Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

12. 1946. november 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 607

284 1946 november 27-iki közgyűlés. 606—6

07. S2ám. 1. Az évi bérösszeg négyzetölenként 7 Ft, tehát összesen 10.066 Ft. Az évi bért, valamint a 3%-os kezelési költséget köteles a bérlő négy egyenlő és előleges részletben, mégpedig mindenkor február, május, augusztus és november hónapokban, legkésőbb a hó 5. köznapjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A bérleti területen esetleg már fennálló, vagy emelendő épületek után kivetett adókat, mindennemű közterheket, vízdíjat, csatornahasználati díjat stb. a bérlő tartozik fizetni. 2. A bérlő a bérleményt csak a kért célra használhatja. 3. Köteles a bérlő a bérelt területet a székesfőváros polgármesteri III. ügyosztályának kitűzése alapján és közelebbi utasításai szerint a vonatkozó szerződés aláírásától számított 3 hónap alatt, az Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő kerítéssel a saját költségén bekeríteni. Ez a kerítés minden megtérítés nélkül azonnal a székesfőváros tulajdonába megy át s azt, valamint a terület határán már fennálló kerítést a bérlő állandóan jókarbantartani s a szerződés megszűnése alkalmával a székesfővárosnak jókarban átadni köteles. Ha a bérlő a kerítés létesítése iránt vállalt kötelezettségének a kitűzött 3 havi határidő alatt, a kerítés karbantartására irányuló kötelezettségének pedig bármikor eleget nem tesz, jogosult i bérbeadó azt vagy az ő költségén elkészíttetni, illetve jókarba helyeztetni, vagy a bérletet az alábbi 10. pont értelmében felmondani. 4. A telek mélyítése, megrongálása, vagy azon bármilyen földmunka végzése tilos. Ha azonban feltöltésre szükség volna, úgy az csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával megszerzett hatósági engedély alapján, szerves részektől mentes tiszta anyaggal eszközölhető. 5. A meglevő ház- és helyrajziszám-táblákat a bérlő megőrizni, szükség esetén saját költségén kicserélni, vagy újakkal pótolni tartozik. 6. A bérleti jognak telekkönyvi előjegyzését vagy bekebelezését a bérlő nem követelheti. 7. A bérbevett területen a bérlő csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával megszerzett szabályszerű építési engedély alapján épitkezhetik, az azonban számára felépítményi jogot nem biztosithat. Az így létesített és a bérlő tulajdonát képező épületeket a bérlet megszűnésekor minden kártérítésre való igény nélkül, a bérlő a saját költségén azonnal eltávolítani és a telket kitisztítva és elegyengetve a bérbeadónak visszabocsátani tartozik. Ellenkező esetben jogában áll a bérbeadónak az épületeket a bérlő költségére és veszélyére kiüríteni, lebontani és eltávolítani vagy pedig minden megtérítés és bírói eljárás nélkül tulajdonába átvenni. 8. Ha a bérlő által a területen létesített épületeket akár magánjogi, akár köztartozás fejében, akár bírói, akár közigazgatási úton lefoglalják vagy azokra árverést tűznek ki, vagy a bérlő csődbe jut, vagy kényszeregyesség alá kerül, köteles a bérlő a bérbeadót erről haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából vagy eíkéséséből a bérbeadót esetleg érhető mindennemű kárért vagy joghátrányért a bérlő a bérbeadónak felelős. 9. Bérlő a bérbeadott területet, vagy a rajta álló épületeket másnak használatra át nem engedheti, lakás céljára nem használhatja, azokat el nem zálogosíthatja, sem az épületek tulajdonjogát át nem ruházhatja. 10. A bérbeadót a Lakásbérleti Szabályrendelet szerint megillető rendkívüli és rögtöni hatályú felmondási jogon kívül is a legközelebbi bérévnegyed első napjára szóló rendkívüli felmondási jog illeti meg az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszony bármely feltételének s kikötésének eleget nem tenne, továbbá ha a bérlő ennek a bérlemény területén levő ingóságokra, vagy általa létesített épületekre bírói végrehajtást foganatosítanak, vagy ha a bérlő csődbejut. A bérlő ez esetekben a székesfővárossal szemben semmiféle kártérítésre igényt nem tarthat. 11. A bérleti időtartamon belül is abban az esetben, ha a székesfőváros a terület parkozását megvalósítani kívánja, vagy a területre megállapított szabályozás módosítása által a terület rendeltetése megváltoznék és a székesfővárosnak a területre végleges célú felhasználás érdekében szüksége lenne, jogosult a bérbeadó ezt a bérleti jogviszonyt kártalanítás nélkül félévi felmondással megszüntetni s a bérleményt, illetve annak egy részét a bérlőtől visszavenni. Ha a bérbeadó csak a bérlemény egy részére mondja fel a jogviszonyt, a jogviszony a fel nem mondott területre továbbra is érvényben marad és csupán a bért szállítja le a bérletből visszavett terület nagyságának arányában. Ebben az esetben köteles a bérlő a területet határoló kerítést a bérleti terület új határvonalára átállítani. 12. Köteles a bérlő a hatóságnak fennálló és a jövőben kiadandó rendelkezését saját költségén foganatosítani. Ezek miatt a bérlő semmiféle kártalanításra vagy bércsökkentésre igényt nem tarthat. 13. Köteles a bérlő a bérleti terület mentén levő gyalogjáró tisztán és közlekedésre alkalmas állapotban tartásáról saját költségén gondoskodni, valamint az úttest tisztántartására vonatkozó hatósági rendelkezéseket is a saját költségén végrehajtani. 14. Telepengedélyhez kötött ipar gyakorlása esetén a telepengedélyt a bérlő tartozik megszerezni és a bérbeadó a telepengedély vagy bármi más hatósági engedély esetleges megtagadásából keletkező károkért semmi néven nevezendő felelősséggel vagy kártalanítással nem tartozik és a bérlő sem ilyen, sem más címen a bérleti jogviszonytól el nem állhat. 15. A bérlő köteles a bérlet tárgyát a szerződés megszűnésekor a bérbeadó birtokába külön felhívás nélkül is visszabocsátani, a területen esetleg levő vízórát a székesfőváros vízmüvei által eltávolíttatni és a vízdíjhátralékot rendezni, ellenkező esetben köteles a bérlet lejártának vagy megszűnésének napjától kezdve napi 100 forintot, mint kötbért, minden további felszólítás nélkül a bérbeadónak fizetni. 16. A bérleti szerződéssel összekötött mindennemű bélyeg- és illetékköltséget, ideértve a nyugtabélyegeket is a bérlő köteles viselni. 17. Jogában áll a bérbeadónak az árszínvonal esetleges változása esetén a bért újból — egyoldalúlag — megállapítani. Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy az említett feltételeken kívül esetleg még szükséges részletes feltételeket a szerződés megkötése során saját hatáskörében állapítsa meg. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett az 1930: XVIII. te. 93. §-a alapján a m. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !607. Tárgyalja a közgyűlés dr Ladányi Ármin bizottsági tagnak a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványok kiadásánál irányadó értékhatár felemelése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában 374.671/ 1946—

IV. szám alatt tett polgármesteri előterjesztést. A közgyűlés a polgármesternek a közjogi és illetőségi szakbizottság által elfogadott jelentését tudomásul veszi és Jármay Oyula bizottsági tag indítványára az alábbi felterjesztést intézi az igazságügyminiszter úrhoz. Miniszter Űr! Az I9U. évi I. te. (polgári perrendtartás) 112. §-a első bekezdése szerint »Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesíthető, kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám*. A polgármester a törvény szempontjainak figyelembevételével Budapesten a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványok kiadásánál irányadó közönséges napszám mértékét napi 7 forint 60 fillérben, 25 munkanap figyelembevételével egy hónapra átszámítva pedig 190 forintban állapította meg. Ezen felüli keresettel bírók szegénységi jogban — csak a bírói eljárás folyamán — és az 1911. évi I. te. 112. §-a 2. bekezdése alapján részesíthetők.