Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

5.1 1946. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 250

138 1946 május 15-iki közgyűlés. 249—250. szám. 6. §. Az 59. § 6. pontját törölni kell, a 7. pont sorszámozását pedig 6-ra kell változtatni. A szabályzat 60. §-ának 3. pontját ugyancsak törölni kell, a 4., 5. es 6. pontok sorszámozását pedig 3., 4. és 5-re kell változtatni. 7-§• A szabályzat 64. §-ának I. pontjában a »—a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével —« szavakat, valamint ugyanezen- § 7. pontját, továbbá a szabályzat 65. §-ának 8. pontjában a »kir. kereskedelem és« szavakat törölni kell, a 66. § 1. pontjában az »a kir.« szavak helyébe az »az« szót kell iktatni s a 67. § 2. pontját ugyancsak törölni kell, a 67, § 3. és 4. pontjainak sorszámozását pedig 2., illetve 3-ra kell változtatni és a már megváltoztatott Sorszámozású 2. pontban a »Mind eme« szó helyébe az »Ilyen« szót kell iktatni. 8. §. Ez a függelék a kormányhatósági jóváhagyásának napjával szonnal hatályba lép.« A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a magyar közlekedésügyi miniszter úrhoz felterjeszti. !250. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 50.466/1946—

V. számú előterjesztését a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. szolgálati szabályzatának módosítása tárgyában. A közgyűlés a polgármester előterjesztésére a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaságának a 86.143/1942—

VI. K- M. számú kormányhatóságilag jóváhagyott szolgálati szabályzata V. fejezetének a polgármesteri előterjesztés szerinti módosításához hozzájárul. Ennek megfelelően a szolgálati szabályzatot az alábbi Függelékkel egészíti ki: 3. száma Függelék a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaságának szolgálati szabályzatához. 1. §• A 47. § I. és II. bekezdése helyébe az alábbi szöveget kell iktatni: »I. A 3. § I. 1. a), b) és c) pontjai alá eső alkalmazottakra bármely fegyelmi büntetést — a 66. § esetén kívül — csak szabályszerű fegyelmi eljárás során lehet kiszabni. (1914. évi XVII. te. 35. §.)« •II. A fegyelmi eljárást elrendelheti: 1. A m. közlekedésügyi miniszter és az igazgatóság valamennyi alkalmazott ellen (1914. XVII. te. 37. §.); 2. a vezérigazgató, vezérigazgatóhelyettes, igazgatók és szakosztályfőnökök, az alájuk rendelt alkalmazottak ellen, helyetteseik kivételévek 2. §. Az 52. § /., 2., 4., 6., 9. és 10. pontjai helyébe a következő új szövegek iktattatnak : •1. Az állandó alkalmazott (3. § 1/1. fegyelmi ügyeiben'az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi bíróság határoz«. »2. Az elsőfokú fegyelmi bíróság az elnökön kívül felerészben a vasúti igazgatósága által a vasút alkalmazottai köréből kinevezett, felerészben pedig az alkalmazottak által saját körükből titkos szavazás útján választott tagokból áll. E fegyelmi bíróság elnökét a vasút igazgatósága nevezi ki«. »4. A másodfokú fegyelmi bíróság tagjait az elnök kivételével a vasút igazgatósága a vasút alkalmazottai köréből, elnökét és ennek helyettesét pedig a m. közlekedésügyi miniszter az alája tartozó minisztérium vasút* osztályának tagjai sorából nevezi ki«. •6. Fegyelmi büntetéssel büntetett alkalmazottat, a büntetés jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, a fegyelmi bíróságok tagjává sem kinevezni, sem megválasztani nem lehet, kivéve azt a fegyelmi büntetéssel sújtott alkalmazottat, akiről megállapítható, hogy baloldali magatartása miatt sújtatott fegyelmi büntetéssel. Ha ilyen — baloldali magatartása miatt fegyelmi büntetéssel büntetett — alkalmazotton kívül, más természetű ügy miatt fegyelmi büntetéssel sujtott alkalmazóttat mégis megválasztanának, megválasztása semmis, a reá esett szavazatokat a választás eredményének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni s az utána legtöbb szavazatot nyert alkalmazottat kell megválasztottnak tekinteni*. »9. Az elsőfokú fegyelmi bíróság az elnököt is beleszámítva, páratlan számú tagokból álló tanácsban határoz. Az egyes tanácsokban az elnökön kívül a tagokat felerészben a kinevezett, felerészben a választott tagok sorából kell beosztani. A határozathozatalban a választott tagok közül azok vesznek részt, akik a terhelttel egy csoportba (56. §) tartoznak.« \ »10. A fegyelmi bíróságok tagjaira nézve az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony tekintetében az állami bíróságokra vonatkozó szabályokat, arra nézve pedig, hogy a bíró elfogultság vagy érdekeltség okából mely ügyek elintézéséből van kizárva, a bűnvádi perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (1914. évi XVII. te. 36. §.) 3. §• Az 53. § I. és 2. pontja helyébe az alábbi pontokat kell iktatni: »1. Az állandó alkalmazott (3. § I. 1.) fegyelmi ügyeinek tárgyalására: a) elsőfokú fegyelmi bíróság alakítandó az igazgatóságnál, mely valamennyi állandó alkalmazott fegyelmi ügyeinek tárgyalásaira illetékes ; b) másodfokú fegyelmi bíróság alakítandó az igazgatóságnál, mely az elsőfokú fegyelmi bíróság fenti a) pont határozatai ellen megengedett fellebbezések felett határoz*. »2. A fegyelmi bíróság hatásköre alól kivétetnek a vezérigazgató, igazgatók, igazgatóhelyettesek és szakosztályfőnökök, kiknek fegyelmi ügyeiben a m. közlekedésügyi miniszter által szervezett állandó fegyelmi bíróság határoz«. 1- §• Az 54. § l. pontjában az tés a külön jegyeimi bíróság (53. § 1. b)* és a*6 póttagból* szavakat törölni kell, a »6 póttagból* szavak helyébe a »4 póttagból*, az (53. § 1. c)* szavak helyébe az *(53. § 1. b)« szavakat kell iktatniUgyanezen § 2. pontjában pedig az tés külön jegyeimi bíróságok* szavak helyébe a »fegyelmi bíróság* szavakat kell iktatni. Az 53. § i. pontjában az *a külön* és az tés külön* szavakat törölni kell.