Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

12. 1946. november 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 621 - 622

1946 november 27-iki közgyűlés. 620—622. szám. 289 Sérelmes a rendelet, mert a kis emberek 100 millió forintnyi értékeit nemzeti ajándékként a háztulajdonosok kezére juttatja. Sérelmes a rendelet a lakóra nézve és akadályozója a fejlődésnek, bonyolult és bürokratikus előírásai miatt. A bérlő tartozik helyreállítási szándékait rajzokkal, műszaki leírásokkal bejelenteni. Ha a tulajdonos vállalja a munkát, de 90 nap alatt nem fejezi be, úgy a bérlő maga is befejezheti az építkezést, feltéve, ha az I. fokú hatóság a halasztásra a tulajdonosoknak engedélyt adott. Nyilvánvaló, hogy ezen kibúvókkal, hosszú terminusokkal csak azt érik el, hogy ha ma egy lakó elhatározza romos lakása helyreállítását, úgy abból a tél folyamán nem lesz semmi. Sérelmes a rendelet a bérlőre nézve azáltal is, hogy igen sok alakszerűséget Ir elő a bérlő terhére, amit jogban kevésbé járatos ember csak úgy tud elintézni, ha ügyvédhez folyamodik, ami szintén meg nem térülő költséget jelent. Sérelmesek a kérelmező által előlegezendő igen magas eljárási költségek. Megváltoztatandó a rendelet, mert akadályozza a magántőkét az építkezési tevékenységében, márpedig enélkül nem remélhető sérült épületeink helyreállítása. Helytelen a rendelet azon alapvető beállítottsága, hogy minden módon a háztulajdonos érdekeit védelmezi, az újjáépítés rovására s az építkezni nem akaró háztulajdonossal szemben semmiféle szankciót nem helyez kilátásba. Helytelen a rendelet tehát azért, mert az építkezni akaró és arra képes bérlőket ebben akadályozza, ezáltal az építkezési tevékenységet még tovább fogja csökkenteni s a munkanélküliek számát szaporítani. Tisztelettel indítványozom az előbbiekkel egy időben, utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, tiltakozzon az Építés és Közmunkaügyi Miniszter úrnál önkormányzatunk általa szándékolt megsértése ellen. Az építésügyi városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló 1946: XXIV. te. egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában ugyanis rendelet tervezetet készített, melyet sokszorosítva küldtek meg az érdekelteknek. Ezen rendelet-tervezet 21. §-aaz építés és közmunkaügyi miniszter által lebonyolítandó építkezések közé sorolja a törvényhatóságok, községek, ezek üzemének vagy vállalatának stb. 300.000 forintot meghaladó építkezéseit. Ez azt jelenti, hogy a törvényhatóság elveszti a rendelkezési jogát a 300.000 forintot meghaladó építkezések ügyében, önállóan nem járhat el és így a törvényhatóság jogait sérti. Az 50.000 és 300.000 forint közötti építkezésekre nézve pedig a rendelet az építési és közmunkaügyi miniszter részére műszaki felügyeletet biztosit. Ez szintén olyan beavatkozás, amely a törvényhatóság önálló rendelkezési jogát messzemenően sérti. Minthogy a sérült lakások helyreállításának ügye már eddig is felesleges késedelmet szenvedett, további halasztást nem tűr az indítványom első felében foglaltakra való tekintettel kérem a sürgősség kimondását. Elnök miután a közgyűlés a sürgősséget kimondja, felkéri dr Viola Rezső tanácsnokot, hogy az indítványra vonatkozó határozati javaslatot terjessze elő. Viola Rezső tanácsnok javasolja, hatalmazza fel a közgyűlés a polgármestert, hogy az indítványban foglalt sérelmeket juttassa kifejezésre a kormányhatóságok előtt. A határozati javaslatot a közgyűlés elfogadja. !621. Horváth János bizottságig tag önálló indítványa a Budapesten rendezendő kiállítások és vásárok ügyében. A törvényhatósági közgyűlés hozzon határozatot a kiállítások és vásárok ügyének rendezése tárgyában. A Nemzetközi Vásár, a Mezőgazdasági Kiállítás, az őszi Vásár ügyét rendezni kell és egyeztetni kell ezeket, valamint a háború óta rendezett kiállításokat. A háború rombadöntötte kiállítási épületeinket és területeinket. A főváros régi terveinek megfelelően kezdjük el a kiállítási városnegyed felépítését Lágymányoson, az e célra már fenntartott területen. így a romeltakarítási és újjáépítési költségek megtakaríthatók, mert az erre szükséges kiadások is a végleges tervek szerinti nagyszabású építkezésbe fektethetők. A szabadságharc százéves évfordulójának országos programmjába illesszük be ezt a tervet, s így jelentősebb kölcsön felvételére lehetőség nyílhat. Európa keleti és nyugati, északi és déli részeinek találkozóhelyén a legtermészetesebb vásárvárossá fejleszthetjük Budapestet. Általa a magyar mezőgazdaság és ipar termelvenyei jobb piacot találnak, a magyar kereskedelem bekapcsolódási lehetősége pedig nagyobb területre terjed ki. így a főváros bevételei emelkednek, sőt a nemzeti jövedelem is fokozódik. A főváros mint ezeknek a kiállításoknak és vásároknak a házigazdája, ilyen értelemben foglaljon állást és sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket. Elnök az indítványt, miután sürgősséget nem kérték, a polgámester ele utalja. !622. Dr Szelnár Aladár bizottsági tag a Lánchíd építésével kapcsolatban terjeszti elő indítványát: A Lánchíd újjáépítésével és az 1948/49. jubileumi év megfelelő amerikai előkészítésével és propagandájával kapcsolatban az alábbi indítványt teszem: Széchenyi nemes ívelésű Lánchídja az idők folyamán — nyugodtan állíthatjuk, hogy — úgy a belföldiek, mint a külföldiek szemében fővárosunk szimbóluma lett, számos nyomtatványon, idegenforgalmi prospektuson, az Eucharisztikus Kongresszuson szerepelt, mint signet és számos külföldi vendégnek bizonyára még ma is emlékezetében él ez a valamikor villanykörték ezreivel kivilágított híd. Most, hogy a hídépítési program során a Lánchídra kerül a sor, kívánatos lenne, hogy ennél a hídnál, mely már keletkezésénél és történeténél fogva is sokkal többet jelent Budapestnek a többi hidjánál, nemcsak a főváros és az ország lakossága, de az egész világ velünk érző magyarsága egyetemesen vegye ki részét az újjáépítésből. Mivel a külföldön levő magyarok legnagyobb és legtehetősebb része Északamerikai Egyesült Államokban él, egyrészt a velük való közvetlen kapcsolat felvételére, másrészt a későbbiekben megokolt megfelelő adakozó hangulat elérésére rendezzen a főváros egy előadó-körútat Amerika magyarlakta nagyobb városaiban (New-York, Cleveland, Detroit, Chicago, Toledo, Trenton, Los-Angelos), melynek keretében egy kb. 200—300 méter hosszú keskenyfilmet is mutasson be, mely a Lánchíd történetét ölelné fel az 1848/49. évek eseményeitől kezdve napjainkig. Ezen előadó-körút keretében bonyolítson le — az amerikaiak játékszenvedélyére építve — »Egy láncszem az új Lánchídhoz* elnevezésű sorsjátékot, mely a volt erdélyi nyereménykölcsönhöz hasonlóan oly sorsjegyekből állna, melyeket a főváros bocsátana ki 20 dolláros egész, 10 dolláros fél és 5 dolláros negyedárban. Egy bankszakemberrel elkészített és kellően beharangozott játékterv alapján megejtett nyit sorshúzás nyerteseinek, mondjuk pl. 100 személynek egy négyhetes-egész sorsjegynél ingyenes, vagy sorsjegyének megfelelő arányú — Magyarországra való utazást és itt tartózkodást biztosítson a főváros, tetszésszerint igénybevehető időben, az erre a célra egyik ottani bankháznál deponált összegből. Erre a sorsjátékra meggyőződésem szerint a kint élő magyarokon kívül bizonyára azok az amerikaiak is szívesen adakoznának, akik már jártak Budapesten, rokonszenveznek velünk és megértik helyzetünket. A lényeg az, hogy az amerikaiak bizonyosak legyenek afelől, hogy az ősszeg, amelyet áldoztak, tényleg arra a célra is lesz fordítva, amelyre adták és nem fog sem üzleti, sem más egyéb célokat szolgálni. Az elnök az indítványt az Ügyrend 25. §-ának (5) bekezdése alapján a polgármester elé utalja.