Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
3.2 1946. március 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 137 - 138 - 139 - Szabályrendelet a székesfőváros tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.
86 1946 március 6-iki közgyűlés. 139. s zám. (2) Az alkalmazott, a jelen rendeletben megállapított kivételekkel, általában háromévi várakozási idő után lép elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba, illetőleg a fizetési osztály legmagasabb fokozatából a magasabb fizetési osztály kezdő fokozatába. A szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell számítani, hogy a kinevezés (előlépés) éve teljes évnek számít. (3) A 9. § (2), illetőleg (3) bekezdése alá tartozó alkalmazottaknál a IX—V. fizetési osztál y 2. fokozatában a várakozási idő nem három, hanem kettő év. (4) Azt az alkalmazottat, aki kiváló minősítésű és fizetésű osztályában már legalább három éven át teljesített szolgálatot, a közvetlenül magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába lehet soronkívül előléptetni. (5) Az előbbi bekezdésben említett soronkí.vüli előléptetésben az alkalmazott legfeljebb három ízben részesíthető. A soronkívüli előléptetettek száma az ugyanazon fizetési osztályba tartozó alkalmazottak létszámának 15%-át, egy-egy évben nem haladhatja meg. 11. §• A várakozási időbe beszámítható idők meghatározása. (1) A magasabb fizetési fokozattal' járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) csak a szabályszerű képesítés birtokában eltöltött szolgálati időt lehet beszámítani. (2) Szabályszerű képesítés gyanánt nemcsak az elnyert tanszék összes tárgyainak tanítására jogosító képesítést kell tekinteni, hanem szabályszerűnek kell venni a már korábban megszerzett azt a képesítést is, amely az illető iskolanemnél, vagy azzal azonos jellegű iskolánál valamely rendes tárgy tanítására jogosít, feltéve, hogy a korábbi képesítés birtokában az illető iskolánál elnyerhető tanszékek ugyanolyan besorozással és azonos fizetések élvezetével vannak egybekötve, mint a kinevezéssel éppen elért állás. (3) A magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) be kell számítani: a) a legalább heti 10 órára terjedő székesfővárosi közoktatási ideiglenes szolgálatot; b) a helyettes szolgálatot, amennyiben a helyettes szolgálat tanévenként legalább 100 munkanapra, illetőleg a közép- és a hasonfokú iskoláknál (intézeteknél) 300, a polgári és hasonfokú iskoláknál (intézeteknél) pedig 350 órára terjedt; c) a Székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban — okleveles népiskolai tanítók részére tartott — egyéves állandó tanfolyamon, rendes hallgatói minőségben eltöltött időt; d) a székesfővárosi szolgálatot közvetlenül megelőzően más iskolafenntartónál végleges, ideiglenes, helyettes vagy óradíjas helyettes óvónői, tanítói, tanári minőségben eltöltött szolgálati időt; e) közigazgatási szolgálatban rendszeres, továbbá havidíjas, hetibéres, napibéres stb. minőségben eltöltött szolgálati időt, feltéve, hogy a nem rendszeres minőségben teljesített szolgálatot az alkalmazott olyan munkakörben töltötte el, amelynek betöltésére rendszeres állást szerveztek ; f) a szabadságon — akár illetmények élvezete mellett, akár anélkül — töltött időnek egyhuzamban egy évet meg nem haladó részét; g) az állásuktól és illetményeikfői felfüggesztett alkalmazottaknál a felfüggesztett állapotban eltöltött időtartamot, ha a felfüggesztettet a fegyelmi eljárás során ártatlannak nyilvánították, vagy csak rosszalással, vagy pénzbüntetéssel sújtották; h) a szolgálat folytonosságában egyízben előállott megszakítást megelőző, de egyébként beszámítható szolgálati időt; i) a Magyarországtól átcsatolt területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött alkalmazottaknak az átcsatolt területeken a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis az 1921. évi július 26.-ig töltött idejét. E területeken a müncheni és a bécsi döntések után töltött szolgálati idő beszámítására vonatkozólag későbbi időpontban történik rendelkezés; j) a honvédelmi kötelezettség teljesítésében eltöltött időt, kivéve, ha ez olyan időbe esik, amelyet a fennálló rendelkezések szerint szabadság, fegyelmi eljárás, fegyelmi ítélet, vagy más ok miatt az előléptetéshez megkívánt időbe nem lehet beszámítani; k) azoknál az alkalmazottaknál, akik 1939. március 11. után léptek a székesfőváros szolgálatába, vagy a székesfővárossal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, hivatal, vagy egyéb intézmény szolgálatába — tekintet nélkül az esetleges megszakításra — a nem hivatásos állományban háború idején teljesített tényleges katonai szolgálati idejét, függetlenül attól, hogy mennyi időn át és milyen rendfokozatban teljesített szolgálatot; l) az úgynevezett zsidótörvények következtében elbocsátott alkalmazottaknál az elbocsátás és a visszavétel között eltöltött időt; m) a szocialista, antifasiszta, vagy demokratikus magatartás vagy tevékenység miatt a közszolgálatból elbocsátott és később visszavett alkalmazottaknál a szolgálaton kívül eltöltött időt; (4) A tényleges szolgálatba visszavett és nem a két előző bekezdés alá tartozó alkalmazottaknál a nyugdíjazást megelőzően és a tényleges szolgálatba visszavétel után eltöltött szolgálati időt a magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati idő (várakozási idő) szempontjából együttesen kell számítani.