Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946
9. 1946. augusztus 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 428 - 429 - 430 - 431 - 432 - 433 - 434 - 435 - 436
1946 augusztus 30-iki rendkív üli közgyűlés. 428—436. szám. 217 !428. Olt Károly alelnök a rendkívüli közgyűlést 17 óra 15 perckor megnyitja "és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. A székesfőváros törvényhatósága nevében köszönti a közgyűlésen megjelent Nagy Ferenc miniszterelnököt és Rácz Jenő pénzügyminisztert. !429. A jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés dr Csobányi Zoltán és dr Révész Mihály bizottsági tagokat küldi ki a közgyűlés. (Az énekkar elénekli a Himnuszt.) !430. Kővágó József polgármester a következő beszédet intézi a közgyűléshez : Tisztelt Közgyűlés! A mindennapi munkát egy pillanatra megszakítva, rendkívüli közgyűlésre ültünk össze, hogy a miniszterelnök úrnak és a kormány több tagjának kitüntető jelenlétében súlyban gyarapodva Budapest közönségének, de egyben az egész ország közvéleményének hangját szólaltassuk meg a magyar béke sorsdöntő kérdésében. Közgyűlésünk, az ország legnagyobb közületének törvényhozó testülete, büszkén vallja magáról, hogy a' háború után Európa városai közül elsőként megtartott tiszta és demokratikus választás alapján a nép akaratából minden kényszertől mentesen gyakorolja jogait. Önérzetesen valljuk, hogy az e padsorokat betöltő testület valóban demokratikus szerv, amely a város igazgatásában és vezetésében nehéz, de eredményes esztendőt tud magamögütt. A felépült hidak, a befedett házak, a dolgozó üzemek, az újjászületett város szörnyű romjaiból a legnehezebb gazdasági körülmények között a törhetetlen fejlődés útját járja. Erre az alkotó munkára Kelet és Nyugat nagy népei is felfigyeltek és elismeréssel halmoztak el bennünket. Reméljük, hogy ma, amikor a magyarság sorsdöntő kérdésében hallatjuk szavunkat, ezt a humánumért és tiszta demokráciáért folytatott küzdelmünket méltányolva őszinte megértésre találunk náluk. E közgyűlésnek fel kell emelnie szavát, mert Budapest az ország lüktető szíve, a magyar gazdasági élet minden ágában irányító központ. Akárhol, az ország bármely részében előálló kedvezőtlen területi és gazdasági változás szükségképen kihat a fővárosra és annak fejlődését akadályozza. Ennek a városnak települési helyén sokezer évvel ezelőtt történelmi és gazdasági erők jelölték ki. Ha voltak és lennének is visszaeső fázisai a Dunavölgye történetének, a helyünket kijelölő gazdasági erők mindenkor korrekciót követelnek mindaddig, amíg a békés fejlődés töretlen vonala újból érvényre nem jut. Népünk sok szenvedés után békés alkotó munkában, demokratikus társadalmi berendezkedésében úgy szeretne élni, hogy kiegyensúlyozott határokra és gazdasági adottságokra támaszkodva, hogy a dunavölgyi megbékélés szellemében a környező országokkal szoros barátságot tarthasson fenn. Minden környező államnak barátja óhajtunk lenni. Ezt azonban jelentékenyen előmozdítaná, ha Párzisban nem ismétlődnék meg Trianon, amely az első világháború után elkövetett tragikus tévedéseivel a magyarság egy jelentékeny részének, az erdőnek, az ércnek, a vízi energiának, a sónak és sok értékes anyagoknak az elcsatolásával tápot adott az irredentizmusnak, a soviniz-, musnak és demokratikus berendezkedésre való áttérési kísérletünket akkor meghiúsította. A fasizmus alól felszabadulva, boldog örömmel alkottuk meg a népünk által már régen óhajtott életformánkat és azt minden körülmények között megtogjuk védeni. Ezerév történelme bizonyítja, hogy minden nehézség ellenére élni akarunk. Most is mindent elkövetünk és el fogunk követni, hogy a gazdasági nehézségekkel megbirkózzunk és népünknek jobb életlehetőséget nyújtsunk. Fejlődésünk ütemét azonban a békeszerződés fogja megszabni. Ezért és többmillió magyar sorsáért aggódva figyeljük a békekonferenciáról érkező híreket. Csak lélekben megbékélt nemzet, gazdaságilag kiegyensúlyozott ország, demokratikus államhatalom és a magyar nép szorgalma együtt : szolgálhatja az egész Dunavölgyének és ezzel az emberiségnek békés fejlődését. Tisztelt Közgyűlés! Szeretném, ha békedelegációnk érezné mai megnyilatkozásunkból, hogy a magyar nép és ez a milliós város egy emberként áll mögötte és munkáját igyekszik megkönnyíteni, előmozdítari. Tisztelettel kérem ezért a közgyűlést, fogadja el határozati javaslatomat és küldje el a békedelegáció elnökének, Gyöngyösi János külügyminiszter úrnak, kérve, hogy legyen szíves átadni határozatunkat a világ nagy demokratikus népei és a környező államok külügyminisztereinek. A határozati javaslat a következő : Budapest demokratikus törvényhatósága, amelyben az összes magyar pártok képviselve vannak, a főváros és Magyarország közvéleménye nevében is igazságos békét kér a Párizsban összeült békekonferenciától. Budapest és Magyarország dolgozó népe minden erejét megfeszítve, korábbi antidemokratikus vezetőinek bűneit jóvátenni igyekezett. Fejlődésének útja : a demokrácia tiszta útja. Az ország háborús bűnöseit felelősségrelv vonta. A nagybirtokot felosztotta a dolgozó parasztság között. Szabadságjogokat adott a népnek és lerakta tiszta demokratikus fejlődésének alapjait. Megalkotta a köztársaságot. Tönkretett vasútjainak, hídjainak, közlekedési hálózatának nagyrészét már helyreállította, mezőgazdasága és ipara példátlan nehézségek között megkezdte a termelést. Az ország a maga erejéből gazdasági stabilizációba kezdett. Belső életét a népakaratra építette és a nép szabadon nyilvánított akaratát követi, amikor felajánlja szolgálatait a Dunamedence népeinek békéje é« biztonsága előmozdítására. A maga szerény helyén munkálkodni kíván minden nemzet és minden ember szabadsága, békéje, biztonsága, félelemtől és nélkülözéstől mentes élete érdekében. Nagy feladatait azonban csak úgy tudja megvalósítani, ha a békeszerződés sem a kisebbségvédelem, sem határaink megvonása, sem a gazdasági feltételek tekintetében nem ró elviselhetetlen terheket az elszegényedett magyarságra. A dunavölgyi népek végleges megbékélése érdekében kérjük, adjanak helyet Magyarország kérelmeinek és ügyében igazságosan, humánusan, a jövő nemzedékek sorsára is gondolva döntsenek. A határozati javaslat elfogadását kérve, mégegyszer tisztelettel és szeretettel köszöntöm Nagy Ferenc miniszterelnök urat, Rácz Jenő pénzügyminiszter urat és Bartha Albert honvédelmi miniszter urat. !431. A polgármester által előterjesztett határozati javaslathoz a Kisgazdapárt részéről Bajcsy-Zsilinszky Endrérié szólal fel. !432. A Magyar Kommunista Párt nevében Katona János alpolgármester beszél. !433. A Szociáldemokrata Párt részéről Miliők Sándor bizottsági tag szól a javaslathoz. !434. A Nemzeti Parasztpárt nevében Kovács Imre bizottsági tag emelkedik szólásra. !435. A Polgári Demokrata Párt részéről dr Bródy Ernő bizottsági tag beszél. !436. A Magyar Szabadságpárt nevében dr Sulyok Dezső bizottsági tag szólal fel.
