Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.2 1947. augusztus 8. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 442 - 443 - 444 - 445 - 446 - 447

1947 augusztus 8-iki közgyűlás. 447. szám. 209 A közgyűlés a polgármesternek, a polgármesteri VI. (pénzügyi) és a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok meghallgatásával tetf javaslata alapján felhatalmazza a Gázművek vezetőségét, hogy alkalmazottai és ezek családtagjainak üdültetése céljára a magyar népjóléti minisztériumtól s Fejér vármegyében Fehérvárcsurgó községben fekvő, azelőtt Károlyi István tulajdoná{ képező kastélyt, annak melléképületeit, valamint a hozzátartozó parkot az alábbi szerződés megkötésével Dérbe vehesse és az ingatlannak az üzem nyaralójaként történő felhasználásához az 1947—48. évi költségvetés keretében 207.431 forintot, az ezt követő 9 költségvetési évben évenkint 70.481 forintot, a bérleti időtartam további 40 évében pedig 43.100 forintot irányozhasson elő. Bérleti szerződés, mely létrejött egyrészt á magyar népjóléti miniszter által képviselt Magyar Államkincstár (továbbiakban bérbeadó), másrészt pedig Budapest Székesfőváros Gázművei (Budapest, VII., Rákóczi-út 18.) — továbbiakban bérlő — között az alábbi feltételek mellett. 1. A bérbeadó bérbeadja, a bérlő pedig alkalmazottai és ezek családtagjai üdültetése szamára létesítendő üdülő céljára bérbe veszi a fejérvármegyei Fehérvárcsurgó községben fekvő, az 1945. évi VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása során megváltott, a magyar földmüvelésügyi miniszter 186.196/1946. VIII. 1. sz. határozata alapján a népjóléti minisztérium részére kijelölt, gróf Károlyi István tulajdonát képezett kestélyt és ennek melléképületeit, valamint a hozzátartozó parkot. , A park kiterjedését, pontos határait a 2400/1945. F. M. sz. rendelet 12. §-a alapján a fejérvármegyei Földhivatal későbbi időpontban fogja megállapítani. A bérbeadó a bérlet tárgyát képező ingatlan pontos telekkönyvi megjelölését a műszaki munkálatoknak az 5600/1945. F. M. számú rendelet 62—67. §§-ai szerint leendő elvégzése és az ingatlanokra a Magyar Államkincstár tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése után fogja.a bérlővel közölni. 2. A szerződő felek a bérlet tárgyát képező épületekről, felépítményekről, parkról, azok tartozékairól és alkatrészeiről pontos és részletes leltárt vesznek fel, amely leltár a jelen bérleti szerződés kiegészítő részét fogja képezni. 3. Jelen szerződéssel szabályozott bérleti jogviszony 50 naptári évre szól, 1947 január hó elsején veszi kezdetés és tart egészen 1996. év december hó 31. napjáig. 4. A bérlő jelképes bér címén évenként 25 q legalább 78 kg fajsúlyú tiszavidéki búzának Budapesten, az esedékesség napját megelőző napra hatóságilag megállapított készpénzbeli ellenértékét, vagy amennyiben a hatósági ármegállapítás megszűnne, úgy az említett minőségű búzának az esedékesség napját megelőző napon a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén jegyzett középárát köteles megfizetni. Abban az esetben, ha a bérbeadó terhére megállapítandó megváltási árat a bérbeadó a bérösszeggel arányban állónak nem tartaná, akkor jogosított 25 év eltelte után a jelen bérleti megállapodást, előzetes írásbeli értesítés mellett, az év utolsó napjára felmondani. Ha a bérbeadó ezen felmondási jogát érvényesíti, köteles a bérlőnek megtéríteni a 25 (huszonöt) év 50 (ötven) év között még hátralékos időtartamra eső beruházási költséget éspedig akként számítva, hogy minden még hátralékos bérleti esztendőre a beruházási költségek Vso-ed (egyötvened) része lesz térítendő. Ez a térítés a bérlet megszűntét követő 3 (három) hónapon belül lesz esedékes. Késedelmes fizetés esetén a bérbeadó jogosult az esedékesség napját megelőző napi árfolyam helyett a fizetés napját megelőző napra jegyzett, illetve hatóságilag megállapított árat igényelni s emellett a bíróság előtt mindenkor érvényesíthető legmagasabb késedelmi kamatot is felszámítani. , A bér évi négy egyenlő részletben, mégpedig januárj április, július és október hó 5. napjának délután 1 órájáig fizetendő Budapesten a bérbeadó pénztáránál, vagy ugyaneddig postai befizetési lapon fizetendő be a bérbeadó által mindenkor megjelölendő csekkszámla javára. 5. Az előző pontban megállapított béren felül a bérlő köteles az illetékes adópénztárba befizetn i a mindenkori esedékesség napján a bérlet tárgyát képező ingatlanokat terhelő házadót és földadót és ezek járulékait, valamint a bérlőre áthárítható esetleges újabb adónemeket is, úgyszintén ezek netáni járulékait, valamint az egyéb közterheket. A fizetés megtörténtét a bérlő a bérbeadó előtt minden külön felhívás nélkül haladéktalanul igazolni köteles. Az előző bekezdés értelmében a bérlőt terhelő adók bevallását (bejelentés) a bérbeadó megbízottjaként a bérlő végzi. A bevallás (bejelentés) elmulasztása, vagy a helytelen bevallás miatt kivetendő bírságok és bírságjellegű más pótlékok a bérlőt terhelik. 6. A bérlő köteles a bérlet tárgyát képező épületeket teljes értékük erejéig tűzkár ellen saját költségén biztosítani, a biztosítási kötvényt a bérbeadónak bemutatni-, a biztosítási díjat esedékességkor pontosan fizetni s a fizetés megtörténtét a bérbeadó eiőtt haladéktalanul igazolni. A biztosítási díj fizetése bérlőt a 4. pontban megjelölt bér összegén felül terheli. A biztosítottat a mindenkor érvényben levő jogszabályok szerint terhelő közlési, értesítési és mentési kötelezettség teljesítésére a bérlő fokozott gondosságot tartozik fordítani. 7. A jelen szerződés 5. és 6. pontjában foglalt kötelezettségek bér jellegével és jogi természetével bírnak. \?. A bérlő a bérlet tárgyának jelenlegi állapotát ismeri és tudomásul vette, hogy a bérlet tárgyát képező épületek ezidőszerint nincsenek teljesen használható állapotban, de kötelezettséget vállal arra, hogy az épületeket legkésőbb 1957 december hó 31-ig, az állagra és tartozékaira nézve is, saját költségén teljesen kifogástalan jókarban és használható állapotba helyezi, ideértve a háborús viszonyok okozta károk helyreállítását is A jókarba helyezés során a használhatatlanná vált anyagokat megfelelő újakkal, vagy esetleg használt, de a célnak és a tartósságnak teljesen megfelelő, azonban semmi esetre sem korhadt vagy avult anyagokkal kell felcserélni. A tetőzet és a tetőszék a tűzbiztonsági és tartóssági szempontok figyelembevételével csak ennek a célnak megfelelő anyaggal készíthető el, illetve pótolható.