Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

1.2 1946. február 1. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 55 - 56 - 57 - 58

1946 február 1-iki közgyűlés. 55—58. szám. 45 !55. Tárgyaltatott a polgármester 60.018/1946— VI. számú előterjesztése a Budapest Székes­fővárosi Községi Takarékpénztár Rt. közgyűlésén a részvényesi jogok gyakorlása tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a pénzügyi szakbizottság által is véleményezett előter­jesztésére az 1934: XII. te. 23. §-ának (3) bekezdés értelmében a székesfőváros tulajdonában levő takarékpénztári részvények alapján a részvényesi jogok gyakorlásával Bechtler Péter alpolgármester urat, vagy a polgármester által kijelölt helyettesét bízza meg és felkéri őt, hogy a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatóságának és felügyelöbizottságá­nak újjáalakítására tartandó közgyűlésen megjelenni és ott a 158/1945. kgy. számú határozattal kijelölt igazgatósági és felügyelóbizottsági tagok megválasztását megszavazni legyen szíves. !56. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 60.133/1946— VI. számú előterjesztését a főváros­nak a lakásadóból való részesedése tárgyában. Belügyminiszter Űr! A 12.410/ly45. M. E. számú rendelet 25. §-a úgy rendelkezik, hogy a községek (városok) részesedése a lakásadóból az adó bruttó bevételének 20%-át nem haladhatja meg. Ez a ren­delkezés a fővárosra nézve rendkívül hátrányos, mert a házadóból és járulékaiból, amelynek helyébe a lakásadó lépett, a főváros (a Fővárosi Közmunkák Tanácsával együtt) kereken 40%­ban részesedett. A főváros részesedési arányának ebbe a rendkívüli kedvezőtlen megállapításába bele nem nyugodhat. De nem elégítheti ki részesedési kulcsának — a házadóból részesedéshez hasonlóan — 40%-ra emelése sem, mert ez a részesedés csak azokat a rendes költségvetési kiadásokat fedezné, amelyeket a házadóból és járulékaiból a fővárost megillető bevételek fedezték. Nem elégítheti ki a fővárost a részesedési kulcs 40%-ra emelése azért, mert a fővárosnak rendes közigazgatási feladatai ellátásán kívül a háborúban károkat szenvedett és elpusztult közintézményei helyreállításáról és újjáépítéséről, sőt részben a magántulajdonban levő lakó­házak helyreállításáról és újjáépítéséről is gondoskodnia kell. Ez ma a főváros legfontosabb feladata; a jövendő továbbfejlődés nélkülözhetetlen előfeltétele. A helyreállítási és újjáépítési munkák költségeit eddig az erre a célra havonkint rendel­kezésére bocsátott állami kölcsönökből fedezte a főváros. A lakásadó olyan állandó és biztos bevételt jelent, amely — a bankjegyszaporítással együttjáró államkölcsön helyett — megfelelő fedezetet biztosíthat a helyreállítási és újjáépítési munkák költségeire, llymódon a háborúban sokat szenvedett és veszített Budapest lakossága egyetemének áldozatkészségéből, saját erejé­ből épülhetne újjá. Ahhoz, hogy a főváros lakásadórészesedése a rendes közigazgatási feladatok ellátásával járó költségeken kívül a legfontosabb helyreállítási és újjáépítési munkák folytatásának a költ­ségeit is fedezze, a részesedés kulcsát legalább 75%-ra kell felemelni. Azzal a kérelemmel fordulunk tehát Belügyminiszter Orhoz, hogy a főváros lakásadó­részesedése kulcsának megváltoztatására irányuló alábbi kérésünket pártoló javaslattal a kormány hatóság elé terjeszteni legyen szíves. Kérjük a kormányhatóságot, hogy a 12.410/1945. M. E. számú rendelet 25. §-ában meg­állapított részesedési kulcstól eltérően, a főváros részesedését a területén befolyt lakásadó bevételéből 75%-ban állapítsa meg. Bár ezidőszerint az átengedett 75%-os lakásadó várható hozadéka nem fedezné teljes egészében a községi háztartás gazdálkodásának a hiányát és a helyreállítási és újjáépítési munkák költségeit, mégis a pénzérték állandósulásával kapcsolatban remélhetjük, hogy az átengedett lakásadóból származó bevétel idővel fedezni fogja ezeket a kiadásokat és így lassanként meg­szűnhet az a kölcsönigénylés, amellyel a főváros a gazdálkodás zavartalan vitele és a helyre­állítási és újjáépítési költségeinek fedezése végett ezidőszerint gyakran kénytelen a kormány­hatósághoz fordulni. !57. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 94.957/1945— VII. számú előterjesztését néhai Wlassak István nyugalmazott népiskolai igazgató Anna nevű gyermeke után életjáradék enge­délyezése ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a közoktatási szakbizottság által is pártolt előterjesztésére néhai Wlassak István nyugalmazott népiskolai igazgató 1894. szeptember 13.-án született Anna nevű gyermeke részére, aki a bemutatott hatósági orvosi bizonyítvány szerint általános testi leromlással járó súlyos idegbaja miatt munka- és keresetképtelen, betegsége általános jellegű, előrehaladott, teljesen vagyontalan, semmiféle járandósága nincs és ellátásról kizárólag édesanyja gondoskodik, 1945. július 1.-től életjáradék címén a II. B. 3. fizetési fokozat szerint, a félárvákat megillető nevelési járulék összegét, vagyis 1945. július hóra havi 380 pengőt állapít meg, az illetmények mindenkori változásainak figyelembevétele mellett. A közgyűlés ezt a határozatot jóváhagyás céljából a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjeszti. !58. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 85.175/1946. számú előterjesztését a székesfőváros iskoláinál, közoktatási intézeteinél és intézményeinél az ingyenes tanítás bevezetése ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a közoktatási szakbizottság és a pénzügyi bizottság által is pártolt előterjesztésére, a tehetséges tanulók oktatásának biztosítása és a közoktatás demo­kratikus átszervezésének elérése végett kimondja,hogy az 1946/47. iskolaévtől kezdődően a székes-

Next

/
Thumbnails
Contents