Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

10.2 1946. október 16. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 507 - 508 - 509

1946 október 16-iki közgyűlés. 506—509. szám. 251 ///. Vegyes (háztartási és ipari) és pénzbedobós gázmérőn át szolgáltatott gáz árszabása. 1. Az ugyanazon gázmérőn át háztartási és ipari célra vegyesen gázt használó fogyasztók gázfogyasztását az ipari árszabással kell elszámolni 10o fjn

er 2. A pénzbedobós gázmérőn át szolgáltatott gáz egységára köbméterenként 100 « Pénzbedobós gázmérő után gázmérőhasználati díjat nem kell fizetni. 3. A nem ipari termelésre szolgáló intézmények (állami, városi és magánkórházak, egyesületek stb.) részére eddig nyújtott »B«-jelű, illetve ú. n. »Közjótékonysági kedvezmények« továbbra is érvényben maradnak. !507. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 239.417/1946—

XII. számú előterjesztését a székesfővárosi Vízművek művek által szolgáltatott víz ellenértékének forintban történő megállapítása tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a polgármesteri VI. (pénzügyi) és a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok meghallgatásával tett előterjesztésére tudomásul veszi, hogy a polgármester a székesfővárosi Vízművek által háztartási célra szolgáltatott viz egységárát 0-66 forintban, az ipari célra fogyasztott víz egységárát pedig 0-91 forintban állapította meg és ezt az árszabást 1946. évi augusztus 1-től kezdődően léptette életbe. A közgyűlés 1946. évi szeptember hó 1-től kezdődően a székesfővárosi Vízművek által háztartási célra szolgáltatott víz egységárát köbméterenkint 0-60 forintban, az ipari célra szolgáltatott víz egységárát pedig 0-90 forintban állapítja meg. !508. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 239.418/1946—

XII. számú előterjesztését a székesfővárosi alkalmazottak elektromos és gázegységár kedvezményének újabb szabályozása ügyében. A törvényhatosági bizottság közgyűlése — figyelemmel a magyar belügyminiszter úrnak a székesfőváros 1946—47. évi forintköltségvetésének összeállítása tárgyában 182.430/1946—

III. 10.2. számú leiratában foglaltakra — arra kéri a kormányhatóságot, hogy a székesfővárosi alkalmazottak rendkívül súlyos anyagi helyzetére való tekintettel, tekintsen el a belügyminiszteri leirat azon kikötésének végrehajtásától, amely szerint a fővárosi alkalmazottak eddig élvezett elektromos és gázegységár kedvezményét meg kell szüntetni. A_közgyűlés elfogadva Ladányi Ármin bizottsági tag úr indítványát, a fővárosi alkalmazottak elektromos és gázegységár kedvezményét az alábbiak szerint szabályozza: 1. A közgyűlés úgy határoz, hogy az alkalmazottak elektromos és gázegységár kedvezményének elnyerésére, a főváros valamennyi közigazgatási, közoktatási, üzemi, intézeti és intézményi létszámában alkalmazott tisztviselője, altisztje és órabéres (munkása) igényt tarthat, ha legalább hat hónapja áll a főváros szolgálatában. Ugyanez a kedvezmény illeti meg a főváros nyugdíjasait és kegydíjasait, valamint ezeknek ellátásban részesülő hozzátartozóit is. . , Az alkalmazottak (nyűg- és kegydíjasok, továbbá ezeknek ellátásban részesülő hozzátartozói) a kedvezményre csak akkor tarthatnak igényt, ha külön szabályozás értelmében a jelen rendeletben meghatározott kedvezmény mértékét meghaladó természetbeni juttatásban nem részesülnek, vagy rájuk a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. A közgyűlés az 1. pontban felsorolt alkalmazási csoportok részére a kedvezmény elnyerését a következő, külön feltételekhez köti: A) Az első pontban felsorolt alkalmazottak a kedvezmény elnyerésére csak akkor jogosultak, ha a) a fogyasztás helyéül szolgáló lakás főbérlői és az üzemnél (üzemeknél) fogyasztókként vannak nyilvántartva, vagy b) a fogyasztás helyéül szolgáló lakásnak akár hatósági beutalás, akár magánjogi szerződés alapján társbérlői és mint ilyenek, e rendelet alapján előjegyzésbe kerülnek és c) háztartási alkalmazottaikon kívül lakásukban vagy a társbérlemény általuk lakott részében csak olyan személy lakik, aki után családi pótlékot élveznek, akik saját személyükben — e rendelet alapján — igényjogosultak, vagy akiknek eltartásáról a fennálló jogszabályok alapján ők kötelesek gondoskodni. E megszorító rendelkezésektől kivételes méltányosságból el lehet tekinteni, ha az igényjogosulttal olyan családtag lakik közös háztartásban, aki ellátását közpénztárból, vagy valamely nyugdíjintézettől (nyugbérpénztártól stb.) kapja. B) A férjezett alkalmazottak a kedvezményre csak akkor jogosultak, ha kenyérkereső foglalkozást űző házastársuk az alkalmazottakra vonatkozó kollektív szerződés alapján kapja járandóságát. C) Nem jogosult a kedvezményre az az alkalmazott (tiszti ügyész, orvos stb.), aki hivatali állása mellett magángyakorlatot is folytat. 3A közgyűlés a kedvezmény mértékét az alábbiakban állapítja meg: > A) A kedvezményes áram és gáz kizárólag világítási és háztartási célra vehető igénybe. B) Azok az alkalmazottak (nyűg- és kegydíjasok, valamint ezeknek ellátásban részesülő hozzátartozóik akik az 1. és 2. pontok alapján igényjogosultak a háztartási elektromos és gázfogyasztás mindenkor érvényes egységárának csupán 50%-át tartoznak megtéríteni. C) A 2. pont A) bekezdésének b) pontja alapján jogosultak az egész lakásban fogyasztott áram, illetve gázmennyiség olyan hányada után élvezi a B) bekezdésben meghatározott kedvezményt, amilyen arányban az általuk bérelt lakószobák száma aránylik az egész lakás lakószobáinak számához. 4. A közgyűlés a jelen szabályrendelet végrehajtásával a polgármestert bízza meg. !509. Kálmán József bizottsági tag a Felszabadulási Múzeum szervezése ügyében a következő indítványt mondja el: •Határozza el a közgyűlés, hogy a közelmúlt történelmi eseményeire, politikai gesztusaira, azoknak helyes megvilágítása érdekében, a vonatkozó történelmi emléktárgyakat gyűjtesse össze, rendeztesse el megfelelőképen es konzerváltassa azokat muzeálisán. Evégből létesítsen egy úgynevezett felszabadulási múzeumot, amely múzeumnak az anyaga ezekből az emléktárgyakból kerülne ki. Ennek érdekében pedig hivatalosan rendeltessék el, hogy a köz-