Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

6.1 1947. május 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 217

1947 május 21-iki közgyűlés. 217. szám. 109 Ezért a gazdasági rendőrség bevonásával elsősorbari a főváros piacain és a csarnokokban, valamint a nyílt árusítási üzletekben erélyesen ellenőriztetjük és felülvizsgáljuk az élelmezési árszínvonalat, főleg abból a szempontból, hogy abban az igazolható termelői költségeken és a tisztességes kereskedői hasznon felül más tényező ne jelentkezzék. Megkerestük a főkapitány urat, hogy az engedélynélküli utcai árusítást hatékonyan ellenőriztesse. Az illegális utcai árusítás ugyanis, amikor súlyos és tisztességtelen versenyt támaszt az amúgy is nehéz körülmények között dolgozó kiskereskedelemnek, akadályozva az egységes és alacsonyabb árszínvonal kialakulását, amelyet csak a Nagyvásártelepen, a csarnokokban és a piacokon való árusítás útján, illetve az ottani szigorú ellenőrzéssel lehet kézbentartani. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a piacrendészeti intézkedések önmagukban nem oldják meg a kérdéseket, hanem mindenekfelett csakis az árutömegek piacraözönlése, éppen ezért a főváros egész közellátási apparátusával és a közélelmezési szakbizottság segítségével a vidéki termelőhelyek felkeresése útján fogjuk elősegíteni a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék felhozatalát. Hiszem, hogy ily irányú intézkedéseink eredményei rövid idő múlva jelentkeznek és 3—4 héten belül olyan mértékben fognak megnyilvánulni, hogy ezzel az általános közélelmezési helyzetet nagymértékben megkönnyíthetjük és a magas árakat letörjük. Valószínű azonban, hogy a múlt év augusztusában megszabott mezőgazdasági árszínvonal ezévlien már nem lesz tartható, már csak az időközben, főleg az iparcikkek árában és ezzel kapcsolatban a termelési költségekben jelentkező eltolódás miatt sem. Éppen ezért felterjesztéssel fordulok az illetékes kormányhatóságokhoz és a hároméves terv megkezdésével olyan egységes árszínvonal kialakítását kérem, mely egyrészt a bérek és árak, másrészt a mezőgazdasági és iparcikkek árainak összhangját biztosítja. Szükségesnek tartom a zöldség- és főzelékfélék, a gyümölcs-, a tojás-, a vágott- és élőbaromfinagykereskedelemnek a nagyvásártelepen való összpontosítását. Ebből a célból megkeresem a kereskedelemügyi miniszter urat olyan rendelet kiadására, mely ezt büntető szankciók előírása mellett kötelezőleg elrendeli. Jelenleg ugyanis a baromfi- és a tojásnagykereskedelem teljes mértékben a nagyvásártelepen kívül bonyolódik le, aminek következtében a .vásárigazgatóság sincs abban a helyzetben, hogy ezekben a cikkekben a piacot irányítani és ellenőrizni'tudja. Az utóbbi időben ismételten történtek kijelentések a kötött gazdálkodás mielőbbi lebontása ügyében. A kötött élelmiszergazdálkodás gerincét a kenyér- és lisztgazdálkodás alkotja. A kiosztott és elszámolt jegyek túlnyomó részét a kenyér- és lisztjegyek teszik ki. Vizsgálnunk kell elsősorban, hogy a kenyér- és lisztjegyrendszer megszüntetése milyen körülmények között és mely időpontban lehetséges, továbbá, hogy a kenyér- és lisztjegy rendszer esetleges megszüntetése esetén az egyéb elsőrendű élelmiszerek, valamint az ipari vonatkozású cikkek közül a tűzifa és a szappan forgalma mikor lesz szabaddá tehető. Valószínű ugyanis, hogy például a cukor, zsiradék és a tej forgalmának szabaddátétele a szabad kenyér- és lisztforgalom esetén is csak később valósítható meg. Nézetem szerint, ha a terméseredmények és minden egyéb körülmény lehetővé is teszi a kenyér- és lisztforgalom szeptember elején történő felszabadítását, az új termési idénynek megfelelően a cukor legfeljebb az év végén, a sertészsír 1948. év tavaszán, a tejforgalom pedig különösen a hatéven aluli kisgyermekek érdekében csak a következő évben valósítható meg. Ugyanez áll a tüzelőre és szappanra is. Mindezek szerint tehát június második felében Nagy-Budapest területén a következő háromhavi jegykiosztást mindenképen foganatosítani kell. A gabona- és lisztforgalom szabaddátételének kérdésénél rámutatok a következőkre. A legújabban nyilvánosságra került multévi terméseredmények adatai szerint a gabonafélék átlagos eredménye 5-95 mázsa volt, vagyis majdnem azonos a jövőre tervbe vett 65 mázsás terméseredménnyel. A felszabadítás után számolni kell a fogyasztás emelkedésével és főleg a főző- és finomliszteknél a feldolgozó ipar nagyméretű többletfogyasztásával. Ebben a gazdasági évben a lakosság főzőlisztellátása nem volt kielégítő, mert Nagy-Budapest területén az előírt 1-20 kilogramm fejadagot is csak alig egy-két hónapban tudtuk maradéktalanul kiszolgáltatni, holott a rendes szükséglet legalább havi 3 kilogramm lenne. Könnyen előállhatna tehát a gabona- és lisztforgalom felszabadítása után az a helyzet, amikor a dolgozók még az eddigi 1-20 kilogramm fejadaghoz sem juthatnak hozzá. Véleményem szerint tehát a gabona- és lisztforgalom teljes szabaddátétele csak a hét mázsán felüli terméseredmény mellett volna aggálytalanul és hátrányos következmények biztos kikerülésével megvalósítható. Reméljük, hogy az időjárás kedvező alakulása ehhez is hozzásegít. A cukorjegyrendszer megszüntetése 9—10.000 vagónos cukortermelés mellett jöhet számításba, vagyis az ideinek mintegy kétszeres mennyisége után. A zsiradéknál elsősorban az étolaj jöhet számításba, mert sertészsíreilátásunk legjobb esetben csak a jövő év január-február havában kezdődhetik meg komolyabb mennyiségben. így a zsiradékjegy megszüntetése is tulajdonképen csak a jövő év elején lehet esedékes. A tejellátásnál a helyzet még rosszabb, tehát meg kell várni, hogy a késő őszi, valamint a téli hónapokban a tejelő állatok takarmányozása kielégítő lesz-e. A tejkérdést befolyásolja még a tejellátó vállalatok gépkocsiparkjának, kannaállományának, továbbá szénellátásának állapota is. Ezért a hatéven aluli kisgyermekek, valamint a kórházak tejszükségletének biztosítása céljából a jegyrendszer fenntartását még az elkövetkezendő gazdasági évben is szükségesnek látom. Az iparcikkellátási vonalat vizsgálva meg kell állapítani, hogy a tüzelőanyagellátás tekintetében hivatalos helyen tartott értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy az elkövetkezendő időben a tüzelőanyag terén még az eddiginél is szigorúbb ellenőrzést kell bevezetni. Ez a kötöttebb rendszer Nagy-Budapest területén az Élelmiszerjegy-Központ bevonásával oldható meg. Ilyen előzmények mellett tehát nem számolhatunk azzal, hogy a tüzelőanyag kötöttségét a jövő év tavasza előtt meg lehetne szüntetni. Ezekben számoltam be a tisztelt közgyűlésnek a közellátási helyzetünkről és fejtettem ki ezt az álláspontomat, amely a kötött gazdálkodást egyes fontos cikkekkel kapcsolatban még egyideig fenntartandónak javasolja. Elsősorban a főváros és közvetlen környékének ellátása és a kötött jövedelmű dolgozók érdekében tartom szükségesnek a jegyrendszer fenntartását.