mutató munkáról, amit a magyar ügy jóakaratú barátjának, a Szovjetuniónak felvirágoztatásában elvégzett, ' amit ott a demokrácia és az emberi együttélés új formáinak megkeresésében kiküzdött s
