Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

3.2 1946. március 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 144 - 145

98 ' 1946 március 6-iki közgyűlés. 143—145. szám. A budai ftók-nagyvásártelepnek szoros összefüggésben kell lenni a MÁV vágányhálózatával és bőséges raktározó helyeket igényel. Ezért javasolta a Kisgazdapárt II. kerületi szervezete, hogy a kelenföldi MÁV p.-u.-ra beérkező szállítmányok megfelelő vagonjait a Déli vasúti p.-u. felhasználásával a hajnali órákban vontassák ki a közvetlen szomszédos és a pályaudvar indulási oldala előtti, azelőtt az 59-es villamosokat elindító, jelenleg hónapok óta felhasználatlan villamos-sínhálózatra. Itt 20, sőt 25 vasúti kocsi is tárolható, ez a mennyiség biztosíthatja Buda elegendő és gyors ellátását. A vasúti kocsikból a kora reggeli órákban az autók, lovaskocsik, kézikocsik, hordárkocsik az árukat könnyen elvihetik, ehhez még a terület, illetve kövezet átalakítása sem szükséges. A vagonokból közvetlenül el nem adott, illetve el nem szállított áruk rövid időre való tárolása is jól megoldható, mert ezen áruk hordárkocsikkal és a közvetlen közelben levő, jelenleg alig használt s legalább is 25—30 jelentős területű s azonnal felhasználható raktárhelyiségeket magában foglaló ú. n. Krisztina-vásárcsarnokba átszállíthatok. Itten a nagybani forgalmazásra rendelkezésre állanak bőméretű cementterek, raktárhelyiségek, hatósági mérlegek és felügyeleti személyzet. Ezenkívül a csarnok hátsó területén megoldható a környékről beérkező termelői kocsiáruk forgalma is. A kicsinybeni jelenlegi forgalmazásra bőven marad elegendő hely a csarnok krisztinakörúti frontján. A Kisgazdapárt tagozata javaslatát az akkori alpolgármesternek, Kővágó József jelenlegi polgármester úrnak adta át, aki lelkesedéssel fogadta és leggyorsabb megoldást ígért. Tudomásunk szerint az ő intézkedésére a lefolyt hónapokban javaslatunkat számos szakbizottság tárgyalta s a megoldást mindegyik helyeselte. Sőt a II. ker. elöljáróságon egy kereskedői ülésen hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy a javaslat szervezésének immár semmi akadálya sincs a budai nagyvásártelep egy-két hét alatt készen lesz. Mindezen előzmények dacára a tervezett intézmény felállítása ma is késik, a budai kereskedelem még ma is óriási nehézségek között hosszú órák feláldozásával, legtöbbször kézikocsikkal vonszolja át áruját, ma a téli utakon már ez is alig leküzdhető akadályba ütközik. Az áruk fagyottan jönnek át napról-napra csökkent mennyiségben. Buda fogyasztói 30—40%- felárral jutnak anélkül is megfizethetetlen árukhoz s az egyetlen híd esetleges átmeneti elzárásával beteljesedik Buda élelmezési tragédiája. Közvetlen tudomásunk szerint javaslatunk teljesítésének nincs komoly akadálya, s így kérjük a székesfőváros illetékes szervei legsürgősebb intézkedését, hogy az elosztótelep legalább is a március hóban újból megindulható burgonyaforgalomra készen legyen. Elnök, miután a bizottsági tag az indítványának sürgős tárgyalását nem kívánta, azt az Ügyrend 25. §-ának (5) bekezdése értelmében kiadja a polgármesternek. !144. Dr. Pásztor Tamás bizottsági tag a budai közlekedés megjavítása ügyében a következő indítványt terjeszti elő : 1. Az 5-ös autóbusz forgalmának a Kossuth-hídon való megnyitása esetén javasolom, hogy az autóbusz a Batthyány-utcán és Széli Kálmán-téren keresztül egészen az Üj Szent János-kórházig közlekedjék. Ez elsősorban az ottlévő három nagy kórház (Üj Szent János, OTBA, János-szanatórium) betegei szempontjából lenne indokolt, azonkívül közvetlen kapcsolatot létesítene a Fogaskereskű érintésével a város középpontjából a Szabadság-hegyre igyekvők számára, s így nagymértékben tehermentesítené a Széli Kálmán-téri átszálló forgalmat. Az Üj Szent János-kórháznál ideális forduló helyelenne az autóbuszoknak, s az odáig vezető kifogástalan állapotban lévő kövezet sem jelentene túlkoptatást. 2. Javasolom az ingaszerűen közlekedő autobuszforgalom megindítását a Kossuth-híd budai hídfőjétől a Krisztina-térig az Alagúton keresztül, vagy Királyhágó-térig. 3. A budai hegyvidék lakossága közlekedési szempontból különösen hátrányos helyzetben van. A békeévekben a 1 l-es autóbusz biztosította a Rózsadomb, a 8-as autóbusz a Sashegy, a 2-es autóbusz pedig a Németvölgyi-út környékének közlekedését. Ezek a területek ma minden közlekedési lehetőség nélkül állanak. Tekintettel arra, hogy autobuszparkunk növekedése különös tekintettel a hegyvidéken forgalomba helyezhető gépkocsikra, a közeljövőben kellő mértékben nem remélhető, javasolom, hogy a) a Rózsadombon : Mártírok-útja—Bimbó-út—Alsó Törökvészi-út—Vérhalom-tér, b) a Sashegyen : Döbrentei-tér—Hegyalja-út—Wolff Károly-út—Farkasréti temető, c) Kis-Svábhegy: Királyhágó-tér—Szent Orbán-tér közötti útvonalakon ingaszerűen közlekedő 6—8 személyes személygépkocsikat, esetleg a közérdekű munkaszolgálat céljára igénybevétel alá kerülő tehergépkocsikat állítsanak be. Ez a szükségmegoldás már a háború utolsó esztendejében, pl. a Rózsadomb közlekedésének ellátása céljából bevált s így átmenetileg jelenleg is végrehajthatónak mutatkozik. A személygépkocsiknak a közúti forgalomba való állításánál felmerül az a kérdés is, hogy ezeket a székesfőváros saját kezelésében helyezze-e üzembe, vagy pedig az esetleges magánvállalkozónak adja-e bérbe a jogot. A budai közlekedés javítása mindenképen elsőrendű közérdek és eltekintve az időmegtakarítás és kényelem szempontjaitól, a közbiztonság növekedését is maga után vonná. Elnök az indítványt a polgármesternek kiadja. !145. Vinczer Pál bizottsági tag a kisiparosok és keresk dők he yzetének magjavítása ügyében a következő indítványt terjeszti elő: A kisiparosok és kereskedők helyzetét kívánom felhozni a közgyűlés előtt.