Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
12. 1946. november 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 598 - 599
1946 november 27-iki közgyűlés. 597—599. szám. 279 dr Tömör Edének a fellebbezési albizottságban viselt tagságáról való lemondása folytán megüresedett póttagsági helyre Kónya Ferenc bizottsági tagot, dr Ortutay Gyulának a népszínházi bizottmányban viselt tagságáról való lemondása folytán megüresedett tagsági helyre Felvinczy László bizottsági tagot választja meg, továbbá Bognár Józsefnek a BSzKRt igazgatóságában viselt tagságáról való lemondása folytán megüresedett igazgatósági tagsági helyre dr Németh Imre bizottsági tagot, Fábry Pálnak a Községi Takarékpénztár Rt és leányvállalatai felügyelőbizottságában viselt tagságáról való lemondása folytán megüresedett felügyelőbizottsági tagsági helyre dr Bottka Ernőt jelöli ki. Erről a közgyűlés a polgármestert, az alpolgármestereket, a törvényhatósági elnöki hivatalt, a polgármesteri I., II., V., VI., VII., IX., XI. és XIV. ügyosztályokat, a hídépítési különbizottság előadóját, a népszínházi bizottmány előadóját, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaságot és a megválasztottakat értesíti. !598. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 17.921/1946— I. számú előterjesztését néha! Szabó Gyula volt kerületi elöljáró Magda nevű leánya részére életjáradék engélyezése tárgyában. A törvényhatósági bizottság közgyűlése néhai Szabó Gyula volt székesfővárosi kerületi elöljáró 1920 február 29-én született Magda nevű atyátlan árva leánya részére a kormányhatósági jóváhagyást követő hó 1. napjától kezdődően a nyugdíjszabályrendeletben előirt feltételek fennállásáig a III. fizetési osztály, 1. fizetési fokozatára megállapítható özvegyi nyugdíj 20%-át, de legalább a családi pótlék összegét életjáradék címén engedélyezi. A felmerülő költségeket a közgyűlés a költségvetés I. fejezet II. címe alatt felvett hitelősszeg terhére engedélyezi. A közgyűlés a határozatot felsőbb jóváhagyás végett a m. belügyminiszzter úrhoz felterjeszti. !599. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 323.954/1946— III. számú előterjesztését a székesfőváros erdőinek a székesfőváros tulajdonában való meghagyása érdekében a magyar kormányhoz intézendő felterjesztés ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság által is pártolt előterjesztésére a székesfőváros erdőterületeinek a megváltás mellőzésével a székesfőváros tulajdonában való meghagyása végett a magyar kormányhoz a miniszterelnök úr útján a következő felterjesztést intézi: Miniszterelnök Úri Budapest székesfőváros közönségének a főváros közigazgatási határán belül és ahhoz csatlakozóan 4267 kat. hold, Szigetmonostor határában pedig 900 hold, összesen tehát 5167 kat. hold erdőterülete van. Az 1945. évi VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. M. E. számú rendelet 19. §-a szerint megváltásra kerül minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület. A rendelet 20. §-a szerint pedig az igénybevett erdők és erdősítésre szolgáló terméketlen területek közül a 10—100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat. holdon felüli területek pedig állami tulajdonba kerülnek. Mivel a székesfőváros ingatlanai, köztük az erdőterületek is közösségi célt szolgáltak és jövőbeli rendeltetésük is csak ez lehet, a székesfőváros polgármestere többízben megokolt előterjesztést intézett a magyar földmüvelésügyi miniszter úrhoz, hogy a székesfőváros különleges helyzete folytán a miniszter úr a székesfőváros ingatlanainak és erdőterületeinek a megváltását mellőzze. A földművelésügyi miniszter úr azonban az 1945. július hó 14-én kelt 8.177/1945— V. számú leiratában a polgármestert értesítette, hogy a székesfőváros erdői a 600/1945. M. E. számú rendelet alapján való igénybevétel alól a rendelet 20. §-ában foglaltakra tekintettel nem mentesíthetők. Majd az 1945. évi október hó 9-én kelt értesítésében ezt újból közölte, azzal az értesítéssel, hogy az erflőterületeket az állam tulajdonba vette, de 5 évi időtartamra hajlandó a székesfővárosnak haszonbérbe visszaadni. Az 1946. évi október hó 1-én pedig a Magyar Állami Erdőigazgatóság útján az állami tulajdonba vett fővárosi erdők haszonbérbeadására vonatkozó szerződéstervezetet is megküldte aláírás céljából. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az erdőterületeknek a székesfőváros tulajdonából való elvételét rendkívül aggályosnak tartja, mert a székesfővárost elzárja attól a lehetőségtől, hogy e munkaterületen városrendezési, kulturális, szociális, idegenforgalmi, stb. szempontokból fontos közérdekű feladatait teljesíthesse. A 600/1945. M. E. számú rendelet 20. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az igénybevett és 10—100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba kerülnek, — arra lehet következtetni, hogy a kormányzat a községektől erdőt elvenni nem kíván. Milliós világváros élete, ennek az életnek sokoldalú megnyilvánulásai, a földrajzi adottságok, közegészségügyi szempontok a fővárosra vonatkozóan különleges elbírálást igényelnek. Nagyvárosoknak mindenütt szükségük van nagyobb erdőterületekre, s ezért van Budapestnek 5.000 kat. holdnál nagyobb erdőterülete. Ha 100 kat. hold kiterjedésű erdők még a legkisebb községek tulajdonában is lehetnek, 5.000 kat. hold erdőterületnek a főváros tulajdonában való meghagyása ebből értelemszerűen következnék. De a székesfővárost erdőbirtokosnak tekinteni, úgy mint más természetes vagy jogi személyt, akitől az erdőbirtokot magasabb érdekből el kell venni, meg nem érthető álláspont lenne. Erdőbirtokot általában hasznosítás céljából tartanak fenn. A főváros erdői azonban hasznot nem hajtanak, kizárólag közösségi célt szolgálnak, azokat a főváros jövedelem nélkül, közérdekből tartja fenn. Jellegük véderdő, park, üdülőtelep, kirándulóhely, amelyre a nagyváros kőrengetegeiben elő lakosság üdülése és szórakozása érdekében feltétlenül szükség van. De szükség van ezekre az erdőkre közegészségügy:, városrendezési és városfejlesztési célokból, a dolgozó lakosság szociális érdekeit, valamint egyéb közerdeket szolgáló intézmények (szanatóriumok, üdülőtelepek, a főváros vízellátásához tartozó medencék, kutak, stb., stb.) elhelyezése céljából is. Az erdőterületeknek a megközelítését biztositó közúti vasutaknak, a kocsi- es setautaknak kiépítése, fejlesztése, fenntartása, megfelelő személyzettel való ellenőrzése, olyan súlyos terhek, hogy a fővárosnak az erdőterületekkel kapcsolatban tetemes kiadásai vannak.
