Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

3.2 1946. március 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 137 - 138 - 139 - Szabályrendelet a székesfőváros tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

1946 március 6-iki közgyűlés. 139. szám. 83 2. §. Az illetmények esedékessége. A közoktatási alkalmazottak illetményei — ha a 3. § mást nem rendel — havonként előre, az illető hónap első napján esedékesek. 3. §. A fizetés utalványozásának kezdő időpontja. (1) A fizetés első kinevezés esetén — egy napra egyharmincadrészt számítva — attól a naptól kezdve jár, amely napon az alkalmazott a hivatali esküt vagy fogadalmat letette. (2) Első kinevezésnek, a fizetés folyósítása szempontjából, azt a napot kell tekinteni, amellyel az illetőt elsőízben alkalmazták székesfővárosi közoktatási szolgálatban, fizetéssel egybekötött állásra. (3) A honvédelmi kötelezettség teljesítése alatt elsőízben kinevezett alkalmazott illetményére nézve az e tárgyban kiadott rendelet intézkedik. (4) Magasabb fizetéssel egybekötött állásra való kinevezés vagy előlépés esetén a magasabb fizetés a kinevezésről vagy elölépésröl szóló rendelet vagy határozat keltét követő hónap első napjától kezdve jár. Ha azonban a rendelet vagy határozat valamely hónap első napján kelt, a magasabb fizetés már ennek a hónapnak az első napjától kezdve jár. (5) Ezt a jogszabályt kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazottat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének tartama alatt nevezték ki magasabb polgári állásba. (6) Ha nyugdíjazott alkalmazott újból alkalmazást nyer, az új állásával összekötött fizetés a szolgálatbalépés napjától kezdve jár. Ebből a fizetésből azonban le kell vonni a nyugdíjnak azt a részét, amely a szolgálatbalépés napjától a hó végéig terjedő időre esik. (7) Az illetmények nélkül engedélyezett szabadságidő lejárta után, ha a szolgálattételre való jelentkezés nem esik a hónap első napjára, a fizetés a szolgálattételre való jelentkezést követő hónap első napjától kezdve jár. 4- §• A felfüggesztett alkalmazottak élelemzési illetménye. (1) Az állásától és fizetésétől felfüggesztett alkalmazott fizetését és minden egyéb járandóságát, pótlékát — a lakáspénzt és a családi pótlékot kivéve — a felfüggesztés jogerőre emelkedése havának végével teljesen be kell szüntetni. (2) A hivatalától és fizetésétől jogerősen felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés tartamára — lakáspénzén és családi pótlékán felül — fizetésének egyharmadától feléig terjedhető ellátásban (élelmezési illetményben) részesíthető. (3) Az élelmezési illetményt (ellátást) a fizetés beszüntetését követő hó 1. napjától kezdve kell folyósítani. (4) Az élelmezési illetményt (ellátást) annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a vonatkozó fegyelmi véghatározat jogerőre, emelkedett. (5) A fizetésnek visszatartott része, valamint az egyéb visszatartott nem terhes illetmények és pótlékok csakis abban az esetben adhatók ki utólag, ha a fegyelmi határozat (ítélet) külön kimondja, hogy ezeket a visszatartott illetményeket ki kell szolgáltatni. (6) Visszatartott járandóságra nincs igénye annak, aki állásáról a fegyelmi eljárás során lemond, valamint annak sem, akit jogerősen hivatalvesztésre ítéltek. (7) Akit hivatalvesztésre ítéltek, azt többé alkalmazni nem lehet. 5. §. Az illetmények beszüntetése. Az illetményeket be kell szüntetni: a) elhalálozás (eltűnés), *) szolgálatból való kilépés (lemondás), c) elbocsátás (hivatalvesztés), d) kinevezés, illetve fokozatos előlépés, e) az állásról és fizetéstől felfüggesztés, /) nyugdíjaztatás (végelbánás alá vonás), g) illetménynélküli szabadság engedélyezése esetén.