Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 429 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

196 1947 július 30-iki közgyűlés. 429. szám. 5. Ezt a jogszabályt kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazottat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének tartama alatt nevezték ki magasabb polgári állásba. - 6. Ha nyugdíjazott alkalmazott újból alkalmazást nyer, az új állásával egybekötött fizetés a szolgálatbalépés napjától kezdve jár. Ebből a fizetésből azonban le kell vonni a nyugdíjnak azt a részét, amely a szolgálatbalépés napjától a hó végéig terjedő időre esik. 7. Az illetmények nélkül engedélyezett szabadságidő lejárta után, ha a szolgálattételre való jelentkezés nem esik a hónap első napjára, a fizetés a szolgálattételre való jelentkezést követő hónap első napjától kezdve jár. 4. §. A felfüggesztett alkalmazottak élelmezési illetménye. 1. Az állásától és fizetésétől felfüggesztett, alkalmazott fizetését és minden egyéb járandóságát, pótlékát — a lakbérsegélyt és a családi pótlékot kivéve — a felfüggesztés jogerőre emelkedése havának végével teljesen be kell szüntetni. 2. A hivatalától és fizetésétől jogerősen felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés tartamára — a lakbérsegélyén és családi pótlékán felül — fizetésének egyharmadától feléig terjedő ellátásban (élelmezési illetményben) részesíthető. 3. Az élelmezési illetményt (ellátást) a fizetés beszüntetését követő hó 1. napjától kezdve kell folyósítani. 4. Az élelmezési illetményt (ellátást) annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a vonatkozó fegyelmi véghatározat jogerőre emelkedett. 5. A fizetésnek visszatartott része, valamint az egyéb visszatartott nem terhes illetmények és pótlékok csakis abban az esetben adhatók ki utólag, ha a fegyelmi határozat (ítélet) külön kimondja, hogy ezeket a visszatartott illetményeket ki kell szolgáltatni. 6. Visszatartott járandóságra nincs igénye annak, aki állásáról a fegyelmi eljárás során lemond, valamint annak sem, akit jogerősen hivatalvesztésre ítéltek. 7. Akit hivatalvesztésre ítéltek, azt többé alkalmazni nem lehet. 5. §• Az illetmények beszüntetése. » Az illetményeket be kell szüntetni: a) elhalálozás (eltűnés), b) szolgálatból való kilépés (lemondás), c) elbocsátás (hivatalvesztés), d) kinevezés, illetve fokozatos előlépés esetén a magasabb illetmények egyidejű folyósítása mellett, e) az állástól és fizetéstől, felfüggesztés, /) nyugdíjaztatás (végelbánás alá vonás), g) illetmény nélküli, szabadság engedélyezése esetén. 6. §• Az illetmények beszüntetésének időpontja elhalálozás esetén. 1. Elhalálozás esetén az illetményeket annak a hónapnak utolsó napjával kell beszüntetni, amelyben az elhalálozás tőrtént. 2. A tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott özvegye részére, vagy olyan szülőtlen, illetőleg szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvái részére, akik a 18-ik életévüket még nem töltötték be, vagy ha a 18-ik életévüket már betöltötték ugyan, de középiskolai, vagy főiskolai tanulmányokat folytatnak és 24-ik életévüket még nem érték el, az elhalálozás napját követő három hónapon át, mindenkor a járandóságok esedékességének napján, folytatólagosan ki kell fizetni azokat a készpénzjárandóságokat (fizetést, lakbérsegélyt, családi pótlékokat, továbbá a fizetés természetével bíró egyéb pótlékokat), amelyek az elhalt részére ez alatt a három hónap alatt járnának abban az esetben, ha még életben lenne. 3. E készpénzjárandóságok összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a kőrül,ményt, hogy a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott az elhalálozásának napját követő három hónapon belül abban az esetben, ha életben lenne, magasabb fizetési osztályba, fokozatba lépett volna elő. 4. Ha a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott után az özvegyen kívül olyan elvált nő (esetleg nők) is maradt hátra, akinek az alkalmazottal kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta és nem ment újból férjhez, továbbá a házasság felbontását kimondó ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasságot kizárólag a férj hibájából bontották fel és hogy a férjet tartásdíj fizetésére kötelezték ; vagy szülőtlen árvák, illetőleg ezekkel egyenlőknek tekintendő árvák is maradtak hátra, az özvegy a készpénzjárandóságoknak háromötöd részét kapja, a fennmaradó kétődöt részben pedig az említett nők és árvák egyenlő mértékben részesülnek. 5. Szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni azokat az atyátlan árvákat is, akiknek anyja •— azt az okot kivéve, hogy a férje az özvegyi nyugdíjra igénytadó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette, vagy azt megváltotta. 6. Ha az elhaltnak özvegye nincsen és utána csak a (4) bekezdésben említett nő (esetleg nők), vagy szülőtlen árvák, illetőleg ezekkel egyenlőknek tekintendő árvák maradtak hátra, a'készpénzjárandóságokban az említettek egyenlő mértékben részesülnek.