Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

8.1 1947. július 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 322 - 323 - 324 - 325

1947 július 23-iki rendkívüli közgyűlés. 325. szám 161 A IX. fejezetben tömörül a hároméves terv legnagyobb és egyben legszebb célt is szolgáló része. Az egyes tételeket vizsgálva hosszasan vitatkozhatnánk arról, hogy vájjon elég-e az ott szereplő összeg szociális célra és nem kellene-e még többet fordítanunk erre a célra. Midazokkal szemben, akik a IX. fejezetben feltüntetett összegeket kevésnek tartják, szabad legyen arra hivatkoznom, hogy szociális kiadásnak nevezhető jóformán mindaz, amit a főváros a hároméves terv ideje alatt beruház. Üzemeink beruházása — hogy racionálisabban, tehát olcsóbban jobb szolgáltatásokat tudjanak adni — ilyen értelemben méltán nevezhetők a lakosság szociális helyzetének javítására irányuló kiadásnak. De szociális jellegű kiadás az ösztöndíjra, vagy a villamosközlekedés megjavítására adott összeg is, mert hiszen például a gyárakból a jó közlekedés mellett hamarabb otthonukba kerülő fáradt munkások több pihenőhöz jutnak, — ezt a gondolatot továbbfejlesztve pedig: pihentebb erővel még többet is termelnek. Ha tehát ebből a szemszögből vizsgáljuk a fővárosi hároméves terv rovataiban feltüntetett számokat, úgy könnyebb lesz ezeket maguktól értetődőnek és így elfogadhatóknak találnunk. A IX. fejezet legkiugróbb száma a 125 millió forint, melyet a három év alatt új lakások építésére kívánunk fordítani. Rendkívüli kiadásként azonban további 46 millió forintot fordítunk lakáshelyreállításra és meglevő bérházaink rongált lakásait külön 18 millió forintos beruházási összegből fedezzük. A szövegben szereplő sérült magánházak megvásárlása azzal magyarázható, hogy a beruházási tételeken túl a főváros nem építkezhet, mert az országos anyaggazdálkodás nem tud új építkezésekre több téglát termelni, több tégla termticJéhez bányászatunk .a hároméves terv alatt nem tudna szenet adni és így tovább, szóval anyaggazdálkodási okok, valamint az ismertetésem elején közölt indokok nem teszik lehetővé, hogy a IX. fejezetben rendelkezésre álló összegeket teljes egészében új lakásépítések céljaira fordítsuk. " A X. fejezet legnagyobb beruházási tétele új kórházépületek létesítésére 21 millió forint, azonkívül kórházaink gépi berendezéseinek karbahelyezésére 10 millió forint. Rendkívüli kiadásként 20 millió forint szolgál arra a célra, hogy az összes pesti kórházakat háborús káraik kijavítása és felszerelésük korszerűsítése révén a régi, egész Európában elismert, kiváló színvonalra emeljük. A betegápolással és gyógyítással teljesen egyenértékű feladat az egészséggondozó intézetek fejlesztése; a X. fejezet beruházási rovata 95 millió forintot fordít erre a célra. Rendkívüli kiadásként, de minden körülmények között a hároméves terv egyik legsürgősebb feladataként valósítandó' meg a Köztisztasági Hivatal felszerelésének pótlása és korszerűsítése, mert az egészség megőrzésének legfőbb biztosítéka az utcák és közterületek tisztasága. A XI. fejezeten feltüntetett címek és összegek indokolása csak annyiban szükséges, hogy a többi kiadások elsőrendű fontossága miatt ebben a fejezetben nagyobb összegeket felvenni nem volt lehetséges. Minden erővel rajta leszünk azonban — mint ahogyan székfoglaló beszédemben mondottam —, hogy a főváros a maga közművelődési feladatait be tudja tölteni és az a véleményünk, hogy az itt előirányzott összegeket egyrészt még a rendkívüli kiadásokból pótolni tudjuk, másrészt pedig a közművelődési kérdések nem tisztán csak az anyagiaktól függnek. N A XIV. fejezet rendkívüli kiadásként 18 millió forintos keretben tartalmazza mindazokat az életveszélyelhárítási és romeltakarítási munkálatokat, amelyeknek elvégzése a három év alatt szükséges. Ennek az összegnek fedezetéül a közmunkaváltság szolgálna és itt kell hangsúlyozottan megemlítenem, hogy a hároméves terv erősen támaszkodik a közmunkavaltság három év alatt befolyó jövedelmére. A.

XIV. ügyosztály hatáskörébe tartozó laktanyákból 2 millió forintos költséggel népi kollégiumokat szándékozunk teremteni, ezzel is szolgálni .akarván demokráciánk megerősödését. A XVI. fejezet kiadásainak szükségszerű voltát indokolják a közelmúlt sajátos tűzesetei. Elsőrendű feladatának kell lennie a városnak a korszerű, jól felszerelt tűzőrségek megteremtése. Az erre a célra kijelölt összesen 10 millió forint elegendő fedezet arra, hogy ezt a kérdést meg tudjuk oldani. A főváros hároméves tervének gerincét az üzemi beruházások jelentik. A főváros életében a legfontosabb tényező, hogy a lakosság gázzal, vízzel és elektromos árammal történő ellátása fennakadás nélküli és kifogástalan legyen. A város egész életét, az itt folyó munka eredményességét és menetét pedig mindenben befolyásolja a jó közlekedés. Sajnos, az üzemi beruházásokat olyan mértékben, mint ahogyan azok szükségesek lennének, végrehajtani nem lehet. Nem lehet azérty-mert a hazai gépipar az országos terv céljait szolgáló rendelésekkel túl van terhelve és a beruházásokhoz szükséges nehézipari .termékek és gyáripari cikkek az országos tervbe beépítve, más célt szolgálnak. Az országos hároméves terv különösen az üzemi beruházás vonalán állapított meg olyan keretszámokat, amelyeket a terv összeállításánál figyelembe kellett venni, illetve azokat túlhaladni nem lehetett. Az Elektromos Művek a három év alatt a Mátrai erőműtelep két gépegységét teljesen felépiti, erre a célra 100 millió forintot, a szétosztó hálózat fejlesztésére 20 millió forintot fordít, összesen tehát 120 millió forintot irányoz elő. A budapesti áramtelepek karbantartására, gépcseréire stb. rendkívüli kiadásként 30 millió, forintot irányoztunk elő. . / A Gázművek a három év alatt 4-5 millió forinttal járulnak hozzá az állami távvezeték létesítéséhez, 4 millió forintot költenek a dunai hidak vezetékeinek megépítésére és a méretlen gázfogyasztás megszüntetésére ; új melléktermékgyár építésére, valamint a csőhálózati veszteségek megszüntetésére 11 millió forintot fordít. Rendkívüli kiadásként 15 millió forint szolgál mindazon munkálatok elvégzésére, amelyek nélkül a zavartalan gázszolgáltatás biztosítása a három év alatt nem volna lehetséges. A Vízművek a három év alatt elkészítik a cinkotai vízmű első részletét, amelyet a Kerepesi-úti vezetékbe be is kapcsolnak, ennek költsége mint beruházás, 15 millió forint. Karbantartási, üzemfejlesztési és árvízvédelmi munkálatokra szolgál fedezetül a Rendkívüli kiadás 165 millió forintos összege. A Vízművek fejlesztését indokolja a gazdasági helyzet javulásával várható nagyobb vízfogyasztás (új lakások termelése, fürdők létesítése) és az a természetes fejlődés, mellyel Budapest a peremvárosokkar mindjobban összeépül. A három év alatt meg kell valósítani az iszapelgázosító berendezést, valamint el kell készíteni a budai oldalon hiányzó szivattyútelepeket. Erre a célra szolgál a három év alatt összesen 11 millió forint. Az egészségvédelmi szempontból főleg a patkányyeszedelem, járványok stb. szempontjából oly fontos •hálózatfejlesztésre a három év alatt rendkívüli kiadásként szereplő 14 millió forint szolgál fedezetül. A három év alatt meg kell valósítanunk végre olyan népfürdők és zuhanyfürdők létesítését, amelyek olcsó pénzért mindenki számára rendelkezésre állanak. Strandot szándékozunk létesíteni Angyalföldön, Lágymányoson, Kőbányán, Óbudán és Budapest városképét újra ki akarjuk egészíteni a város belterületén